A túlélésért küzdenek a kis főiskolák
Az ELTE az egyik legjobb egyetem Magyarországon - indokolta két évvel ezelőtti választását Edina, aki végül mégis csak egy hónapot tanult az intézmény francia szakán, majd barátjával Londonba költözött. A kapcsolatnak vége szakadt, Edina hazaköltözött, az angliai évek azonban alapvetően megváltoztatták az életről alkotott elképzelését.
- Itthon az egyetemisták csak úgy "vannak", nem igazán tudják, mit kezdjenek az életükkel, főképp a bölcsész szakokon - magyarázza. - Londonban céltudatosabbak a fiatalok - teszi hozzá. Edina az idén már csak gazdasági szakokat jelölt meg a felvételi jelentkezési lapján; első helyen a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakát pályázta meg. Választásában most is, mint két évvel ezelőtt, az egyetemi hírnév játszotta a döntő szerepet: barátai és szülei szerint is ez a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon az adott szakterületen. Fontos szempont, hogy lakhelyéhez közel esik.
A kutatási eredmények alapján a felvételizők nagy többsége hasonlóképp dönt pályaválasztásáról. Fábri István, az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelyének vezető elemzője érdeklődésünkre elmondta: a felvételizők háromnegyede az intézményi presztízst jelöli meg legfontosabb szempontként, a második helyen a lakóhelyhez való közelség áll. A szociológus azt mondja: a magyar diákok nem igazán mobilisak. Ezért nem igaz, hogy tényleges verseny lenne az intézmények között.
Ha egy diák mégis hajlandó utazni vagy költözni, akkor a nagyobb presztízsű egyetemet választja, nem a kisebb főiskolákat. A hírnév jó néhány évtized alatt alakul ki, és sokáig tartja magát. - Ha valami okból hirtelen zuhanna egy nagy nevű intézményben az oktatás színvonala, az nem mutatkozna meg a következő évek jelentkezési statisztikáiban - mondja Fábri István.
Az oktatás színvonalára persze lehet következtetni a különféle rangsorokból vagy az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján található adatokból. A legrelevánsabbról, a diplomaszerzés utáni elhelyezkedési rátáról azonban még mindig csak elvétve találni információkat. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke közölte: most a módszertant dolgozzák ki, jövőre már adatokat is gyűjtenek. A pályakövetési adatbázisra azonban még várni kell néhány évet.
A legnépszerűbbek listáján az idén is ugyanaz a tizenöt intézmény szerepel, mint tavaly. Az öt nagy tudományegyetem vonzotta a jelentkezők több mint egyharmadát. Az ELTE-re jelentkeztek az idén is a legtöbben: minden tizedik jelentkező a budapesti intézményt jelölte meg az első helyen. A rangsorban évek óta változatlanul a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem következik, majd az ötödik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem, a hatodikon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Az idén tovább erősödött a nagy tudományegyetemek dominanciája: az ELTE-re az átlagosan 30 százalékos jelentkezői létszámnövekedéshez képest 42 százalékkal jelentkeztek többen, mint tavaly. Ennek oka, hogy a nagyobb egyetemeken indultak a legnagyobb számban mesterképzések. A mesterképzésre felvételizők növelték a jelentkezői létszámot, de vonzóbbá tehették az intézményt a most még csak alapképzésre jelentkező diákok számára is, hiszen tudják, hogy hol folytathatják majd tanulmányaikat az alapdiploma után.
A mesterképzések elindításának egyik alapfeltétele a megfelelő számú és minősítésű oktatói gárda: ebben is előnyben vannak a nagyobb egyetemek. A felvételizőknek tehát igazuk van, amikor a hírnév és a presztízs mellé társítják a magas színvonalat is. A hallgatói kutatásokból azonban kiderült, hogy a diákok sokszor fontosabbnak tartják azt, hogy az oktatók mennyire segítik őket később a munkaerő-piaci elhelyezkedésben: ebben pedig a kisebb főiskolák, illetve az egyházi, alapítványi intézmények bizonyultak lényegesen jobbnak - mutat rá Fábri István.
Ez választ ad arra a kérdésre: ilyen egyenlőtlen versenypozíciók mellett miképp tudnak szert tenni olykor igen nagyszámú jelentkezőre a kisebb főiskolák. Mint például az egri Eszterházy Károly Főiskola, amely az idén már a 14. helyen áll, 3327 jelentkezővel, ami 55 százalékos növekedést jelent.
A kisebb főiskolák különféle marketingeszközökkel próbálják is megalapozni hírnevüket, és babaszobával (kismamáknak), laptoppal csábítani a felvételizőket. A megfelelő jelentkezői létszám ugyanis adott esetben egy-egy intézmény túlélését jelentheti. A pár éve bevezetett új finanszírozási rendben az az intézmény kapja a legtöbb hallgatót - és ezzel együtt a legtöbb állami támogatást -, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen.
Már most látszik: a kisebb főiskolák az idén is vesztesei lesznek az új rendnek, hiszen sokan az általános jelentkezői létszámnövekedés közepette is kevesebb hallgatót tudtak magukhoz vonzani, mint tavaly. A Nemzetközi Üzleti Főiskolán 32, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán 28, a Gábor Dénes Főiskolán 20, a Heller Farkas Főiskolán 10, a Zsigmond Király Főiskolán pedig egy százalékkal csökkent az első helyes jelentkezők száma.
Igaz, a jelentkezők teljesítménye még nem ismert, így az még átrendezheti az erőviszonyokat. Komolyabb változást azonban nem valószínű, hogy hoz, hiszen a felvételizők pontosan be tudják mérni az esélyeiket. Tavaly a jelentkezők háromnegyedét abba az intézménybe vették föl, amelybe elsőként adták be felvételi lapjukat.
