A szerző nyugállományú alezredes

- a Magyar Köztársaság a 28 ezer fős haderejéből 1000 fővel vesz részt a missziókban, ezzel a NATO eminense;

- júliusban leszáll az első C-17-es stratégiai szállító repülőgép a pápai légi bázison;

- a kormány határozatot hozott a nemzeti katonai stratégiáról, mely megalapozza a haderő hosszú távú fejlesztésének irányait;

- országgyűlési határozat szól az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztéséről;

- a reformokat befejeztük, a békés építkezés, fejlesztés évei következnek.

Bajnai Gordon miniszterelnök április 21-én vezetői értekezletet tartott a katonáknak. Beszédében hangsúlyozta,: "a Magyar Honvédség az elmúlt néhány évben képes volt arra, amire más rendszerek még nem igazán, vagyis hogy önmagát modernizálja, megreformálja, hatékonyabbá, ésszerűbbé tegye. A honvédség e tekintetben példát mutatott az országban". Szekeres Imre is szuperlatívuszokban beszélt a honvédségről a rendezvényen. Az urak nem olvasták ezek szerint az Állami Számvevőszék április 3-án kiadott jelentését a tárca gazdálkodásáról, azzal az ünneprontó megállapítással, hogy "a haderő technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei NATO-haderők átlag színvonalához való közelítésének belátható időn belül nincs realitása".

Súlyos mondat ez, mely arról szól, hogy a Magyar Köztársaság képtelen volt élni a NATO által a rendszerváltást követően szinte azonnal felajánlott lehetőségekkel, melyekkel a Varsói Szerződésbe szocializálódott hadseregét átalakíthatta volna, s az angolszász katonai kultúrával válthatta volna fel az orosz-porosz hagyományokat. Másrészt arról is szól ez a mondat, hogy a magyar haderőnek nincs olyan stratégiai menedzsmentje, amely képes lenne belátható időn belül valódi felzárkózási folyamatot elindítani.

A NATO legfejlettebb országai, ha egy-egy fegyverzetfajtában generációváltást hajtanak végre, a kevésbé fejlett országok részére a lecserélt, de működőképes eszközöket rendkívül kedvező feltételekkel adják át. Ezt nevezik "cascading"-nak. Magyarország ezt nem használta ki, néhány száz német autót vettünk át összesen. Tíz (húsz) év alatt le kellett volna cserélnünk valamennyi orosz gyártású haditechnikai eszközünket, ehelyett összesen három NATO-szabványú rendszert szereztünk be: Mistral, Gripen, légtér-felügyeleti radarok. Tizenkét éve szereztük be a Mistral kis hatótávolságú légvédelmi rakétákat, s az indítójárművekben a mai napig nincs benne az idegen-barát felismerő berendezés. Egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy a Gripen beszerzése felesleges volt, ráadásul a talajközeli repüléshez, szárazföldi csapatok támogatásához elengedhetetlen digitális terepmodell csak hazai repülést tesz lehetővé, a földi támogatáshoz szükséges precíziós bombákkal, rakétákkal még nem rendelkezünk. A NATO által finanszírozott három légtér-felügyeleti radarból egy a gyártó cég tárolójában porosodik évek óta. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága vajon miért nem kérdez rá az ezzel kapcsolatos kötbérekre a költségvetés tárgyalásakor?

A humánerőforrás-gazdálkodással sem állunk jobban. A rendszerváltás óta minden kormány a haderő létszámának csökkentésével próbálta enyhíteni a finanszírozási gondokat. Az ÁSZ-jelentés ismét bemutatja, hogy ez képtelenség: 2005- 2007 között a tárca költségvetési létszáma 14,3 százalékkal csökkent, közben a személyi juttatások költsége 64 százalékkal emelkedett. A HM képtelen belátni, hogy a fejetlenül végrehajtott létszámcsökkentések következtében abszurd módon eltorzultak az állományarányok, nincs rendfokozati piramis, így a tárca sok-sok embernek ad magas fizetést, miközben a működőképességet veszélyeztetően kevesen vannak az alacsony fizetési kategóriákba soroltak. A katonákra vonatkozó nyugdíjazási szabályokat kihasználva tiszteknél, tiszthelyetteseknél a tárca létszámcsökkentési szándékait meghaladó kiáramlás indult meg az utóbbi években. 1142 tiszti, 1357 tiszthelyettesi hely volt feltöltetlen 2008 elején. A professzionális haderő egész koncepcióját kérdőjelezi meg, hogy a 7007 főre tervezett szerződéses állományból 2945 fő hiányzott. Ez az összesen 5444 fős hiány szinte teljes egészében a csapattagozatban, a végrehajtóknál jelentkezett. Ezek szerint a 16 ezer fős végrehajtó állományból minden negyedik ember hiányzik. Szekeres Imre tehát nem 3000 új álláshelyet kínál, hanem a működőképességet veszélyeztető hiányokat próbálná eltüntetni, de legalább enyhíteni.

