Az egzisztenciális félelem vezet
Erősödése okán az utóbbi időben komoly érdeklődés övezte a Jobbikot, illetve az elnöke által alapított Magyar Gárdát. A többség szerint (53 százalék) működése félelemkeltő, ezért helytelen. Egy további masszív réteg (38 százalék) az egyesület szándékát helyesnek látja, de úgy véli, az nem a gárda feladata. A megkérdezettek 9 százaléka pozitívan tekint a gárda működésére. Ugyanilyen arányban gondolják azt, hogy az ország problémáinak java részére megoldással tudna szolgálni, a nagy többség (72 százalék) elutasítja a gárda javaslatait. A felmérésből kiderül, hogy az egészségügyi ellátás javításában, a gazdasági válság és a munkanélküliség problémájának megoldásában még ennél is inkompetensebbnek látják a gárdát. Cigányellenes retorikája viszont termékenyebb talajra hullik: a cigányok által elkövetett bűncselekmények ügyében ugyan még mindig jelentős kisebbségben vannak azok, akik szerint a gárda megoldást nyújthat (10-ből 2-en).
Arra a kérdésre, hogy szavaznának-e a Magyar Gárdára akkor, ha párt lenne, 9 százalék igennel válaszolt, ami jóval magasabb, mint a gárdát alapító Vona Gábor vezette Jobbik támogatottsága. A 9 százalék jelzi a társadalom szélsőségek irányába való nyitottságát. Érdekes, hogy míg Budapesten és más városokban 9 százalék szavazna a gárdára, ha az párt lenne, falun magasabb a támogatottság: 13 százalék.
A felmérés kiterjedt arra is, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a hétköznapok biztonságára. Az első három helyen az egzisztenciális biztonságot fenyegető jelenségek szerepelnek, főleg a szegénység növekedésétől tartanak, ezt követi a gazdasági válság, majd a munkanélküliség, a munkahelyek megszűnése. A bűnözés különböző formái csak a szociális biztonságot fenyegető jelenségek után következnek: leginkább a szervezett bűnözéstől félnek a megkérdezettek, de a politikai korrupció is kiemelt helyen szerepel. Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a szélsőséges pártoktól és a gárdától kevésbé tartanak az emberek, mint például a cigányok által elkövetett bűncselekményektől. (Progresszív Intézet)
A felmérést a Publicus Intézet készítette a Progresszív Intézet fölkérésére, március 23. és április 27-e között, kérdőíves módszerrel, 2500 ember bevonásával.