A Fidesz–KDNP-frakciószövetség tiszteletben tartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egy részét megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot – jelentette ki az alaptörvény negyedik módosításának általános vitájában az előterjesztő nevében Gulyás Gergely kedden a Parlamentben. A fideszes képviselő hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat elfogadásával az országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság (AB) döntésének, valamint társadalmilag fontos kérdésekre ad az „évek óta ismert kormányzati szándékkal összhangban lévő és a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat”.

Gulyás Gergely: Az ellenzék hivatásának tekinti a külföldi botránykeltést

Gulyás kiemelte, hogy az AB határozatában nem tartalmi kritikát fogalmazott meg az alaptörvényben szereplő szabályokkal kapcsolatban, hanem közjogi érvénytelenséget állapított meg, amikor kimondta: két különálló törvényszövegben szerepelnek alkotmányos rendelkezések. A kormánypártok most ezt orvosolják, de a Fidesz-KDNP korábbi alkotmányos elképzelései nem változtak – szögezte le.

A konkrét módosítások közül Gulyás Gergely kiemelte a házasság és a család védelmét deklaráló cikk kiegészítését, amely kimondja, hogy a család alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Hangsúlyozta: ez összhangban áll a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyvvel is, ráadásul „senkitől nem vesz el semmit, mégis kiemelt védelmet nyújt a család és a gyermekek számára”.

A kommunista diktatúra elítélését és a diktatúra vezetői juttatásainak csökkentésének lehetőségét tartalmazó cikk módosításával kapcsolatban Gulyás megerősítette: a kormánypárti frakciók véleménye egyértelmű, megmásíthatatlan. Ugyanakkor függetlenül az MSZP kormányzásának minőségétől, és a „korábbi szocialista pártvezetők és miniszterelnökök diktatúrában játszott nem jelentéktelen szerepétől” az alkotmányos szintű nevesített megbélyegzést indokolatlannak tartják a kormánypártok – fogalmazott Gulyás Gergely, aki ugyanakkor idézett abból a korábbi AB-határozatból is, amely kimondja, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, és az MSZP ezt vállalta is.

A véleménynyilvánítással kapcsolatos cikkely módosításáról – hangsúlyozva, hogy frakciója többségi, a saját személyes álláspontjától eltérő véleményét ismerteti – azt mondta, erre azért van szükség, mert a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal szemben hatékony eszköz lehet, ha az ezekkel a megnyilvánulásokkal megsértett közösség tagja bíróság előtti igényérvényesítésre lesz jogosult. Azt ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldali ellenzék – a gyűlöletkeltő megnyilvánulások mértékének felnagyításával és azok külföldi kommunikációjával – hivatásának tekinti az ország rossz hírének keltését és a külföldi botránykeltést.

Papcsák Ferenc: A családi kapcsolat alapja a házasság

A felsőoktatási hallgatói szerződésekkel összefüggő módosítás kapcsán Gulyás leszögezte: az AB korábban semmilyen tartalmi kifogást nem emelt a szabályozás ellen, kizárólag a rendeletben való szabályozás miatt állapított meg alkotmányellenességet, és azt írta elő, hogy magasabb szintű jogszabályban kell szabályozni ezt a kérdést, az alkotmány pedig ilyen. Arról viszont nem beszélt, hogy az AB előtt van az a beadvány is, amely tartalmi kifogásokat tartalmaz a röghöz kötés kapcsán.

A kormánypártok álláspontja változatlan, és a véleménykülönbségek tárgyalásos úton történő feloldásának hívei akkor is, ha a társadalom döntő többsége a kormánnyal ért egyet, és „akkor is, ha egy törpe kisebbség agresszív és több esetben jogellenes fellépése hazai elismertség hiányában külföldi támogatásra támaszkodik” – fogalmazott a fideszes politikus.

Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai csak azért, mert az AB technikai okokból megsemmisítette azokat – ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a parlamenti vitában Papcsák Ferenc, a Fidesz vezérszónoka.


A politikus ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész peráthelyezéssel kapcsolatos jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását.

Papcsák megjegyezte: a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, valamint az a szülő-gyermek viszonyt jelenti.

Az AB-vel kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak. Mint mondta, az AB döntéseinek az alaptörvényen kell alapulniuk, ezért indokoltnak tartotta, hogy az annak hatálybalépése előtt keletkezett határozataikat ne vehessék figyelembe.

