"Mi vagyunk a felháborodottak, a névtelenek, a hangtalanok. Semmilyen politikai párt, szervezet, szakszervezet nem képvisel bennünket és mi sem képviseljük őket, mert mindegyik csak önmagáért beszél. Együtt akarunk egy olyan világot kialakítani, hol az ember és a természet az első a gazdasági érdekek előtt." A budapesti Bank Center előtt több tucatnyi – elöl tükörálarcot, hátul Guy Fawkes-maszkot viselő – aktivista visszhangozza azt, amit november 11-én a világ több mint ötven országának több száz városában egy időben,: tisztességes megélhetést, emberhez méltó létet, közvetlen demokráciát követelnek, részvételt a döntéshozatalban. Azaz "valódi demokráciát, most".

A "11.11.11." nemzetközi akciónap közvetlen előzménye az október 15-i világszintű térfoglaló akció volt, az egész mozgalom pedig a tavaszi arab forradalmakból, illetve a nyáron Spanyolországban indult "Felháborodottak" (Indignados) akciózásából ered. A kezdeményezés Spanyolországon keresztül egész Európába és az Egyesült Államokba (Occupy Wall Street) is begyűrűzött, október 15-én már a világ több mint nyolcvan országának ezer városában szerveztek utcai akciókat.

A mozgalom magyar ága péntekre nem tudott tömegeket mozgósítani - igaz, nem is volt rá sok idejük, és hideg is volt. Október 15-én néhány százan vonultak az Erzsébet térről a Szabadság térre, most viszont egyszerre csak néhány tucatnyian foglalták a teret: egy zsebkendőnyi területen hét sátrat húztak fel a Bank Center előtt. De nem is tömegrendezvényt akartak szervezni, megelégednek annak demonstrálásával, hogy Magyarországon is létrejöhet egyszer az "öntudatukra ébredő emberek mozgalma", egy "tisztességes, szolidáris, fenntartható jövőért".

A téren didergő mozgalmárok társasága viszont még így is volt olyan színes, mint legutóbb: az egyik Szomáliáért, a másik a devizahitele miatt aggódik; eljöttek most is anarchisták és raszták, zöldek és antiglobalisták. (Még óvodások is megtisztelték a rendezvényt, amennyiben a transzparenseken kacarászva taposást és a maszkosok csúfolását megtiszteltetésnek szánták.)

A nemzetközi mozgalom magyar szárnya – vagy inkább a szárnyait bontogató csoportosulás – magját egy 40-50 fős szervezői gárda adja, meg több száz szimpatizáns. Kapcsolatban állnak a nemzetközi Occupy mozgalommal is, elsősorban a spanyol Felháborodottakkal van közvetlen kapcsolatuk.

A magyar szárny legfőképpen abban különbözik a Madrid, New York vagy London terein sátorozóktól, hogy itthon nem fuldokolnak könnygázban a tüntetők, igaz, nem is foglalták le hónapokra a köztereket. Már csak azért sem, mert az új hajléktalanellenes szabályoknak köszönhetően, ha éjszakára kint maradnának, azt a rendőrök még félreértenék, és mint életvitelszerű kint tartózkodást, börtönnel büntetnék. Sem legális lehetőség, sem tömegigény nem mutatkozik tehát arra, hogy sátraik cölöpjeit túl mélyre verjék; Varga Máté szervezőtől tudjuk, a területfoglalási engedélyt eleve "csak" tíz napra kérték, és azzal kapták meg, hogy minden nap éjfélkor levonulnak, és csak reggel hattól folytathatják. Hétvégére várhatóan azért kint maradnak (nappal), aztán meglátják, van-e értelme folytatni.

– Elsősorban nem is tömegmegmozdulásokat akarunk szervezni, de természetesen a szervezett utcai akcióinkkal is fel akarjuk hívni a figyelmet az állampolgári részvétel fontosságára – nyilatkozta Varga Máté, aki "civilben" közösségfejlesztő, az október 15-i és a november 11-i akciók egyik főszervezője. A hangsúlyt a – spanyol mintájú – "Emberek Tanácsai" kialakítására fektetik, ezeket szánnák többé-kevésbé utópisztikus társadalommodelljük építőkockáinak. Ezt valahogy úgy képzelik el, hogy ha az emberek, szomszédok, egy közösséghez tartozók kisebb körökben képesek a lehető legdemokratikusabban, konszenzussal közös nevezőre jutni, legyen szó államról, emberi és szociális jogokról, gazdasági-társadalmi viszonyokról, fenntarthatóságról, akkor talán a döntéshozatal felsőbb szintjeit is "befertőzhetik".

"Ahogy a Wall Street-iek is mondják, egy célunk van: a paradigmaváltás. A mozgalom nem fog megállni addig, amíg nem tud globális változásokat elérni. Nyilván nem arról van szó, hogy forradalmat akarunk, még ha ezt retorikában használjuk is, sem arról, hogy egy csapásra megváltoztathatunk mindent, de igenis el akarunk kezdeni szervezkedni alulról, közben pedig feszegetni a kereteket felülről".

Varga Máté szerint 11.11.11. aktualitását az adja Magyarországon, hogy mára nyilvánvalóvá vált: a rendszer egyre kevesebb keretet hagy az állampolgári részvételnek, a beleszólásnak, és ezt lehet feszegetni ezekkel az utcai megmozdulásokkal – is. Hosszabb távon már a provokatív, látványos performanszok és flash mobok (villámgyűlések) mellett komolyabb munkában gondolkodnak, "az emberek konkrét részvételének megszervezésében", konkrét ügyek felkarolásától széles körű társadalmi viták generálásáig – egyelőre csak reménykedve, hogy a "cölöpök" nem vesznek el a mocsárban.