Noob (újonc egy internetes közösségben), greenwashing (nagyvállalatok igyekezete, hogy környezetbarátnak tűnjenek), defollow és defriend (egy internetező levesz valakit a baráti listájáról valamelyik közösségi portálon) - néhány új angol szó. Ezekkel együtt az angol szavak száma június elejére eléri az egymilliót - legalábbis az angol nyelv használatát kutató intézet, a The Global Language Monitor szerint. Kiemelték: a szókészlet gyors bővülése ellenére egy átlagember 10-20 ezer szót használ, és még a legműveltebbek szókincsében sem szerepel több 70 ezernél.

Házimozi, bánatháj, vitaminbomba, hulladékkommandó - néhány magyar szó a 2007-ben megjelent Új szavak című szótárból. A kötet szerkesztője, Minya Károly szókincskutató azt mondja, hogy 2-3 évente lehetne készíteni egy új szótárt, annak ellenére, hogy Magyarországon nincs egzakt meghatározás arra vonatkozóan, hogy mikortól fogadnak el egy szót "hivatalosan" a nyelv részének.

- Az internet a szókincskutatásban is új lehetőségeket nyitott, most egyszerűen rákeresünk egy szóra, és látjuk, hogy milyen intenzív a használata - magyarázza Minya. Becslése szerint jelenleg egymillió-százezer körül lehet a magyar szavak száma. Egy biztos: minden nyelvben több új szó keletkezik, mint ahány kikopik, ezért a nyelvek állandóan bővülnek - szögezi le -, bár nem könnyű eldönteni, hogy mikor kopik ki egy szó a nyelvből. Vannak olyanok, melyek csak a történelemkönyvekben szerepelnek, ilyen például a nádor vagy a dézsma. Ezek tehát kikoptak. A szocializmushoz kötődő kifejezések, mint az úttörő vagy a devizabűntett pedig mostanában járnak ugyanígy - mondja.

Minya Károly szerint a rendszerváltás e tekintetben is korszakhatár volt, mert tömegesen jelentek meg új szavak. Azt mondja, hogy éppen ezért egyetlen szótár sem lehet tökéletes, mert a nyelv napról napra változik, bővül. A legújabb kötetben szerepelni fog például a szatyoradó, a gyűlöletbeszéd, a kamutraffipax és a fitneszguru, ezek az utóbbi években jelentek meg, és már szinte mindenki tudja, hogy mit jelentenek - állítja.

Ami az angol nyelv előretörését illeti (mintegy másfél milliárdnyian beszélik valamilyen szinten), a szókincskutató szerint sok mindentől függ, hogy egy szó angol vagy magyar verziója terjed-e el. Amikor a curling nevű téli sport bejött Magyarországra, használták rá a jégteke, a jégsöprés és a csúszókorong elnevezést is. Végül ez utóbbi terjedt el leginkább. Minya hozzáteszi: a legáltalánosabb mégis az angol verzió maradt. Ha az egyik szó egyszerűbb, rövidebb, mint a másik, valószínűleg a rövidebb rögzül - magyarázza.

A szókincskutató az angol előretörését leginkább a szaknyelvekben érzi problémásnak. Így a magyar szókészletünk peremében hiány keletkezik, ráadásul, ha valaki túlnyomórészt angol szavakat használ a munkájában, elkezd angolul is gondolkodni róla - véli. Minya Károly szerint azt még nem lehet látni, hogy az angol mekkora befolyással lesz a nyelvünkre. Természetes, hogy egy nyelvbe idegen eredetű szavak kerülnek, gondoljunk csak a szláv vagy a török jövevényszavakra. Hogy az angol befolyás erőteljesebb lesz-e ezeknél, szerinte nem lehet megjósolni.

Nincs sok értelme megbecsülni a szavak számát - mondja Nádasdy Ádám író. Szerinte ugyanis egyszerűen lehetetlen eldönteni, hogy mikor lesz egy új szó a nyelv része. Vehetjük alapul a használat gyakoriságát, vagy azt, hogy mennyi ideje használjuk, esetleg hogy magyaros-e a ragozása, de egyik sem perdöntő - állítja. Ráadásul szerinte, ha valami kikopik a használatból, nem jelenti azt, hogy el is tűnik. Az őrgróf szót például nem használjuk, de attól még létezik - mondja. Nádasdy Ádám szerint sokan hajlamosak az idegen nyelv tudását is a szavak számával mérni, pedig sokkal fontosabb a használat képessége, a kommunikáció.