A képviselő fontosnak tartotta az egyházaknak és a kisebbségeknek biztosítandó jogokat, illetve azt is, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül hatékony gazdálkodás valósuljon meg a felsőoktatásban, a kormány felügyelete alatt. Úgy vélte, azzal is egyet lehet érteni, hogy azok a hallgatók legyenek jogosultak a támogatott felsőfokú tanulmányokra, akik vállalják, hogy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A hajléktalankérdéssel kapcsolatban kijelentette: a többséget is megilletik emberi jogok. Az állam és az önkormányzatok kötelezettségének nevezte, hogy szállást biztosítsanak a fedél nélkülieknek, ugyanakkor szerinte a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tiltani lehet a közterületek életvitelszerű használatát.

Harangozó Tamás: A jelenlegi hatalom célja az ellenzék megsemmisítése

Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré – hangoztatta az MSZP vezérszónoka. Harangozó Tamás szerint a jelenlegi hatalom „torzszülötté nőtt”, felrúgta a hatalommegosztás elvét, a fékek és ellensúlyok rendszerét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az AB által már többször megsemmisített javaslatokat emel alaptörvényi rangra.

A javaslat a szocialista politikus szerint a gyűlölködésről szól, és kérlelhetetlen bosszúra építkezik. Kijelentette, az igazi pánikot az AB azon megjegyzése kelthette a kormánypártokban, hogy akár tartalmilag is vizsgálhatja az alaptörvényt, ha abba olyan rendelkezések kerülnek be, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított a testület. Ezért szerinte most az összes alaptörvény-ellenes szabályt az alkotmányba foglalják.

A képviselő kifogásolta a hallgatók röghöz kötését, az AB hatáskörének korlátozását, a felsőoktatási autonómia korlátozását. Harangozó azt mondta: az egyetemisták, a gyökér nélküli, házasodni nem akaró fiatalok, az egyetemek és a szocialisták a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb ellenségei.

Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az „antidemokratikus selejt” visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban.

Bárándy Gergely: Az AB régóta szálka a Fidesz szemében

Szerinte sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni azzal, hogy felszámolják a gazdálkodás szabadságát. A röghöz kötésről szólva feltette a kérdést: gondolkodtak-e azon, hogy huszonhárom évig miért nem volt szükség ilyen intézkedésre. A politikus kijelentette, hogy 1956-ban sem ment el annyi fiatal az országból, mint most, de nem az okokon gondolkodnak, hanem büntetni akarnak. Szerinte a Fidesz viselkedése „kártékony és gyalázatos”.

Kifogásolta, hogy a kormány a hajléktalanságra sem szociálpolitikai választ ad, hanem az alaptörvénybe emeli a fedél nélkül élő emberek büntethetőségének lehetőségét, ami egy „beteg értékrendre” utal.

A legfőbb ügyésznek azt a jogát, amely szerint kiemelt ügyekben tetszőleges bíróság előtt emelhet vádat, Bárándy alaptörvény-ellenesnek minősítette, de ez szerinte nemzetközi jogba is ütközik, ugyanakkor sérti a büntetőeljárási jog alapelveit.

A polgári törvénykönyvet (Ptk.) előkészítő bizottság a család fogalmáról másként vélekedett, mint amit most az alaptörvény módosítása tartalmaz – jelentette ki Bárándy. Szerinte elég különös, hogy azok a gyerekek, akik élettársi kapcsolatban születnek, családi kapcsolatban állnak mindkét szülővel, akik között viszont nincs ilyen családi kapcsolat.

Az AB-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már nem Orbán Viktor 2007-es kijelentése igaz, aki akkor még úgy vélte, hogy a testület határozatai mindenkit köteleznek, hanem a házelnök szavai érvényesek: az AB tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, vonják meg a hatásköreit, dobnak a kukába húszévnyi joggyakorlatot, és lojális pártkatonákat küldenek oda – fogalmazott.

Kifogásolta azt is, hogy az alkotmányellenes döntések után sarcot vethet ki a kormány az esetleges fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. A politikus úgy véli, sok ilyen döntés lesz – elsőként a bírák kényszernyugdíjazása miatt. A képviselő ugyanakkor aránytalannak nevezte a politikai reklámok közzétételének széles körű tiltását, amelyet a javaslat alkotmányos szintre emel.

Vejkey Imre: Az AB határozatát kénytelenek vagyunk tudomásul venni, de nem értünk egyet vele

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka a család fogalmával kapcsolatban visszautasította azt a vádat, amely szerint a KDNP azt önkényesen határozta volna meg, mert a Ptk.-t előkészítő bizottság egyik tagjának tanulmányára támaszkodtak. Abban Lábady Tamás volt alkotmánybíró vezette le, hogy a házasság magasabb szintű kapcsolat, míg az élettársi kapcsolat szabad megállapodáson alapuló, a külső korlátokat elutasító együttélési forma.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar jog soha ennyit nem foglalkozott az élettársi kapcsolattal, mint most. Szerinte a szocialisták nyolc év alatt sem találtak erre megfelelő megoldást, csak az azonos neműek bejegyzett élettári kapcsolatáról hoztak törvényt.

