Orbán Viktor európainak tartja az új médiaszabályozást. A miniszterelnök erről ausztriai látogatása során nyilatkozott. A kormányfő azt mondta, „alaposan tanulmányozta a szabályozást, és annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban”. Orbán szerint az új médiarendszer hatékonyabb, autonómabb és szabadabb lesz, mint az elmúlt években volt, amely két pártnak az 1990-es évek elején született alkuján alapult.

Az átalakításban leginkább érintett közs zolgálati médiában feszült a helyzet

Orbánéval szögesen ellentétes véleményt fogalmaztak meg a napokban tekintélyes nemzetközi szakmai szervezetek. Szintén Bécsben jelentette be a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO), hogy tényfeltáró küldöttséget küld Magyarországra. „Az IPI az utóbbi hónapokban ismételten aggodalmának adott hangot a magyar sajtószabadság romló helyzete miatt. A parlament előtt lévő törvénytervezet további bizonyítéka a sajtószabadság korlátozására irányuló kísérletnek”, közölte a szervezet. Ugyancsak kedden tette közzé országjelentését a Freedom House nemzetközi civil szervezet. E szerint a médiatörvény tervezete „a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra”. Hétfőn pedig az Európai Lapkiadók Egyesülete, valamint a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége jelezte egy Orbán Viktornak írt levélben, hogy a törvény fenyegetést jelent a sajtószabadságra. Korábban hasonló véleményt fogalmazott meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Társaság a Szabadságjogokért is.

Az átalakításban leginkább érintett közszolgálati médiában is feszült a helyzet. A négy közmédium üzemi tanácsainak vezetői szerdán egyeztettek a várható átszervezésekről. A tanácskozás után Kapuvári Gábor, az MTV üzemi tanácsának elnöke azt mondta, az intézmények érdek-képviseleti szervei a vezérigazgatóktól nagyon szűkmarkúan kapják az információkat. A vezérigazgatók hétfői tájékoztatása inkább a dolgozók megnyugtatását szolgálta, mint a részletes informálást. Kapuvári szerint akkor, amikor Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója azt mondta, hogy nem lehet számítani tömeges elbocsátásokra, mindenki tudta, hogy „nem tömegesekre azonban igen”.

Azzal is mindenki tisztában van, tette hozzá, hogy az átalakításban van ráció, hiszen az intézmények közt vannak párhuzamos tevékenységek. Ez azonban nem feltétlenül ok az elbocsátásokra, mert az MTV vezérigazgatója hétfőn azt mondta, az eddigieknél sokkal több munkára lesz mód. Azt minden dolgozó szeretné tudni, hogy az elkészített műsorokért ki lesz a felelős, a munkavállalók felett ki gyakorolja majd a munkáltatói jogokat, mikor kapják meg az új szerződéseket. Mindezek miatt a négy üzemi tanács elnöke közös levélben fordul intézményeik vezérigazgatóihoz, a médiatanács elnökéhez és a Közszolgálati Közalapítvány elnökéhez, kérve, ne kapkodják el az átszervezéseket, ne döntsenek hirtelen elbocsátásokról, mert 2011 szeptemberére alakulnak ki az új műsorstruktúrák. Levelet írnak a legfőbb közjogi méltóságoknak is, amelyben azt kérik: hassanak oda, hogy a közintézmények átalakítása során a maximális emberi hozzáállás érvényesüljön.

A hazai és külföldi aggodalmak ellenére a törvénytervezet a jövő hétre tervezett elfogadásáig várhatóan már nem változik érdemben. A parlament hétfő este szavazott a törvénycsomaghoz benyújtott csaknem kétszáz módosító javaslatról. Ezek nyomán számos pontban változott a tervezet az eredetihez képest. A lényeg viszont változatlan: a törvény valamennyi médiumra kiterjed; a nyomtatott és internetes sajtóorgánumokra tíz-, a tévékre, rádiókra pedig akár százmilliós bírságokat is kiszabhat majd a Szalai Annamária vezette médiahatóság. Viszont az érintett médiumoknak nem kell majd azonnal fizetniük, ha bíróságon támadják meg a bírságolást.

Kormánypárti módosítások révén a legnagyobb kereskedelmi televízióknak és rádióknak a reklámbevételüknek „csak” 2,5 százalékát kell befizetniük magyar fi lmek támogatása címén (3 helyett). A TV 2, az RTL Klub; a Class FM és a Neo FM egy jobbikos módosításnak „köszönhetően” a reggeli és esti műsorsávokban kevesebb bűnügyi hírt közölhet. Fontos változás, hogy a közmédiában óránként 6-ról 8 percre növelik a reklámidőt; a zenei rádiókban pedig a műsoridő 35 százalékában magyar zenét kell sugározni. Az eredetihez képest visszanyirbálták Szalai Annamária, illetve a médiahatóság jogkörét; a frekvenciadíjakat nem ők szabják majd meg, hanem a kormány; a hatóság eljárásai során csak kivételes esetben férhetne hozzá üzleti titkokhoz. Módosították a közmédiumok finanszírozási rendszerét is. E szerint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (amely jövőre a négy közszolgálati médium vagyonát, sőtmunkatársainak jelentős részét is átveszi) a vagyonhasznosításból, kereskedelmi tevékenységből származó bevételekkel gyarapodhat.

Az alap, amely jövőre 60milliárd forintból gazdálkodhat, eladhatja a közmédiumok ingatlanjait, de az archívumok hasznosításából is nekik lesz bevételük, nem a közmédiumoknak. Igaz, nekik erre nem is nagyon lesz már szükségük, miután az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI állományában összesen alig több mint kétszázan maradhatnak; önálló költségvetésüket is törölték. Jövőre az alap kapja a közmédiára szánt – eddig közvetlenül juttatott – állami támogatást, ők osztanak majd vissza a négy részvénytársaságnak.