Ez esetben a nagymányoki darabolós gyilkosságról szóló riportot találta túl hatásvadásznak immár a médiahatóság, amely arról szólt, hogy egy helybéli férfi megölte és feldarabolta testvérét, majd lefilmezte és elrejtette a holttestet. A hatóság fő problémája az, hogy érdemi figyelmeztetés nélkül adták le a hírek között a riportot, a Barátok közt szünetében, így legkevesebb 160 ezer 4–17 éves fiatal láthatta. A hatóság érvelése szerint a sokkoló riport még a felnőttek nyugalmának megzavarására is alkalmas volt. A felvételeken egy vérfoltos matrac és egy véres székláb is látható, amelyekkel „hatásvadász módon fokozhatták a szöveg hatását”. A helyszíni vágóképek pedig „kiábrándító és nyomasztó hatást keltettek, megteremtve ezzel a mind nagyobb érzelmi bevonódás lehetőségét”.

Ehhez képest az RTL Klub honlapján látható riportban néhány vágókép látható a házról –az is csak kívülről –, illetve nyilatkozik egy szomszéd. Egy foltos matrac valóban látható a felvételeken, ahogy egy törött székláb is.

Az RTL Klub visszautasította a hatóság szerintük túlzó állításait, mondván, beszámoltak ugyan a megdöbbentő részletekről, de brutális képeket nem mutattak. Ha nem számolhatnak be erőszakról vagy balesetről, mert az ilyen hírek a médiahatóság szerint a nyugalom megzavarására alkalmasak, akkor sérül a szerkesztői szabadság – reagált az RTL Klub. Hozzátette: ha a hatóság szempontja szerint szerkesztik a híradót, nem tudósíthattak volna a móri mészárlásról, a pécsi egyetemi lövöldözésről vagy a Cozmagyilkosságról sem.

Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírfőszerkesztője lapunknak azt mondta, „lehet, hogy az szólna jól, ha azt mondanánk, milyen nyomás nehezedik ránk, de ez nem lenne igaz. Semmiféle politikai nyomás nincs rajtunk, szakmai vitánk van az új médiahatósággal, akik ezúttal –szerintünk – melléfogtak. Azzal, hogy ezt nyilvánossá tettük, mindenki láthatja, hogy nincs titok, nincs susmus”.

A médiahatóság a Tilos Rádió és az RTL ellen is még az 1996-os médiatörvényre hivatkozva indított vizsgálatot, mint ahogy jogelődje, az ORTT is sok alkalommal szabott ki bírságokat (köztük képernyő-elsötétítést) a kereskedelmi médiumokra, hasonló esetekben.

Az új médiatörvény annyiban hoz változást, hogy a korábbinál komolyabb büntetéseket szabhat ki a médiahatóság, és az előző törvénynél – számos szakértő és szakmai szervezet szerint – homályosabban körülírt esetekben. „Az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók fi gyelmét erre a körülményre fel kell hívni” – mondja például az új jogszabály. Ez a passzus csak július elsejével lép hatályba, addig tehát nem büntet a médiahatóság; az időpont mellesleg egybeesik a magyar EU-elnökség végével.