Zéró záró tolerancia
A Nulla kilakoltatás hívei vagyunk! Törvénybe kell iktatni a lakhatáshoz való jogot! Senkit sem szabad kilakoltatni egyetlen otthonából, ha azt jogszerűen vette birtokba, és önhibáján kívül álló okok miatt nem tudja törleszteni az adósságát, illetve a közüzemi díjakat - jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke, aki szerint politikai megoldásra lenne szükség. Másfél millió embert érintő kérdést nem lehet a cégek belátására bízni. Úgy vélik, az államnak meg kellene állapodnia a pénzintézetekkel abban, hogy a tulajdonjogukat tartozás fejében elvesztő adósok bérlőként lakásukban maradhassanak, az adósság rendezése után pedig újra tulajdonosokká válhassanak. A köztes időben a tulajdonjog egy állam által létrehozott alapra, szociális bankra, közhasznú intézményre szállna. Ehhez állami garanciára lenne szükség, amit pénzszűke idején nem könnyű feladat megszervezni, de csak így lehet elejét venni a tömeges lakásárverezésnek. Az általános érvényű politikai megoldásig arra biztatnak mindenkit, hogy ne hagyja magát kilakoltatni, a lakóközösségek szervezzék meg önvédelmüket.
A Magyar Szociális Fórum egyetért a VÉSZ-szel (Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége), amely nem fogadja el a kilakoltatást mint szankciót olyan esetekben, amikor a lakók nem jogellenesen kerültek a lakásba, és lakáshitel- vagy közüzemidíj-tartozás miatt fosztanák meg őket a lakhatás lehetőségétől. A VÉSZ kész az ilyen esetekben fizikai védelmet adni a kilakoltatással fenyegetett családnak. Akcióik jogszerűségéről nem kívánnak vitába bonyolódni.
- Súlyos figyelmeztetés az államnak, ha a polgárai jogos vagy annak vélt érdekeiket önbíráskodással, esetleg az igazságszolgáltatást megkerülve, saját szerveződéseik útján kívánják érvényesíteni - válaszolta kérdésünkre a VÉSZ törekvései kapcsán Kondorosi Ferenc egyetemi tanár. Az Új rend korábbi kormánybiztosa úgy látja, ez a hivatalos intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság és elégedetlenség megnyilvánulása, amit érdemes komolyan venni.
- A jogszolgáltatás állami monopólium - szögezte le ugyanakkor Kondorosi -, ezért a hatósági eljárásokat senki nem akadályozhatja, és nem próbálhat maga igazságot tenni. Ha valaki például a hitelező és az adós közötti jogvitát - és ilyen a követelés behajtása is - jogon kívüli eszközökkel próbálja meg rendezni, könnyen a törvénysértés útjára léphet. Kondorosi úgy véli, nincs olyan méltányolható érdek, amely az efféle fellépést elfogadhatóvá tenné. Ezzel ráadásul csak tetézhetik a bajt, ha ugyanis az adóssággal terhelt ingatlan elárverezéséhez, esetleg a lakók kiköltöztetéséhez - bírósági ítélet alapján - végrehajtó közreműködését kérik, a hatósági eljárás akadályozása bűncselekmény, amely alapesetben három évig terjedő börtönnel sújtható.
- Az állam kötelessége viszont, hogy biztosítsa az alkotmányos alapjogok érvényesülését, és fellépésével nem idézheti elő ezek sérelmét - hangsúlyozta Kondorosi.
Amikor a hatóságok a hitelező birtokába adják az adós lakását, egy jogszerű döntésnek szereznek érvényt, ám ezzel a szociális biztonságot, tehát egy alkotmányos alapjog gyakorlását korlátozzák. Kondorosi álláspontja szerint ilyen intézkedésre csak akkor kerülhetne sor, ha ezzel nem idéznék elő a létbiztonsággal és a családi élettel összefüggő alapjogok súlyos sérelmét. Márpedig aránytalan következményekkel jár, ha egy polgári jogi szerződés végrehajtása során valaki "a jó isten szabad ege alá kerül" - így látja az egyetemi tanár. Ennek elkerülése érdekében szerinte ki kellene építeni a szociális ellátórendszer megfelelő elemeit - ilyenek például a családok elhelyezését is biztosító átmeneti szállások vagy szerencsésebb esetben olcsó bérlakások.
