Mozgó metrópénzek

2009-05-21

A Minisztertanács 1976-ban döntött a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal megépítéséről, s tekintettel arra, hogy különösen költséges beruházásról van szó, 1,1 milliárd forintot különítettek el rá. Ez a pénz meg is maradt, metró nem épült. Demszky Gábor Budapest főpolgármestereként 1998-ban, még a búcsúzó Horn-kormánnyal folytatott tárgyalások végén viszont diadalmasan jelenthette be, hogy bár elhúzódtak az egyeztetések, a metró 2003-ban indul.

A főváros első emberének derűlátása változatlan: kedden Brüszszelben tárgyalt a metróépítkezés uniós támogatásáról, és sikerről számolt be. Mégsem kell lemondani arról a hatvanmilliárd forintról, amit az unió szabálytalan közbeszerzések miatt visszatart az európai támogatásból, mert ez felhasználható más célokra, adott esetben még föld alatti építkezésre, a második szakasz finanszírozásának segítésére is. Ez a most könnyedén arrébb tolt hatvanmilliárd forint mintegy a hatoda lenne a 2006-ban elfogadott költségkeretnek, de viszonylagos nagyságát csökkenti, hogy immár 530 milliárd forintot látnak az utolsó számla végösszegeként azok, akik ellátnak odáig. A remélt startra már könnyebb fókuszálni: ennek dátuma most 2012.

A kalkulációkat nehezíti a metróépítkezések egyik alapigazsága, amely szerint egyetlen nap van, amikor viszonylagos pontossággal megmondható, mennyibe került a beruházás: az átadás napja teszi lehetővé az összegzést. Addig bármi megtörténhet. Jelen esetben az állam kevésbé kiszolgáltatott, mert egy meghatározott összeg felett mindenképpen a fővárosnak kell helytállnia. Kérdés, miből. Ahogy azt sem lehet most megmondani, hogy a kieső hatvanmilliárdot - amiből "csak" negyvenkettő jut az unióra - hogyan teremti elő Budapest.

Azt sem látni még pontosan, hogy mit jelent Brüsszelnek az az ígérete, amely szerint a most kiradírozott összeg a második szakaszra adott esetben felhasználható, ugyanis eddig erről az ütemről egészében elutasítóan nyilatkoztak, mondván, nem ígér akkora forgalmat, ami indokolná a közösség támogatását.

A Duna alá indul a fúró a Gellért tér alól

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.