Az SZDSZ nélkül is nekivághatnak a szocialisták a konstruktív bizalmatlansági indítványnak
A szocialisták tegnap frakcióülést tartottak, ahol nem szavaztak ugyan az elnökség által javasolt kormányfőjelöltekről (Glatz Ferenc, Surányi György, Vértes András), de egységesen támogatták, hogy tárgyaljanak velük. Abban szintén egyetértettek, hogy el kell kerülni az előre hozott választást, mert az súlyos időveszteséget jelentene a válságkezelésben.
Lapunk elnökségi forrásai szerint elképzelhető, hogy amennyiben a tárgyalások az SZDSZ-szel nem vezetnek eredményre (értsd csak Surányi jelölésében van konszenzus, a volt jegybankelnök viszont a parlamenti pártok támogatásához köti igenjét), a szocialisták a szabad demokraták nélkül is készek "nekivágni" a bizalmatlansági indítványnak. Miután ugyanis a költségvetés végszavazásánál kiderült, hogy az MSZP a függetlenekkel is képes (törékeny) többséget szerezni, Glatz Ferenc jelölését például megkísérelnék a liberálisok nélkül is keresztülvinni. Glatz indítása azért okozhat problémát, különösen ilyen sérülékeny forgatókönyv esetén.
A volt MTA-elnököt ugyanis a szocialista frakciótagok egy része is bizonyosan elutasítja; bár Sólyom László államfő kiállása az előre hozott választások mellett újra (sértett) egységbe kovácsolhatja a képviselőcsoportot. A kalkulációkban benne van, hogy az SZDSZ helyett az MDF is támogathatná az akadémikus megválasztását, a szocialisták szerint az MDF-frakció feloszlása után "könnyebben lehet magányos voksokat levadászni". A fórumosok ugyanakkor mindhárom jelöltet készek támogatni, csakhogy számukra elsődlegesen a program, nem pedig a személy, s ha a szabad demokraták egyöntetűen nemet mondanak, a szocialista jelölt kemény próba elé néz. Sokan az államfőválasztás körülményeire emlékeztetve intik óvatosságra az MSZP képviselőcsoportját.
A kormánytagokat arról tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kabinet tegnapi ülésén, hogy e kormány utolsó hivatalos ülése április 8-án lesz. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormányfő azt kérte a miniszterektől, hogy hivatali idejük kitöltéséig "végezzék tisztességesen a munkájukat". A munka valóban nem állt le: a kormány műhelyeiben dolgoznak azon a csomagon, amelyet a következő kabinet számára hagynak hátra.
Úgy tudjuk, ebben 3-3,5 százalékos visszaesés helyett immár 5 százalékos recessziót becsülnek. Ez azt jelenti, hogy további kiadáscsökkentésre lesz szükség, állítólag legalább még egyszer akkora összegben, mint amennyivel eddig kalkuláltak. A takarékosság első körben az államigazgatást érintheti. Nagy a valószínűsége például annak, hogy bevezetik a közigazgatásban is a négynapos munkahetet - pontosabban ezt ajánlják a következő kormányzatnak.
A négypontos csomagban kiemelt helyen szerepel az országkockázat csökkentése a devizahitelek forintra váltásával. Azt nem tudni, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások hol tartanak a bankvezetőkkel. Az országkockázat csökkentéséhez járulhat hozzá az államadósság csökkentése is.
A csomag harmadik oszlopa a gazdaságélénkítő lépéseket tartalmazó intézkedéshalmaz: ebben az szerepel, hogy a fejlesztések, uniós programok megvalósításába minél több hazai céget vonjanak be. A negyedik pont a strukturális lehetőségeket nyitja tágabbra. A nyugdíj-, az adó-, a járulékrendszer átalakításának megkezdése után a felsőoktatási és az egészségügyi rendszer változtatásáról sem szabadna megfeledkezni.