A felvezetőben történelmi pillanatként határozták meg a dokumentum aláírását. Azután felszállt a köd. Az aláírók beszédeiből gyorsan kiderült, hogy csupán egy keretmegállapodásról van szó, amelyben az adósságátvállalás – korábban törvénybe foglalt kormányzati döntés – mellett csak annyi szerepel, hogy a főváros és a kormány közös munkabizottságot hoz létre. Ez választja majd ki azokat a 2014 és 2020 között megvalósítandó fővárosi fejlesztési projekteket, amelyeket a kormány is támogat. Budapest vezetője ennek ellenére igen elégedett volt.

– Egy kétségbeesett legenda ér ezzel véget. A főváros és a kormány között nincs ellentét, ez a szerződés a tanúbizonyság a teljes akarategyezőségre – jelentette ki Tarlós István, aki szerint ezzel azt is cáfolják, hogy nincsenek álmaik. Mert igenis vannak, és most eljutottak a megvalósítás küszöbére. A választások óta eltelt időt az előző városvezetés hagyatékának feldolgozása vitte el. Ebben a kormány segítségével most nagyot lépnek előre. Az átlagos 40 százalék helyett Budapest adósságállományának 60 százalékát vállalja át a kormány. Így összesen 104 milliárd forint adósságtól szabadul meg a főváros, ami az idén 7-9 milliárd forint kamatteher megfizetése alóli mentességet jelent. Ezzel Budapest hitelfelvételi képessége ugrásszerűen javul.

A 2014–2020 között megvalósuló fejlesztésekről csak annyit árult el, hogy ez alatt főként a Budapesten zajló állami beruházások körét értik. Így például a Duna-partok rendezését, illetve közlekedési projekteket. Végezetül hozzátette: Budapest másfél év múlva más képet mutat majd, mint 2010-ben. Ezzel vélhetőleg sokan egyetértettek. Bár az előjelben lehetnek nézetkülönbségek. Nem szólt viszont a BKV-BKK költségvetésén tátongó 15 milliárdos lyukról, amit ezzel a szerződéssel kívántak befoltozni. Bár mindenkit megnyugtatott, hogy a dokumentum közép- és hosszú távra is megoldja a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását.

Ehhez képest a megállapodásban csupán annyi szerepel, hogy „a kormány közreműködik a fővárosi közösségi közlekedés 2013. évi újjászervezésében.” Május 20-ig lépéseket tesz a zavartalan működés biztosításáért. Augusztus végéig pedig megállapodik a fővárossal a 4-es metróberuházás kapcsán felmerülő többletköltségek finanszírozásáról, és felülbírálja a behajtási díj bevezetésének kérdését.

– Budapest ugyan elsősorban az itt élőké, de be kellett látnunk, hogy egyben a nemzet fővárosa is, méghozzá az Amerikában, Felvidéken és Erdélyben élő magyaroké is – ismerte el Orbán Viktor miniszterelnök. – Budapest a magyar gazdaság motorja, amelynek fejlődése az egész országra kedvezően hat. Ám ahhoz, hogy Budapest derűs és boldog hely legyen, kevés a „gyomor megtömése, szárnyakra is szükség van”. A kormányfő szerint a „gyomor nagyjából tele”, itt az „ideje a szárnyak kibontásának”. Ehhez nyújt segítséget az adósságátvállalás, amely kimenti a várost a fojtogató adósságcsapdából. A későbbi fejlesztésekről elmondta, hogy közös munkabizottság dönt ezekről.

– A Budapest-szerződés a fideszes választási kampány nyitánya. De aligha téveszt meg bárkit is. A 104 milliárdos adósságátvállalással a kormány alig hetedét adja vissza annak a vagyonnak, amit az elmúlt években elraboltak Budapesttől – állítja Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője, aki szerint az ünnepélyes ceremónia nem más, mint a „bábmester látogatása a bábnál”. A főpolgármester helyében a munkabizottság felállításának sem örülne annyira, hiszen ez nem jelent mást, mint hogy újabb főnököt kap. Ez Budapest önállóságának teljes felszámolása. Erre utal a szocialista politikus szerint az is, hogy a kormányfő külön kiemelte Tarlós István előzékenységét azon tárgyalások során, ahol kiszolgáltatta a város javait a kormánynak. S egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a választási programban megjelölt projektekből – teljes csatornázás, komplex lakótelep-rehabilitáció stb. – eddig egyet sem sikerült megvalósítani, viszont az