Alakíthat parlamenti frakciót a Lehet Más a Politika (LMP) - foglalt állást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága pénteken. A házszabály módosítását kezdeményező javaslat hivatkozik az Alkotmánybíróság (Ab) április 25-én hozott határozatára, amely kimondta, hogy az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga.

A testület állásfoglalása szerint az LMP-frakció csak akkor alakulhat meg, ha módosítják a házszabályt. Ennek érdekében a bizottság módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy három - ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerzett - képviselő is alakíthasson frakciót.

A bizottság ülésén Schiffer András független képviselő, az LMP volt frakcióvezetője azt mondta, amíg Magyarországon olyan választási rendszer van, amely alapján a mandátumok egy részét zárt listán osztják ki, addig a választópolgár a fülkében arról is véleményt mond, hogy pontosan mely formációkat akarja az Országgyűlésben látni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP-nek szerinte a jelenlegi házszabály szerint is joga és lehetősége lenne bejelentenie a képviselőcsoport megalakítását.

Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 fős képviselőcsoportból nyolcan kiléptek. A Lehet Más a Politikából kivált parlamenti képviselők nem adták vissza a mandátumukat, Párbeszéd Magyarországért néven új pártot alapítottak, és ezáltal a frakció létszáma a működéshez szükséges 12 fő alá csökkent.

LMP-s maradt Schiffer Andráson kívül Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Mile Lajos, Vágó Gábor, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia. A Párbeszéd Magyarországhoz csatlakozott Jávor Benedek, Szabó Tímea, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László.

A DK az MTI-hez ennek kapcsán eljuttatott közleményében leszögezi: pártjuk ezt a feltételt teljesíti. Ha az LMP-nek a 7 képviselővel joga lesz frakciót alakítani, ez a jog nem vehető el a nyolcfős PM-csoporttól és a tízfős DK-s képviselőcsoporttól sem - írták.

"A Demokratikus Koalíció reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán-Schiffer-paktum következménye a házszabályt módosító javaslat, és az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői végre élhetnek a frakcióknak járó jogosítványokkal" - fogalmazott az ellenzéki párt.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tavaly október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó tíz képviselővel létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A parlament alkotmányügyi bizottsága novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő.

Áprilisban ugyanakkor az Országgyűlés a kormánypártok támogatásával elfogadta a házszabály módosítását, amely azt is rögzíti, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre frakciót. A szabályozás ezt ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek tette lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát.

A DK alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez emiatt.