Harmincmillió alatt: védett vagyontárgyak
Az MSZP-t is meglepte, hogy milyen könnyen sikerült egyetértésre jutni a kormánnyal az ingatlanadó ügyében. "Csak" Mécs Imre szavazott a tervezet ellen a csütörtök esti frakcióülésen, a következő választásokon már nem induló Baráth Etele Szép Bélával és Kárpáti Tiborral együtt tartózkodott.
A frakción belüli feszültséget az a terv okozta, amely már kétmilliós értékhatártól adóztatta volna az ingatlanokat; ezt pedig - Bajnainak adott politikai garancianyilatkozat ide vagy oda - a szocialisták elvből nem támogathatták. A probléma gyors kezelésére a pártelnökség munkacsoportot hozott létre, amely közvetlenül tárgyalt Oszkó Péter pénzügyminiszterrel és az érintett kabinettagokkal. A csoportban Lendvai Ildikó pártelnök mellett Szekeres Imre elnökhelyettes, Mesterházy Attila frakcióvezető és két helyettese, Katona Béla, illetve Veres János (volt pénzügyminiszter), valamint az illetékes munkacsoport vezetők: Gy. Németh Erzsébet, Gúr Nándor, Podolák György, Szanyi Tibor, Tóth József, Szabó Lajos és Szakács László kapott helyet.
Az első érdemi tanácskozáson Oszkó ragaszkodott a szakmai állásponthoz, de jelezte, hogy kész meghallgatni és beépíteni a frakció által szorgalmazott megoldásokat is. A kormánypártiak elsősorban baloldali karaktert kívántak adni a csomagnak, és "nem értékalapú ingatlanadót, hanem ingatlanalapú vagyonadót" akartak. Úgy tudni, Oszkó éjszakába nyúlóan formázta az új tervet, amelyet másnap előbb újra a tárgyalócsoport, majd a frakció asztalára tett.
"Változott ugyan a lakossági teherelosztás, de ez a szükséges balra hangolás. Míg másik oldalon a frakció konfliktus nélkül magáévá tette az szja-módosításokat. Ez a kecske és a káposzta esete" - értékelt egy Bajnai Gordon közvetlen környezetéhez tartozó forrásunk.
A jelenlegi állás szerint a harmincmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után kell majd vagyonadót fizetni, valószínűleg 0,2-0,3 százalékot. Az ötvenmillió felettiek esetén évente az ingatlan értékének 0,5-0,6 százalékát kell majd befizetni. Az egyeztetéseken az önkormányzati lobbi azt kérte, hogy központi és ne helyi kivetésű adó legyen. Azokon a településeken, kerületekben, ahol jelenleg is van ingatlanadó, ez megmaradhat. Csak abban az esetben váltja ki az önbevalláson alapuló központi vagyonadó, ha az ingatlan harmincmillió feletti értéket képvisel.
Az egyéb megadóztatandó vagyontárgyak listájának kidolgozása még hátravan, a PM forrásaink szerint külföldi mintát vesz alapul. Bizonyos, hogy minden, nyilvántartásba vett, 30 milliósnál értékesebb vagyontárgy (például hajó, helikopter, magánrepülőgép) adó alá kerül. Mivel minimális az ilyen értékes, magánkézben lévő vagyontárgy, az intézkedés inkább szimbolikus. Nem tartoznak majd az adókötelezettség alá a festmények, az ékszerek, ahogyan a munkaeszköznek minősülő traktorok, mezőgazdasági gépek sem. A gépkocsiknál teljesítmény szerint szelektálnak majd, s visszatérnek a szocialisták eredeti javaslatához, miszerint a 150 kw feletti teljesítményű kocsiknál legyen kötelező a többletfizetés.
A csomagot a pénzügyi kabinet a héten véglegesíti, majd arra újból "ránéznek" a frakcióban. Szerdán tárgyalja a kormány, és vélhetően másnap nyújtja be a parlamentnek.
Öt ingatlan és egy autó
Kinevezése előtt jelezte Bajnai Gordon, hogy a kormány irányítását jelképes összegért, havi egy forintért vállalja. Ehhez képest a vagyonbevallásában az szerepel, hogy kormányfőként havi bruttó 1,4 millió forintot keres. Kormányfőközeli forrásunk erről azt mondta: mivel a kormányfő illetménye a többi állami vezető fizetéséhez igazodik, ahhoz, hogy hivatalosan is csak egy forintot kapjon, módosítani kellett volna a vonatkozó törvényt.
Egyszerűbb, hogy Bajnai fizetését bérszámfejtik (vagyis adózik utána), majd kiutalják számlájára az összeget, amit a kormányfő visszautal a MeH-nek. Az összeget várhatóan karitatív célra fordítják majd. A miniszterelnök egyébként öt ingatlan teljes, illetve résztulajdonosa, értékpapírvagyona 225 millió forintot tesz ki, ötvenmillió forintnyi a tartozása, s van egy 2006-ban vásárolt BMW-je is.
