Kanadában kezd boszorkányüldözéssé fajulni a bevándorlók elleni hatósági fellépés, célkeresztben a Magyarországról érkező, főleg roma menedékkérőkkel – derül ki legalábbis abból a vezércikkből, amely az észak-amerikai ország legnagyobb példányszámú napilapjában jelent meg nemrég. Ahogy a két szerző, Benjamin Berger büntetőjogász és Sean Rehaag menekültjogi szakértő írja, „valami veszélyes” történik Kanadában a bevándorlási vitában. Ezra Levant főműsoridőben támadt a roma bevándorlókra.  A Mohamed-karikatúrák megjelentetéséről és Soros György elleni kirohanásairól ismert konzervatív médiaszemélyiség a Sun TV kamerája előtt, főműsoridőben merülhetett. Levant szerint a történelemben a „cigány” mindig is helyettesíthető volt a „csalóval”, olyannyira, hogy az angol nyelvbe is igeként, („he gypped me”, „átvert engem”) került be; a cigányok most azért mentek Kanadába, hogy mindenkit kifosszanak, „ahogy eddig azt Európában tették”; és hogy a cigányok kultúrájának fő jellemzője a koldulás és a lopás.

Bár a nyíltan rasszista tiráda már eltűnt az internetről, meglehetősen pikáns főcímére (The Jew vs the Gypsies”) az egész sajtó felkapta a fejét. A Toronto Star szerint Levant kirohanása egyébként említésre méltó se lenne, ha a romák elleni támadások nem avanzsáltak volna kormányzati szólammá mostanság. Jason Kenney bevándorlási miniszter hónapok óta „hazug” magyarországi menedékkérőkről beszél, akik csak azért vágnak neki Kanadának, hogy visszaéljenek a szociális és az egészségügyi rendszer bőkezű szolgáltatásaival. A bevándorlási miniszter nemrég állt a nyilvánosság elé azzal, hogy Kanadában a mexikóiak után a magyarországi menedékkérőknek fizeti ki a legtöbbet a helyi társadalombiztosítás: a 6 742 magyar igénylő 4,4 millió dollárjába (átszámítva egymilliárd forintjába) került a kanadai egészségügynek.

De a jóléti rendszert kihasználni mennek a romák Kanadába Toni Skarica szerint is. Ontario állam főügyésze egy parlamenti meghallgatáson értekezett arról, hogy a magyarországi romák a „legjobb üzletre” hajtanak Kanadában. Egy képviselő kifogásolta ugyan a megjegyzést, mondván, az válogatás nélkül minden menedékkérőt diszkriminál, a parlamenti bizottság elnöke visszakézből leintette. „Ezért poén beülni az ilyen bizottságokba, nem?” – védte meg nem kevés cinizmussal Skaricát a kormányzó konzervatívok politikusa, David Tislon.

Ennek fényében nem meglepő, hogy Gina Csanyi-Robah, a torontói Roma Közösségi Központ ügyvezető igazgatója arról beszél, hogy a romákat három éve csak szégyen és megaláztatás éri Kanadában. Ráadásul nem csak az egyéni politikusi megnyilvánulások szintjén. A Toronto Star felidézi, hogy a múlt hónapban a határőri hivatal, a CBSA állt elő egy javaslattal, amely szerint a menedékkérő romákat letartóztatnák, és őrizetben kellene kihúzniuk, amíg menedékkérelmüket a hatóságok elbírálják. Ez valami olyasmit jelent, hogy a szabadságjogok etnikai határok szerint illetik vagy nem illetik meg az embert – hívja fel a figyelmet az diszkriminációra a lap.

Berger és Rehaag szerint nem arról van szó, hogy Kanadában ne lehetne a nyilvánosság előtt vitatkozni a bevándorlási problémákról, beleértve a romákat is. Maga a vita ténye azonban senkit nem jogosíthat fel egy egész népcsoport csalóként és bűnözőként való megbélyegzésére.

A tapasztalat nem előny

A hangulatkeltésnek egyelőre annyi hatása van, hogy a legális bevándorlók is elkezdtek félni, a csalók pedig vérszemet kapva vetik magukat rájuk. A héten több, már évek óta Kanadában élő bevándorló kapott telefonhívást; az állítólag a bevándorlási hatóságokat képviselő hang közli, hogy valami nincs rendben a letelepedési engedéllyel vagy az állampolgársági papírokkal, a kitoloncolást elkerülni pedig némi papírmunkába és kétezer dollárba kerül. Bár a csalást leleplezni könnyű, a sajtó több próbálkozásról tud, amikor az áldozatra sikerült a frászt hozni a telefonhívással. Ottawa egy korábbi miniszteri bejelentés szerint ugyanis arra készül, hogy háromezer bevándorlótól vegye el az állampolgárságot, több ezer másiknak pedig a letelepedési engedélyét vizsgálja felül, mert fennáll a gyanú, hogy ezeket a menedékkérelmeket kitalációkra hivatkozva adták be.

Bevándorlónak lenni Kanadában akkor sem diadalmenet, ha a papírokkal minden rendben van. A politikusok által minduntalan emlegetett szociális hálóban nem mindenki esik puhára: amíg a bevándorlási kérelmek bírálatakor eddig előny volt, ha a kérelmező fiatalabb 49 évesnél, egy jövőre életbe lépő változtatás szerint a felső korhatár csökken, és pluszpont már csak azért jár, ha a bevándorló maximum 35 éves. Ráadásul a máshol jól csengő „külföldi tapasztalat” az itteni munkaadók előtt szitokszónak számít. Ahogy a Telegraph írja, a kanadai cégek nemcsak a harmadik világból érkezett álláskeresőket utasítják el nagy tömegben, hanem a briteket is, ami sokat elárul, hiszen minden évben körülbelül húszezer brit költözik szerencsét próbálni az észak-amerikai országba. Szakértők ennek kapcsán azt mondják, hogy a külföldiektől való elzárkózást egyre inkább a gazdaság sínyli meg: Kanada kezd híján lenni a fiatal, képzett munkaerőnek.