A Fidesz nyolc törvénye az AB előtt

Az új parlament által elfogadott jogszabályok közül körülbelül minden hatodikkal gondja akadt valakinek: két tervezetet és egy alkotmánymódosító előterjesztést még Sólyom László államfő küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, egy alkalommal pedig előzetes normakontrollt kért. Nyolc törvény miatt pedig pártok, illetve érdekképviseletek és magánszemélyek nyújtottak be vagy terveznek alkotmánybírósági beadványt.

Az államfő kifogásolta az alkotmánybírák választásával kapcsolatos szabályokat, emiatt politikai vétót jelentett be. Hasonlóképp döntött a kormánytisztviselők jogállása kapcsán is, hangsúlyozva: az indokolás nélküli felmentés lehetősége uniós normákat sért. A parlament az észrevételek többségét figyelmen kívül hagyta.

A köztársasági elnök a versenytörvény kapcsán az álláspontja semmibe vételére lehetőséget sem adott, azt ugyanis az AB-nek küldte meg. Azért kezdeményezett előzetes normakontrollt, mert úgy látta, ellentétes az alaptörvénnyel, ha a versenyhivatal elnökének jelölt személy még a kinevezése előtt megnevezheti saját helyetteseit. Sérelmezte, hogy ma hivatalban levő, határozott időre kinevezett helyettesek megbízatása a törvény erejénél fogva azonnal megszűnik.

A kormánytisztviselői törvény másoknál is kicsapta a biztosítékot: az előterjesztés ismételt elfogadása után több érdekképviselet és az MSZP is az AB-hez fordult. A szabályozás súlyosan sérti a kormánytisztviselővé minősített tisztviselők szerzett és korábban garanciákkal övezett jogait – érveltek.

A médiatörvény módosítását – amit már Schmitt Pál írt alá államfőként – az összes ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja. Egységesen állítják, hogy az új szabályozás sérti a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát, mert a kormány közvetlenül befolyásolhatja a közmédiumok működését és műsorpolitikáját. A Jobbik úgy fogalmaz: az államfő a törvény elfogadásával pártcélok szolgálatába állt. Mindhárom szervezet kilátásba helyezte, hogy a törvény hatályon kívül helyezése érdekében alkotmánybírósági beadványt készít.

Az OVB a választási eljárási törvényt támadta meg, mert egy módosítással lehetővé tették, hogy a testületet – amelynek tagjait az idén négy évre választották – valamennyi általános választás előtt megújítsák. A beadványban arra hivatkoznak, hogy az AB 2007-ben kimondta: az egyedi esetekre szabott, jogszabályi formába öltöztetett döntés sérti a jogbiztonságot. Most pedig az OVB tagjai szerint ez történt, hiszen a törvénymódosítás – miután az semmilyen szervezeti módosítást nem tartalmaz – kifejezetten a régi emberek eltávolítását szolgálta.

Az önkormányzati választási törvény miatt nyújtott be kifogást a Jobbik és egy civil szervezet. A párt állítja, hogy a jogszabály alkotmányellenes, mert sérti az arányosság elvét: településenként jelentősen eltér az egy egyéni képviselő megválasztására jogosult emberek száma. A Jobbik úgy véli, ellentétes az alaptörvénnyel az is, hogy bizonyos esetekben többszörössége emelték a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számát.

A pártok közül a legaktívabbnak az LMP bizonyult: további két alkotmánybírósági indítványt is jegyez. A kormány ügyrendje kapcsán azt tették szóvá, hogy az a kabinet üléseiről csak kivételesen – indokolt esetben, kérelemre és a miniszterelnök külön engedélyével – teszi kötelezővé a hangfelvétel készítését. A párt a nemzeti együttműködési nyilatkozat kifüggesztésének elrendelésével sem ért egyet, és – egy magánszeméllyel együtt – az AB-tól várja a megoldást. A kifogás oka: az intézkedés sérti a közigazgatási szervek pártatlan működését, illetve a szólásszabadságot. Az utóbbi kapcsán az LMP elnöke azzal érvelt, hogy a nyilatkozattal a polgároknak az ügyintézés során akkor is szembesülniük kell, ha azt egyébként nem kívánnák megismerni. Így felvetődik a „foglyul ejtett közönség” problémája, amit az AB korábban már feszegetett.

Egy másik érdekképviselet is alkotmányossági aggályainak adott hangot. A Pedagógusok Szakszervezete az oktatási törvény azon rendelkezését tartja alkotmányellenesnek, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok azonnal átadhassák oktatási intézményeiket valamely egyházi szervezetnek. Ez ellentétes az AB egy korábbi határozatával, ami kimondja: mindenütt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermek világnézetileg semleges iskolába is járhasson. Ha viszont egy kistelepülésen csak egyetlen iskola van, ez az elv sérül.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.