Csaknem másfél évtizede nincs gazdája az épületek gázbiztonságának: a rendszerváltás utáni lakásprivatizációval az állam lemondott a lakóépületeken és általában az ingatlanokon belüli gázhálózatok tulajdonáról, ezzel együtt a fenntartásukról. E területről a magánosított gázszolgáltatók is kivonultak. Korábbi kötelezettségük alól egy 1994-es törvénymódosítással mentesítette őket az állam. Jóllehet, tízévnyi "kihagyás" után a 2004-es gáztörvény a tulajdonosokat kötelezte a telekhatáron, illetve a lakáson belüli gázvezetékek és készülékek kötelező, ötévenkénti műszaki-biztonsági felülvizsgálatára, ám a munka elvégzését azóta sem felügyeli egyetlen hatóság sem. Sokan a július 1-jére elkészülő, a 2008-as gáztörvényhez kapcsolódó gazdasági miniszteri rendelettől várják a megoldást, ám annak a kontúrjai sem láthatóak.

A leginkább érintett társasházak e kötelezettségükről gyakorta mit sem tudnak, vagy szankció hiányában nem vesznek tudomást róla. Ezért évente százával szembesülnek a lakóközösségek a pincékben rozsdásodó vezetékekkel úgy, hogy pénz és - a megelőzést segítő - kontroll híján nincs lehetőségük felkészülni a gyakran több millió forintos felújításra. Végül jön a "hideg zuhany", amikor az utcai gázvezeték felújítása utáni nyomáspróba során kiderül: nem megfelelő az épület "hálózati tömörsége", az alapvezetéken szivárog a gáz. Ilyenkor a szolgáltató nem nyitja ki a csapot.

A kérdés: a rendelet határozottabb lesz-e a 2004-eshez képest. A jogszabálynak sok kérdést kell pontosítania, ám hogy az ellenőrzés hatósági felügyeletében is rendet vág-e, korántsem biztos. A gazdasági tárcánál annyit közöltek, a végrehajtási rendelet előkészítése és egyeztetése folyamatban van.

Ha megismétlődne az öt évvel ezelőtti fiaskó, tovább konzerválódhat sok százezer háztartás kiszolgáltatottsága. Csak Budapesten 800 ezer háztartás használ földgázt, ráadásul itt van a legtöbb "lestrapált" épület és hálózat. Becslések szerint a kétmillió gázkészülék egyharmada elöregedett, használatuk veszélyes, az épületeken belüli vezetékek állapota pedig még ennél is aggasztóbb.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) szaktanácsadója, Bogya Zoltán szerint az új gáztörvényhez kapcsolódóan ideje lenne rendezni a műszaki-biztonsági felülvizsgálat teljes folyamatát. Egyszerre kell csökkenteni a tulajdonosok kiszolgáltatottságát, s erősíteni a gázbiztonságot. Valahogy úgy kell elképzelni, mint a gépjármű-vizsgáztatást, ahol hatóságilag akkreditált szervizek kontrollálják az autó műszaki állapotát. A gázhálózatok esetében ez a leghatékonyabban csak egy állami hatóság közbeékelésével, leginkább a hasonló feladatokat részben már most is ellátó Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatallal (MKEH) valósítható meg. Ebbe célszerű bevonni a szolgáltatókat - vagy azok egy államilag minősített egységét - is, hiszen közvetlen kapcsolatban ők állnak a fogyasztókkal.

A felülvizsgálatot az új törvény szerint már nem ötévente, hanem időszakosan kell elvégezni; a tulajdonosok ezzel továbbra is csak a feljogosított csaknem háromszáz, az MKEH nyilvántartásában szereplő gázszerelőt bízhatják meg. Az ellenőrző hatóság kijelölése mellett a műszaki felülvizsgálat pontos részleteit is a miniszteri rendeletnek kellene meghatároznia. Így az időszakos előírásokat vezetékenkénti és készülékenkénti bontásban, ami nyilvánvalóan függ például a gépészeti berendezések korától is.

A MEH szerint a rendeletnek meg kell erősítenie, hogy a szolgáltatók a törvény alapján, a felhasználók biztonsága érdekében akkor is elzárhatják a gázcsapot, ha a társasház nem tudja bemutatni az időszakos felülvizsgálatot tanúsító dokumentumot. Ehhez türelmi időt kell biztosítani. A cégek persze kapacitás híján sem szívesen élnek majd ezzel, ráadásul nem lenne szerencsés, ha kvázi hatósági jogosítványt kapnának. Viszont az engedélyezési hivatallal akár közösen olyan műszaki nyilvántartást vezethetnének, amellyel az állami kontroll mindenki számára megnyugtatóan valósulna meg. Az engedélyezési hivatal vagy az akkreditált szolgáltató először figyelmeztetne, aztán felszólítana, s legvégül a szolgáltatás szüneteltetéséről intézkedne.

Persze mindez a közműcégek és az engedélyezési hivatal hozzáállásán is múlik, a kizárólagos felelősségtől ugyanis elzárkóznak. Álláspontjuk nem sokat változott az elmúlt években, igaz, arról egyelőre a tárca sem kérdezi őket. Úgy tudjuk, az MKEH többször konzultált a minisztériummal a készülő rendeletről, ám az ellenőrzésről eddig nem esett szó. Szebenyi József főigazgató-helyettes szerint a kontrollhoz olyan létszámbővítésre és többletforrásokra volna szükség, amilyenre a közeljövőben biztosan nem lesz lehetőség. Mivel a gázhálózatok engedélyezése is a szolgáltatók feladata, célszerű lenne, ha a biztonsági ellenőrzést is ők végeznék.

Csakhogy a Főgáz Zrt. igazgatója, a Magyar Gázipari Egyesülés elosztói bizottságának elnöke, Csallóközi Zoltán kijelentette: a 3,4 millió gázfelhasználó folyamatos ellenőrzése nem lehet a szolgáltatók feladata, ezt az erre hivatott MKEH-nak kell elvégeznie. A társaságoknak nincs ehhez megfelelő nyilvántartásuk, de az informatikai háttér kiépítése "borzasztóan nagy feladat" lenne.

Gázóra.