A kormány szerdán döntött a járások székhelyeiről és azok illetékességi területéről. A tárca közlése szerint a járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől, de ezen belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség. 

A KIM hozzátette, az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól a jelenleg e feladatokkal foglalkozó köztisztviselőket úgy, hogy azok jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A járások nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont is átveszik, az az állam ingyenes használatába kerül, a vagyonkezelő pedig a kormányhivatal lesz. 

Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség. A szaktárca emlékeztetett arra, hogy a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól még tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány; az eredeti tervek szerint csak 168 járás, a fővárosban pedig 7 körzeti hivatal lett volna. A kormány azért döntött a hivatalok számának emeléséről, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. 

A kormány a jövőben lehetőséget ad a településeknek arra, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben, először a járási hivatalok felállítását követő negyedik évben, 2017-ben.