Ügyek mennek kukába az Alkotmánybíróságon
Az új alaptörvény szerint már csak a köztársasági elnök, a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, illetve az ombudsman fordulhat közvetlenül az AB-hez. Ugyanakkor egyedi ügyben a bíróság, illetve az érintett is kezdeményezheti a döntés során alkalmazott jogszabály alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát, az ügyfél azonban csak akkor, ha az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
A már benyújtott alkotmányossági panaszok esetében az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény tervezete szerint elvileg lesz lehetőség arra, hogy az eljárást folytassák, ám ezt a beadványozónak jövő márciusig kérnie kell. Az ügyben azonban csak akkor számíthat érdemi döntésre, ha a személyes érintettségét bizonyítani tudja, s a kifogásolt jogszabály az új alaptörvénnyel is ellentétes. Így azok az indítványok, amelyeket csupán azért adtak be, mert valaki egy törvényt alkotmánysértőnek vélt, akkor is a szemétkosárban kötnek ki, ha a beadványban foglaltak teljesen megalapozottak.
Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mi lesz akkor, ha egy magánszemély, érdekképviselet, vállalkozás vagy más szervezet támadott meg olyan jogszabályt, amelynek rendelkezései a beadványozót legfeljebb közvetve érintik. Ilyen például a médiatörvény. Kifejezetten közérdek, hogy az eseményekről a köztévé és a közrádió gyors, pontos, hiteles és pártatlan tájékoztatást adjon, mégsem biztos, hogy politikusok, jogvédő szervezetek vagy egyes emberek alkotmányossági kifogásait az AB érdemben vizsgálhatja majd. Így azt sem tudni, hogy a Népszabadság Dolgozói Egyesület ezzel kapcsolatos beadványának mi lesz a sorsa.
Más a helyzet a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításáról, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagságukhoz ragaszkodó munkavállalóknak az állami nyugellátásból történt kirekesztéséről rendelkező jogszabály esetében. Miután a törvénymódosítás miatt a nyugdíjrendszer átalakításában érintett magánszemélyek is nyújtottak be kifogást, ez az ügy jövőre valószínűleg akkor is folytatódhat, ha az alkotmánybírák idén nem hoznak határozatot.
A testületnek ugyanakkor döntenie kell az egyes ágazatokat terhelő különadókról is. Ebben a kérdésben a Magyar Bankszövetség fordult az AB-hez, s ugyanezt teszi a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény miatt. Az érintettség itt egyértelmű. Ugyanez igaz azokra a kisegyházakra, amelyek az új egyházi törvény elfogadásával a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, és emiatt alkotmányossági aggályaiknak adtak hangot. Ezekkel a beadványokkal feltehetően továbbra is érdemben foglalkozni kell.
Könnyen előfordulhat viszont, hogy más ügyek lekerülnek a napirendről. Például a Legfelsőbb Bíróság elnöke a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseit támadta meg, s egyebek mellett azt kifogásolja, hogy kiemelt ügyekben az ügyész határozhatja meg, mely bíróság járjon el, ami a bírói függetlenséget sérti. Emellett szerinte elfogadhatatlan, hogy öt napig tartsanak valakit őrizetben bírói döntés nélkül. Itt a személyes érintettség nehezen fogható meg, miközben kétségtelen, hogy a vádhatóság döntése egy független hatalmi ág működését befolyásolhatja, amelynek élén a beadványozó áll. Nem kizárt, hogy a jogértelmezés az alkotmánybírák számára is fejtörést okoz.
Ugyancsak mérlegelés kérdése lehet, hogy mit kezd az AB a Jobbiknak az önkormányzati adósságrendezési eljárás közelmúltban módosított szabályai miatt benyújtott indítványával. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy a polgármester testületi hozzájárulás nélkül akkor sem indíthat ilyen eljárást, ha kilencven napon túli kifizetetlen számlák vannak. A törvénymódosítást egyébként Esztergomra szabták, ahol a település független vezetője a fideszes közgyűlési többség ellenében kezdeményezett korábban adósságrendezési eljárást.
A Magyar Helsinki Bizottság – az Európa Tanács ajánlására is hivatkozva – a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörlése érdekében nyújtott be még 2009-ben indítványt. Ezzel kapcsolatban a helyzet egyértelmű: személyes érintettség nincs, rá adásul ezt a büntetési nemet az új alaptörvény erőszakos bűncselekményeknél lehetővé teszi. Emiatt az AB-nek az indítványt ki kell hajítania, miközben az ajánlás egyértelműen fogalmaz: a feltételes szabadulás lehetőségét minden elítéltnek biztosítani kell. Az alaptörvény azzal, hogy lehetővé teszi: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a bírósági döntésnek az alaptörvénnyel való összhangját, számos ügyben újabb jogorvoslati lehetőséget teremt. Másfelől az actio popularis megszüntetése azt jelenti, hogy absztrakt normakontrollt csak meghatározott személyek kezdeményezhetnek. Ám szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok ne kerülhetnének előbb-utóbb az alkotmánybírák elé, legfeljebb kacskaringósabb úton.
Ha például az ombudsmant sikerül meggyőzni egy jogszabály alkotmányellenességéről, ő már az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ugyanezt megtehetik konkrét ügyben a bíróságok is. A normakontroll lehetőségét mások számára pedig az nyitja meg, ha előbb a bíróságnál próbálkoznak, majd a számukra kedvezőtlen döntés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtanak be. Ebben az esetben már a siker reményében hivatkozhatnak arra, hogy az ügyükben alkotmányellenes jogszabály alapján született meg a verdikt. Ha valóban igazuk van, az alaptörvénnyel ellentétes törvényt vagy ítéletet az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
