Nyolc különböző székely kaput állítottak föl a napokban a szegedi Rókus városrészben emelt szánkózódombon. Ezek a székely székek (történelmi közigazgatási egységek – A szerk.) ajándékai a Szegeden létesült nemzeti emlékhely és a szegediek számára. A székely kapuk felállítása indulatokat kavart a városban. Sokan azzal érvelnek, hogy a faragott díszkapuk nem valók a panelházi környezetbe. A kapuk elfoglalják az amúgy is szűk szánkópálya egy részét, és majd balesetveszélyt jelentenek a dombról lesikló gyerekek számára.

A ródlidomb tetején nemzeti emlékhelyet alakítottak ki, amelynek első létesítménye egy magyar életfa volt 2008-ban. 2009-ben a székely himnusznak és szerzőinek állítottak emlékművet. Idén ezt kiegészítette egy fából készült turulszobor és a nyolc székely kapu. Az új építményeket ezen a hétvégén avatják, az első ízben megrendezett Székely–Magyar Világtalálkozó keretében.

A lakótelepi ródlidomb nemzeti emlékhellyé alakításának kezdeményezője és fő szervezője Apró Juhász János építész, szegedi önkormányzati képviselő, a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület (FVSZME) alapítója. Apró Juhász korábban a MIÉP-ben politizált, később azonban öszszeveszett Csurka Istvánnal, és saját civil szervezetet alapított, amelynek listavezetőjeként bejutott a szegedi képviselő-testületbe. Az FVSZME –amely idén is indul a helyhatósági választáson – jellemzője, hogy bár erőteljesen jobboldali retorikát használ, mégsem működik együtt sem a Fidesszel, sem a MIÉP-pel, sem a Jobbikkal.

Apró Juhász János elmondta: maga a szánkózódomb is az ő ötlete volt negyedszázaddal ezelőtt, amikor fiatal házasként ezen a lakótelepen élt. Az úgynevezett Vértó akkor bűzös szemétlerakó volt, amelynek a helyére záportározót terveztek, de nem volt rá pénz, mert a kikotort talajt el kellett volna szállítani. Ő javasolta, hogy a sík vidéken ássanak egy tavat, a kiásott földet pedig halmozzák föl dombnak. A sík vidéki városban ugyanis a gyerekek addig csak a körtöltés oldalában tudtak szánkózni.

Apró Juhász már akkor is faragtatott egy életfát, amikor a ródlidomb elkészült, és fel akarta állíttatni a tetejére. Az akkori hatalom azonban ezt megtiltotta, sőt a faragott alkotást fölfűrészeltették tűzifának. A képviselő két évvel ezelőtt úgy érezte, most jött el az idő, hogy megvalósítsa régi álmát.

Apró Juhász János szerint nem lesznek veszélyesek a székely kapuk, mert földhányással veszik körül őket. Szánkózásra is marad hely, mert nem a pálya szélén, hanem a közepén szoktak lecsúszni. A pálya szélén fölfelé húzzák a szánkót – hát ezentúl majd a székely kapuk alatt kapaszkodnak fel a gyerekek, és menet közben olvasgatják, mit véstek a székelyek a fába. A képviselő nagyon furcsának tartja, hogy miközben a lakótelepen élő felnőttek egy részét zavarja a karikásostor pattogása és a bográcsban főzött pörkölt szaga, őutána csapatostul szaladnak a panelházak közé kicsapott kulcsos gyerekek, és örömmel hordják szét a postaládákba a világtalálkozó szórólapjait, mert boldogok, ha valaki egy jó szót szól hozzájuk. Beszélgetés közben odajött hozzánk egy Marosvásárhelyről áttelepült asszony, aki viszont azért bírálta a város vezetőit, mert a város szélére száműzik a székely kapukat, ahelyett, hogy a főtéren állítanák föl őket.

MegkérdeztemApró Juhásztól: az MSZP-s vezetésű városban hogyan kaptak engedélyt arra, hogy a székely kapuk sorát a lakosok tiltakozása ellenére felállítsák. Apró Juhász János azt felelte: személyesen megkereste Botka László polgármestert, aki támogatta a Székely–Magyar Világtalálkozó gondolatát.

– Magyarországon szerintem szitokszónak számít az, hogy magyar és az, hogy munkás – fogalmazott kérdésemre Apró Juhász János. – Magyarországon ma sem klasszikus jobboldal, sem klasszikus baloldal nem létezik, az MSZP is messze áll a százéves szociáldemokrata hagyományoktól. Botka László azonban megérzett valamit ebből, és most ő is szeretné a klasszikus szociáldemokrata utat követni, amely nem zárja ki, hogy valaki egyszerre legyen baloldali és magyar.

– A polgármesternek nincs joga sem engedélyezni, sem megtiltani olyan rendezvényeket, mint a Székely–Magyar Világtalálkozó – mondta Botka László polgármester. – A székely kapuk építését nem engedélyeztetni, csak bejelenteni kell a helyi építési hatóságnál. Ez megtörtént. Az önkormányzat helyi városfejlesztési forrásokból segít abban, hogy a szánkózás biztonsága megmaradjon. Szeged sokszínű város, azt vallom, hogy virágozzék minden virág, feltéve, ha nem bántja egyik ízlésvilág és kulturális irányzat a másikat.