Rövidebb gyessel a nők munkába állásáért
A gyes időtartama két évre csökken, a gyed viszont továbbra is két évig jár, itt a jogosultsági feltételként szabott 180 napos biztosítási idő emelkedik 365 napra - így foglalható össze a szakminiszter véglegesnek szánt jogszabálytervezete az anyasági ellátásokról.
A kormány a változtatásokat azzal indokolja, hogy a kiadásokat a költségvetés teherbíró képességéhez kell hangolni. Ez esetben azonban a cél túlmutat a megszorításon: ez a nők nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének javítása. Magyarországon a készpénzes családtámogatási kiadások a nemzeti össztermékhez viszonyítva a bőkezűbb országokéhoz mérhető, de a női foglalkoztatottság elmarad az uniós átlagtól. Csak minden második aktív korú nő dolgozik, s ez hat százalékkal marad el az uniós átlagtól. A változtatások fő indoka épp ezért a nők munkaerő-piaci pozícióinak javítása.
A gyeddel kapcsolatban csak a jogosultsági idő változik. Eddig elég volt 180 nap munkában - biztosítási viszonyban - töltött idő. Ez emelkedik 365 napra, és számítások szerint ez az érintett nők öt százalékánál jelent majd gondot. További változás, hogy a közép- vagy felsőfokú oktatásban eltöltött évekből legfeljebb 180 nap számít majd biztosítási időnek.
A gyes esetében a jogosultsági idő háromról két évre csökken. Ez a változás 70 ezer szülőt érint. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol a foglalkoztatottság drámaian alacsony, a gyes valóban segélyként funkcionál. Ha két évre csökken ez a juttatás, nem mindegy, mi lesz a legszegényebbekkel. Ha nem sikerül elhelyezkedniük, átkerülnek a segélyrendszerbe. Az átállás három hónapot vesz igénybe, erre az időre csak átmeneti segélyhez juthatnak a családok. De ha már kapják a szociális segélyt, lényegi változást nem éreznek majd a családi kaszsza kalkulálásánál, mivel a gyes összege megegyezik a szociális segély összegével (28 500 forint).
A háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő nőnél nem szabható a segély feltételéül a közcélú munka végzése. Az, aki három vagy több gyermeket nevel, a legkisebb kétéves korától főállású anya lehet. Az ikreket világra hozó nőknél, illetve azoknál, akik sérült gyermeket nevelnek, marad a gyes hároméves időtartama.
A megszületett, illetve már megfogant gyerekek szülei a régi rendszer szerint kapják a gyest és a gyedet. A módosítások a 2010. április harmincadika után születettek után járó anyasági ellátásokat érintik.
A családi pótlékkal kapcsolatos változásokat azonban hamarosan érezni lehet: annak összege két évig nem emelkedik, így az infláció növekedésével veszít majd értékéből. 2009 szeptemberétől lép hatályba az a módosítás, hogy huszonhárom helyett csak a gyermekek húszéves koráig jár ez a juttatás.
A módosítás nem csak a jogbiztonság érdekében lép hatályba 2010 tavaszán. Most nincsenek meg a gyes időtartamának kurtításhoz szükséges bölcsődék. Csak úgy lehet a munkaerőpiacra viszszavezetni az anyákat, ha van hová vinni a gyerekeket. A törvény eddig is előírta, hogy a tízezer lakos feletti települések gondoskodjanak bölcsődei férőhelyekről. Ha erre egy önkormányzat nem képes, akkor lehetősége van az óvodához integrált formában bölcsődei csoportot létrehozni. De arra is van mód, hogy egységes óvoda-bölcsőde létesüljön 2009 szeptemberétől. Ez azokon a településeken jelent megoldást, ahol nincs elég óvodás- és bölcsődéskorú kisgyerek.
A kormány támogatja a családi napközik létrehozását, vagyis ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy működjenek együtt ilyen vállalkozásokkal. Kérdés, hogy miből?
Az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programokra elkülönített kasszájából. Becslések szerint 1700 férőhellyel bővül a rendszer a következő egy évben, s harminc-negyvenezer nő korábban tér majd vissza a munkába az intézkedések nyomán. Ők eddig a gyed után gyesre mentek. A foglalkoztatási rátán ez egy-két százalékos emelkedést jelenthet. A tervezett intézkedések 2013-ban érzékeltetik hatásukat a büdzsében: akkor 14 milliárd forint megtakarítást jelentenek.
A szociális tárcánál érlelődnek gondolatok arra is, hogyan lehetne az apákat is beterelni a gyedigénylők körébe. A kezdeményezők tisztában vannak a realitásokkal: csak akkor valósítható meg az elképzelés, ha a gyednél a tényleges jövedelem 70 százalékát megkaphatná az igénybe vevő. (Ma hiába magas a szülő jövedelme, a gyed összege maximum 110 ezer forint. Így a kisebb keresetű, vagyis általában a nő veszi igénybe a gyedet.) Úgy tudjuk, Herczog László miniszter is az élére állna egy, az apák részvételét ösztönző gyedrendszer kidolgozásának.
