Kétmillióval drágábbra sikerült a kémény - közpénzen semmi sem drága
Az Oldalkosár utca 2/A számú blokkház körülbelül 40 éve épült egy sarokra Hódmezővásárhely főterétől. Az úgynevezett termofor gyűjtőkémények miatt az ott lakóknak akár az élete is veszélybe kerülhet, ha visszafújja a szél az égésterméket. Az ilyen kémények felújítását közpénzből támogatják: az Önkormányzati Minisztérium és a helyi önkormányzat fedezi a költségek 30-30 százalékát, a lakóknak a fennmaradó 40 százalékot kell kifizetniük. Sokuknak ez a maradék önrész is megterhelő.
Az Oldalkosár utcai házban minden lakás rendelkezik saját szellőzővel, amely egyedi kéménnyé alakítható át. Így megszüntethetők a különösen veszélyes gyűjtőkémények. A támogatás feltétele egy szakvélemény, amelyet a helyben illetékes kéményseprő cég adhat ki. Hódmezővásárhelyen erre a Csomifüst Kft. jogosult. Vezetője, Miklós Endre szakvéleményében azt javasolta, hogy szüntessék meg a gyűjtőkéményeket, és alakítsanak ki minden lakás számára saját kéményt a meglévő szellőző átalakításával. Ez nemcsak olcsóbb megoldás, hanem műszakilag is jobb: az egyik lakás füstje a közösen használt gyűjtőkémény miatt nem kerülhet át a másikba.
A társasháznak pályáznia kellett az önkormányzatnál, illetve az Önkormányzati Minisztériumnál a támogatásért. Utólag derült ki, hogy a beadott pályázat eltér attól, amit a szakvélemény javasolt: a ház egyik oldalán lévő lakásokban meghagyták volna a gyűjtőkéményt. Így a teljes bekerülési költség megközelítette az ötmillió forintot, miközben a szakvéleményben meghatározott módszer hárommillió forintnál is kevesebbe kerülne.
Tavaly decemberben Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter arról értesítette Tóth Bálint közös képviselőt, hogy nyert a pályázatuk. A lakók csak ekkor jöttek rá, hogy egy sokkal drágább változat nyert, mint amit ők megszavaztak. Egy részük nem is tudja kifizetni a saját részét, így maradna tovább a szén-monoxid-veszély.
Mérai László, egy műszaki végzettségű nyugdíjas lakó megpróbálta kideríteni, mi történt. A panelprogramra rátelepült cégek, szakértők alig áttekinthető szövevénye tárult föl előtte. Tóth Bálint közös képviselő a Panelprogram Pályázatíró és Koordináló Kft.-hez fordult, amikor a társasház pályázatát el kellett készíteni. Ez a cég továbbküldte őt egy szegedi vállalkozóhoz, Pesti László okleveles magasépítő üzemmérnökhöz, aki elkészítette a pályázatot. Ebben változott át a hárommilliós megoldás ötmillióssá.
Hogyan? Tisztázatlan körülmények között készült egy költségvetés a kéményfelújításra, amelynek fejlécén nagy betűkkel az áll, hogy mindenben figyelembe vették a Csomifüst Kft. szakvéleményét. Ez - a két szöveg összehasonlítása alapján - úgy tűnik: egyszerűen nem igaz. Ezen a költségvetésen ugyan Pesti László cégszerű aláírása szerepel, de - mint maga is mondta - nem ő készítette azt. Kérdésemre válaszolva Pesti László közölte: a költségvetést Tóth Bálint közös képviselőtől kapta. Tóth Bálint ezt cáfolta. Azt mondta, ő - éppen Pesti Lászlótól - úgy tudja, hogy Pesti készíttette a költségvetést egy Varga György nevű vállalkozóval, a lakiteleki székhelyű Varga Vent Kft. tulajdonosával. Pesti László azt mondta nekem: ő nem is ismeri Varga Györgyöt. Mérai László szerint Varga György valóban járt a házban, hogy felmérje a szellőzők és a kémények állapotát - Mérai vezette föl a tetőre. Szerinte Varga úgy viselkedett, mintha biztos lenne abban, hogy majd ő lesz a kivitelező. A lakók figyelmeztettek, hogy Vargát szinte lehetetlen elérni - próbálkoztam, s nekem sem sikerült.
A társasház 175 ezer forintot fizetett Pesti Lászlónak a pályázat elkészítéséért - logikusnak tűnt volna, hogy a pályázatíró a lakók érdekeit képviselje. Ezt firtató kérdésemre az okleveles magasépítő Pesti László azt mondta: ő nem arra vállalkozott, hogy megkeresi az optimális műszaki megoldást, hanem arra, hogy a kezébe adott anyagokból "összefűz" egy pályázatot. Megkérdeztem a közös képviselőtől, aki a társasház nevében aláírta a pályázati csomagot, nem tűnt-e föl neki, hogy mást ír alá, mint amit a lakók megszavaztak. Tóth Bálint, aki tucatnyi társasház közös képviselői feladatait látja el, azt felelte: ő laikus a műszaki tartalmak ügyében. Az ugyan feltűnt neki, hogy a pályázathoz készült költségvetés szerint egy folyóméter kéményfelújítás duplaannyiba kerül, mint az általa ismert más esetekben - de aláírta a pályázatot, mert szorított a határidő.
A beadott pályázatot a szakvéleménnyel együtt a hódmezővásárhelyi önkormányzat megbízásából megvizsgálta egy másik magáncég, amely azt teljesen rendben találta. Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából pedig az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) ellenőrizte a csomagot - ők is rendben találták -, pedig egy laikus számára is egyértelmű, hogy jelentősen eltér egymástól a szakvélemény és a pályázat tartalma. A társasház csaknem ötmillió forintos munkára nyert közpénzt a szükséges hárommilliós helyett.
A lakók kétségbeestek, hogy nem erről volt szó: nem tudják kifizetni a megnövekedett saját részt. De hiába telefonálgattak a panelprogramot koordináló cégnek és a pályázatírónak, nem történt semmi. Sőt, egy lakógyűlésen megfenyegette őket egy magát műszaki ellenőrnek kiadó ember, aki korábban az önkormányzat műszaki irodáján dolgozott, hogy aki almára nyert pénzt, nem vásárolhat abból körtét. Vagyis, ha a lakók nem fogadják el a - mindenkinek - drágább változatot, akkor elvesztik a megnyert összeget.
Ekkor fordultak a nyilvánossághoz. Amint világossá vált, hogy újságcikk készül, mindenki roppant készséges lett.
- Nekem a pályázat körüli problémát eddig írásban nem jelezte senki - jelentette ki Pesti László.
- Az önkormányzathoz nem fordult senki - mondta kérdésemre Makó András, a polgármesteri hivatal lakosságszolgálati irodájának vezetője.
Kiderült, hogy van megoldás - de milyen? A lakók, mintha ők hibáztak volna, kérvényezhetik a megnyert pályázat műszaki feltételeinek meg-változtatását. Kérvényükről újból véleményt mond az ÉMI Kht. és ugyanaz a magáncég, amely korábban szó nélkül jóváhagyta a rossz változatot; ezek alapján új döntést hoz a támogatásról az önkormányzat és a minisztérium, majd mintha mi sem történt volna, kezdődhet a felújítás.
Nem tudni, hány hasonló eset fordul elő a panelprogramban. Felelősről nem hallani, talán nem is keresi senki.
