Az NVB ezzel 13 tagúra bővült. A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez tavaly szeptemberben megtörtént. Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választás időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe.

Letette esküjét Szabó Miklós, az LMP, és Gergev Adrienn, a Szerb Országos Önkormányzat Nemzeti Választási Bizottságba (NVB) delegált képviselője kedden az Országházban. Az NVB ezzel 13 tagúra bővült.Az országgyűlési képviselők választásának kitűzése után az Országgyűlés által választott NVB-nek másfél hónapig hét tagja volt, az NVB-be azonban minden jelölőszervezet, amely az országgyűlési választáson országos listát tud állítani, delegálhat egy tagot. A közösen listát állító szervezetek együttesen jogosultak erre.

Az NVB-ben a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban.

A testületnek már tagja a Fidesz-KDNP, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP, valamint a német és a lengyel országos önkormányzat delegáltja.

Az NVB összesen 18 országos pártlistát és 13 nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra, a listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok hétfőn jogerőre emelkedtek.

Az NVB-nek tehát a hét állandó tagján kívül további 31 delegált tagja lesz az új Országgyűlés alakuló üléséig tartó időszakban. Miután megalakult az új Országgyűlés, már csak azok a pártok küldhetnek jelöltet a bizottságba, amelyeknek van parlamenti frakciójuk.

Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért, és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét.

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról - így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is -, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát.

Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon - április 25-én - megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.