"Kreatív" megoldás: a kilencedik ülés
Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség azt, hogy a falugondnoki kisbuszok többségére kivetették a cégautóadót, ráadásul a szervezet szerint a szabályozás pontatlan is. A szövetség ezért az APEH elnökéhez fordult, s azt kérte: vizsgálják felül a - főként kistelepüléseken, idős és beteg emberek szállítására használt - falugondnoki járművek megadóztatását.
Csörsz Klára, a szövetség ügyvezető társelnöke azt mondta: szerinte nem lenne szabad cégautóadót fizettetni a falugondnoki kisbuszok után, hiszen ezekkel a járművekkel térítésmentesen látnak el működtetőik szociális feladatokat, jobbára a települési önkormányzatok. Érthetetlennek tartja, hogy amíg például a beteg-, továbbá a halottszállítók mentesülnek a cégautóadó alól, addig a falugondnoki járműveket üzemeltető, szűkös költségvetésű önkormány-zatoknak fizetniük kell. A falugondnoki buszokra szerinte már csak azért is ki kellene terjeszteni az adómentességet, mert az újabb teher több településen is ellehetetlenítheti a szolgálat működését.
Az ügyvezető példaként megemlítette: a Somogy megyei Patcán és Zselickisfaludon használt nyolcszemélyes falugondnoki Volkswagen mikrobusz után az idén 180 ezer forintot - azaz a helyi szolgálat évi 2,1 milliós állami támogatásának csaknem kilenc százalékát - kellene kifizetni cégautóadóra.
Csörsz Klára kitért arra is: az alapítványok, egyesületek által fenntartott falugondnoki mikrobuszok után nem kell cégautóadót fizetni, ám ezzel a kedvezménnyel nem sokat érnek. Az országban ugyanis körülbelül 1100 falugondnoki szolgálat működik, s ezek közül több mint ezer önkormányzati fenntartású, az önkormányzatok pedig nem mentesülnek a cégautóadó fizetése alól. A szövetség társelnöke szerint gondot okoz az is, hogy a jogszabályok nem egyértelműek. Megemlítette: eltérőek a rendelkezések például arról, hogy a nyolcnál több személy szállítására alkalmas mikrobuszok adómentesnek számítanak-e.
A szövetség kifogásai kapcsán megkerestük az APEH-et. A hivatalban azonban - adótitokra hivatkozva - nem kívántak nyilatkozni a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség felvetéseiről. Az APEH lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint azonban a törvények egyértelműen kimondják: ha a falugondnoki járművet szociális feladatokat ellátó alapítvány, közalapítvány, egyesület vagy köztestület működteti, akkor adómentes a kocsi, ha viszont önkormányzat a fenntartó, akkor nem. Az APEH úgy véli, hogy a szállítható személyek számával kapcsolatban sincs különösebb ellentmondás. A cégautóadót személygépkocsik után kell fizetni. A főszabály szerint pedig a legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas jármű minősül személygépkocsinak.
Míg a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség az APEH-nél lobbizik a szabályok felülvizsgálatáért, addig egyes, falugondnoki járművet működtető önkormányzatok "egyedi" megoldásokat keresnek az adó elkerülésére. A Győr-Moson-Sopron megyei Markotabödöge és Beled például néhány hete bojkottot hirdetett a cégautóadó fizetése ellen. A bojkottról ugyan egyelőre letettek - attól tartva, hogy az így keletkező köztartozás miatt pályázati lehetőségekből kizárnák magukat -, de a cégautóadót mégsem fizetik.
- Találtunk egy kiskaput, így álláspontunk szerint jogszerűen mentesülhetünk a falu kisbusza utáni cégautóadó megfizetése alól - mondta Szabóné Szűcs Ildikó, Markotabödöge polgármestere. - Jelenleg a legfeljebb nyolcsze-mélyes járművek után kell fizetni a cégautóadót. Ezért mi beépítettünk a nyolcszemélyes falugondnoki buszunkba egy kilencedik ülést, így az már - Szabóné Szűcs Ildikó szerint - adómentesnek számít.
"Kreatítv", de erősen vitatható megoldásnak tartja ezt Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Szerinte ugyanis egy újabb ülés beépítésétől a jármű hivata-losan még nem lesz alkalmas több személy szállítására, az előírásoknak megfelelő átalakítás, vizsgáztatás pedig alighanem többe kerülne, mint maga a cégautóadó. Kérdésünkre válaszolva közölte: azt sem tartaná jó megoldásnak, ha az ön-kormányzatok most sorra egyesületeket alapítanának a falugondnoki feladatok ellátására, hogy elkerüljék az adófizetést, hiszen ezeknek a szervezeteknek a működtetése is jelentős költséggel, adminisztrációval jár. A szakértő szerint ráadásul egyébként sem helyes az, ha az önkormányzatok - amelyek többsége helyi adóhatóság is - adóelkerüléssel próbálkoznak. Hozzátette: ha a jelenlegi szabályozás valóban olyan nehéz helyzetbe hozza a falugondnoki szolgálatokat, akkor nem kiskapukat kell keresni, hanem törvénymódosítást kellene kezdeményezni.
Hasonlóan vélekedik Csörsz Klára is, aki érdeklődésünkre elmondta: nem ügyeskedést, hanem elfogadható szabályozást szeretnének. Ezért - tette hozzá - ha nem sikerül az APEH-hel tisztázni a vitás kérdéseket, s nem tudnak adómentességet szerezni a falugondnoki autókra, akkor országgyűlési képviselőknél kezdeményezik a gépjárműadóról szóló törvény módosítását.