Szerinte a mostani alkotmánymódosítás ebben a kérdésben pontot tesz a vita végére azzal, hogy kimondja: a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti, a család alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek kapcsolat. Kijelentette: ennek alapján gyermek családon kívül nem létezik, az viszont kétségtelen, hogy élettársi kapcsolatban az anya és gyermek, illetve az apa és gyermek alkot családot, az anya és az apa polgárjogi viszonyban vannak egymással.

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt másik vezérszónoka azt mondta, az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatát „kénytelenek” tudomásul venni, de azzal egyetérteni nem kötelesek, és nem is értenek vele egyet.

Hangsúlyozta: a kereszténydemokraták kifejezett jogi álláspontja, hogy az AB határozata az alaptörvény egyes rendelkezései között szelektál, amire a testületnek nem volt felhatalmazása. Ez Vejkey szerint veszélyes precedens, hiszen az AB maga terjesztette ki a saját hatáskörét, amivel felborította a hatalommegosztás rendszerét.

Ezért – folytatta –, az AB döntésével egyet nem értve, de kényszerűen tudomásul véve azt, az átmeneti rendelkezések teljes tartalmát beépítették az alaptörvénybe, valamint az alkotmány védelme értelmében szélesítették az utólagos normakontrollt kérők körét, növelték az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát, és bizonyos esetekben gyorsították az eljárást.


Gyüre Csaba: Örülünk annak, hogy az MSZP az alaptörvény szerint is bűnöző szervezet

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából támadható, hiszen az alkotmányozás nem lehet egy párt belügye. Kifogásolta, hogy a mostani módosítás nem tér vissza teljes körűen a történeti alkotmányosság értékeihez, és bár vannak olyan rendelkezései, amelyek részben elfogadhatók, vannak olyan elfogadhatatlan elemei is, amelyekre a Jobbik nem tudja áldását adni.

Jelezte, hogy ezért számos módosító javaslatot nyújtanak majd be, az elszámoltatás, a rendszerváltozás végigvitele, az Alkotmánybíróság garanciákkal övezett működésének biztosítása és az alapvető szabadságjogok ügyében.


Gaudi-Nagy közölte: nem tartják elfogadhatónak például, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot egy 2008-as, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet előíró, uniós kerethatározatra tekintettel kívánják korlátozni. Úgy fogalmazott: nem csoda, hogy ezt a javaslatot már több zsidó szervezet is üdvözölte, mivel „ők most úgy gondolják, hogy számukra eljött a védelem ideje”.

Ugyanakkor úgy vélte: nem a jogkorlátozás ideje jön el, a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet olyan megkötés alá vonni, mint amit az alaptörvény-módosítás megcéloz. A képviselő nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy az AB-t ne kössék a korábbi határozatai.

Dúró Dóra, a Jobbik másik vezérszónoka károsnak és megalázónak minősítette, hogy az országgyűlés dönthet az egyházak elismeréséről. Mint mondta, a Jobbik szerint egy szakértői testületnek kellene döntenie ezekben a kérdésekben. Az oktatásról szólva kijelentette: a javaslatban a felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének megállapítása sérti az egyetemi autonómiát, arra pedig nincs szükség, hogy a hallgatói szerződések ügyét az alaptörvénybe emeljék.

A kampányszabályozásról szólva úgy vélte: aggályos lehet, ha a rendelkezés célja az interneten közzétehető hirdetések korlátozása. A világháló szerinte a határon túliak legfontosabb tájékozódási eszköze.

Frakciótársa, Gyüre Csaba azt mondta: örülnek annak, hogy a javaslatban szerepel, hogy az „MSZMP egy bűnöző szervezet”, és az is, hogy a párturalmi rendszer vezetőinek elévülhetetlen bűnei vannak. Szerinte ugyanakkor jó lenne, ha az Alkotmánybíróságnak anyagi, jogi – tehát érdemi – felülvizsgálatra is lenne joga az alaptörvényt illetően.

Arra is kitért, hogy szerinte az Országgyűlés elnökének rendészeti jogköre és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályozás nem való az alaptörvénybe, mert ezt a Házszabályban kellene rendezni.


Gyüre szerint nem kellene korlátozni az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát. Úgy véli, erre minden parlamenti képviselőt fel kellene jogosítani, és nem csak a Ház tagjainak negyedét, mert erre ma csak a Fidesznek van lehetősége.