A fentiek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a tárca humánerőforrás-gazdálkodása 2008-ra összeomlott. A recesszió, a költségvetési megszorítások esélyt sem adnak a tárcának arra, hogy belátható időn belül képes legyen javítani a végletesen torz struktúrán. A létszámhiányok miatt a jövőben már missziós feladataink végrehajtása is veszélybe fog kerülni. A recesszió hatására bekövetkező állásvesztések miatt az utóbbi hónapokban többen jelentkeztek szerződésesnek. Kérdés, hogy a megtartó erő is javulni fog-e ugyanilyen mértékben, és hogy a nagyobb beáramlás erőltetése közben nem tesznek-e engedményeket a minőség rovására. A tisztek, tiszthelyettesek hiánya csak hosszú évek alatt orvosolható.

A hiányok miatt teljesen megszűnt annak a lehetősége, hogy szervezetszerű alegységet vezényeljünk egy-egy feladatra. A missziós feladatokra úgy kell "összekukázni" a technikai eszközöket, az embereket. A sikeres felkészítés és végrehajtás tapasztalatai szertefoszlanak a hazaérkező ad hoc alegység feloszlatásával egy időben. Ha az amerikaiak nem tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot normális páncélzatú autók lízingjére, a magyar katonai vezetés még mindig nyitott Mercedesekben veszélyeztetné katonáink életét Afganisztánban.

A pápai légi bázis megnyitását 2008 novemberéről 2009 májusára halasztották. A HM honlapja most nyár közepét ígéri, s nem lepne meg egy újabb halasztás. Azt sem nagyon látom, hogy Szekeres Imre honnét tölti fel azt a 340 fős plusz létszámot, amelyet 2008-ban kért a parlamenttől a pápai reptér üzemeltetésére.

A kormány többéves hiányt pótolt azzal, hogy határozatban fogadta el a nemzeti katonai stratégiát. Velem együtt sokan nem értik persze, hogy a hierarchiában alacsonyabb szintű jogforrás - kormányhatározat - hogyan képezheti alapját a magasabb szintű jogforrásnak, a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztéséről szóló országgyűlési határozatoknak.

Az utóbbi 5 évben a haderőből kb. 12 ezer fő, viszonylag jól képzett, nyelvismerettel bíró, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező katona vált ki. A haderő őket leírja meg nem térülő veszteségként, velük mint tartalékosokkal nem számol. A hadkötelezettség 2004-es megszüntetésével együtt megszűnt az addigi, hadkötelezettségre alapozott, jól-rosszul működő tartalékos rendszer. A HM a mai napig képtelen volt ennek a helyébe egy működőképes tartalékos rendszert állítani. A tartalékos rendszer megújításáról hozott országgyűlési határozat a további időhúzást szolgálja egyrészt, másrészt eleve kudarcra van ítélve, mert a 2005-ben egyértelműen megbukott, eleve működésképtelen "önkéntes tartalékos" rendszert tekinti a továbbiakban is alapnak, más, a szövetségen belül működőképesnek bizonyult változatokat nem hajlandó megvizsgálni. Érdekes, hogy a hadkötelezettség megszüntetésével egy időben a polgári védelmi kötelezettséget nem szüntették meg, így most a honvédség a katasztrófavédelem 65 ezer tartalékosának egy részével akarja megoldani a NATO-előírások szerint egyértelműen a haderő kötelezettségei közé sorolt fogadó nemzeti támogatás feladatait a megyei védelmi irodákon keresztül.

A missziókban, nemzetközi gyakorlatokon részt vevő katonáink általában képesek beilleszkedni a többnemzetiségű kötelékekbe, de csak úgy, hogy a felkészülés során vagy a kiérkezés után villámgyorsan magukévá teszik a többnemzetiségű kötelék általános érvényű utasításait (SOP). Az érvényben lévő hazai szakutasítások, szabályzatok ugyanis még mindig a Varsói Szerződés hadikultúráját tükrözik.

A NATO-szabványok alkalmazásba vételéről az ÁSZ-jelentés az alábbiakat írja: "A NATO egységesítési egyezmények (STANAG-ek), szabványok és szövetségi kiadványok feldolgozottságában jelentős elmaradás mutatkozik (az összes 240-ből ratifikált 61 százalék, alkalmazásba vett a ratifikáltak 37 százaléka)". Vagyis a NATO-együttműködéshez elengedhetetlen okmányokból csak minden ötödiket alkalmazzuk. Én a tüzérség állítólag alkalmazásba vett NATO-szabványait ismerem, 40 éves orosz lövegekkel és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrával képtelenség a NATO-alkalmazási elveket megvalósítani.

Az ÁSZ-jelentés a HM gondjainak megoldására több területen is kormányzati beavatkozást javasol. De hát lesz itt belátható időn belül olyan kormány, amelyik képes a beavatkozásra? Olvasva a Fidesz "Erős Magyarország" című programjának haderőre vonatkozó részét, nincsenek illúzióim, a Fidesz sem lesz képes egy valódi felzárkóztatási folyamatot elindítani.