Ezt várták: gyors világhír lett Schmitt bukásából

Kommentár egyelőre nincs, de a szikár tény futótűzként terjed a nemzetközi sajtóban.

Doktori címe elvesztése után lemondott Schmitt Pál – írja hírében az Associated Press. Ahogy az amerikai hírügynökség idézi, Schmitt azért áll fel az elnöki bársonyszékből, mert „személyes ügye” megosztja az országot. Az államfő 1992-ben szerzett doktoriját a múlt héten vonta vissza a Semmelweis Egyetem vizsgálóbizottsága, a Fidesz pedig arra készül, hogy az államfő lemondása után „minél előbb” megválasszák az utódát – írja az AP. A hírügynökség felvázolja az EU aggályait Orbán Viktor politikájával kapcsolatban, megemlíti a sajtószabadságot, a bírói függetlenséget, a jegybank ügyét, és ír arról is, hogy a miniszterelnök az IMF-hez fordult pénzügyi segítségért. Az AP szerint Schmitten egyre nagyobb volt a nyomás, a kormányközeli értelmiségiek és média részéről is. A hírügynökség azt írja a hétfői beszédről, hogy Schmitt védte a saját doktori címét, bírósági eljárást is kilátásba helyezett, és politikai támadás áldozatának nevezte magát.

A Reuters a maga hírében megemlíti, hogy Schmitt szerint „kötelessége” volt lemondani a jelenlegi helyzetben. Bulgáriában a Novinite hírügynökség kiemelt hírben számolt be a lemondásról, külön kitérve arra, hogy az államfő eleinte elutasította az önkéntes távozás gondolatát, mert szerinte a plágiumnak semmi köze „közéleti méltóságához”. A bolgár sajtó egyébként mindvégig élénk figyelemmel követte a plágiumbotrányt, tekintettel arra, hogy Schmitt a doktori értekezése jelentős részét, a 215-ből mintegy 180 oldalt Nyikolaj Georgievtől, egy 2009-ben elhunyt bolgár sportdiplomatától vett át.

Schmitt korábban még ragaszkodott tisztségéhez, és egy pénteki interjúban azt állította, „tiszta a lelkiismerete” – emlékeztet a CNN. Az amerikai hírtelevízió kitér arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az államfőre bízta a lemondásról szóló döntést és felidézi, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter tavaly egy hasonló botrányba bukott bele.

A Guardian és a Der Spiegel is hírt adott Schmitt Pál lemondásáról. Mindkét médium megemlíti, hogy Schmitt azért mondott le, mert az ügy „megosztotta Magyarországot.” A német lap online kiadása emlékeztet arra, hogy Schmitt Pál egy pénteki tévéinterjúban még visszautasította a lemondását, és Orbán Viktor miniszterelnök is megpróbálta hivatalában tartani a köztársasági elnököt, habár a Fideszen belül is egyre nagyobb volt az ellenállás Schmittel szemben. A Der Spiegel azt is írja, hogy az elmúlt két évben Schmitt Pál hűséges segítője volt Orbán Viktornak. A lap az Index.hu-t is idézi, mely szerint a miniszterelnök egy még jobboldalibb elnököt fog keresni.

A BBC világhálós hírportálján Nick Thorpe elemezte Schmitt Pál lemondását, kifejtve, hogy az elnök „addig próbálkozott megőrizni a hatalmát, amíg támaszkodhatott a Fidesz támogatására”. A budapesti keltezésű írás szerint Schmitt Pál mint a Fidesz elkötelezett híve marad meg a köztudatban, - független szemléletű elődjével, Sólyom Lászlóval ellentétben, - aki több törvényt küldött vissza aláiratlanul a parlamentnek. A most távozó államfő viszont egyetlen egyet sem kérdőjelezett meg a Fidesz által a 2010-es kormányra lépése óta gyorsított eljárással elfogadott 365 törvény közül. Thorpe azzal érzékelteti Schmitt Pál ítélőképességét, hogy e törvények közül az Európai Unió Bizottsága és az Európa Tanács több ellen is kifogást emelt. Az internetes hírszolgáltatás hozzáteszi, hogy általában kormánypártinak tartott újságok is távozásra szólították fel az elnököt. Igaz, ezek az írások felidézték, hogy korábbi baloldali vezetők, élükön Gyurcsány Ferenccel sem sietett lemondani, amikor erre sürgették a 2006-os őszödi beszédben beismert MSZP-s hazudozások miatt.

A lemondásról azonnali gyorshírt adott a The New York Times internetes oldala is. Nagyon sok elemzés, köztük a Wall Street Journal (WSJ) cikke is megemlíti, hogy a lemondást megelőző napokban a politikai paletta minden pártja konszenzusra jutott arról, hogy Schmittnek le kellene mondania, és hogy a lemondott államfő továbbra is azt hangsúlyozta, hogy doktori címének elvétele nem volt jogszerű. A WSJ már a jövőt is latolgatja: azt írja, egyelőre nem tudni, Orbán esetleg a Fideszen kívülről jelöli-e az új köztársasági elnököt, ami egyébként nagyban segíthetne cáfolni azokat a kritikákat, hogy a párt szorosan a kezében akarja tartani a hatalmat.

A brit Financial Times szerint Schmitt lemondása elcsendesíti végre a plágiumbotrány miatti egyre erősebb tiltakozást, amely minden politikai pártban egyre hangosabb volt már. Kiemeli: az „általában engedelmes” fideszes képviselők közül is elégedetlenkedni kezdtek néhányan. A lap szerint ez azonban legfeljebb nagyon kis változást hozhat a kormány politikájában. Idézi Timothy Ash londoni elemzőt, aki szerint az ügynek a piacokra csak korlátozott hatása lesz. „Valószínűleg ez egy csapás Orbánnak, de a Fidesznek még mindig megvan a kétharmados többsége a Parlamentben, ezért nem lesz nehéz egy Fidesz-barát jelöltet találni a posztra” mondta Ash a lapnak.

A Schmitt plágiumügyét követő Economist is beszámolt a lemondásról internetes oldalán. A lap budapesti tudósítója szerint Schmitt „minden bizonnyal hiányozni fog a Fidesznek”, hiszen eddig minden törvényt aláírt, amit küldtek neki. A szerző szerint „ironikus módon lehet, hogy Schmitt épp lemondásával tette a legnagyobb szolgálatot, hiszen megmutatta, hogy még Magyarországon sem visel el mindent a közvélemény a politikusoktól.”

 



 

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.