Itt a bizonyíték: évek óta süllyedt a vörösiszap-tároló fala

Az Európai Űrügynökség által hazánk rendelkezésére bocsátott műholdas felvételek elemzéséből egyértelműen kiderült, hogy az ajkai iszaptározó fala az elmúlt években jelentősen elmozdult. A mozgás sebessége és az elmozdulás kellően nagy volt ahhoz, hogy azt akár földi módszerekkel évekkel ezelőtt is detektálhassák. A geodéziai monitorozás felhívhatta volna a figyelmet a szerkezet szakadásának veszélyére. Ezt azonban elmulasztották.

Az egyéni kutatói kezdeményezésre indult vizsgálatot Grenerczy Gyula (Földmérési és Távérzékelési Intézet, Kozmikus Geodéziai Obszervatórium) és Urs Wegmüller (Gamma Remote Sensing, Svájc) végezték az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kepler Űrteleszkóp közreműködésével. A kutatómunkában az egyik legújabb, legkorszerűbb, igen komplex űrgeodéziai eljárást alkalmazták. A módszer lényege, hogy műholdak radarjelekkel pásztázzák a Földet, a visszavert jeleket detektálják. A különböző időpontokban végzett műholdas mérések segítségével egyes objektumok mozgása nagy pontossággal meghatározható.

A módszer különlegessége, hogy ez az egyetlen mozgásvizsgálati technika, amely a múltba lát, s így utólagosan is kimutathatók vele a mozgások. Akkor is, ha senki soha ott nem végzett korábban semmilyen mérést. Amit az űrből a műhold lát, annak a mozgása vizsgálható. A módszerrel akár 18 évre visszamenően, 1992-ig meg lehet ismerni a mozgástörténetet, illetve ebben az esetben a gát stabilitását.

A vörösiszap-tározóval kapcsolatban az Európai Űrügynökség 2001-ben felbocsátott Envisat műholdjának ASAR szenzorával készített radarfelvételeket vizsgálták a kutatók. A műhold által a területről készített összes felvételt bevonták az analízisbe. Az első 2003 márciusában, az utolsó a katasztrófa előtt másfél hónappal készült. A vizsgált területen összesen több mint 15 ezer(!) pontban sikerült a kutatóknak meghatározni a sebességet és a mozgástörténetet az adatok alapján.

Kimutatták, hogy a tározó gátrendszere évek óta nagy sebességgel süllyed. Ezek a süllyedések nem csupán intenzívek (mértékük évente az 1 centimétert is meghaladta), hanem a gát mentén egyenetlenek is. A gát egyes részei jobban, más részei kevésbé süllyedtek, folyamatos mechanikai feszültséget okozva a gát szerkezetében. A kis területen lejátszódó nagy mozgáskülönbség okozhatta a végzetes törést és a gátszakadást, hiszen a gát a kimutatott maximális süllyedés és a legnagyobb mozgás helyén szakadt ki. A vizsgálat eredményeiből következik, hogy a gátak stabilitásának monitorozásával a mozgások évekkel ezelőtt kimutathatók lettek volna. A nagymértékű és térben változatos mozgás egyértelműen jelezte volna, hogy csak idő kérdése a szerkezet törése, átszakadása. Így annak stabilizálásáról gondoskodni lehetett és kellett volna.

Az egyébként meglehetősen drága (15 millió forint értékű) űrfelvételeket az Európai Űrügynökség (ESA) kivételes eljárásban - a katasztrófára való tekintettel - ingyenesen és gyorsan átadta a kutatóknak. (Az ESA-nak bár évtizedek óta tervezzük, nem vagyunk tagjai.) A történtek arra is rámutatnak, hogy az űrkutatás eredményeinek jobb felhasználásával, a magyarországi űrkutatás-fejlesztés támogatásával számos olyan további eredményt lehetne elérni, amelyek társadalmi-gazdasági hasznuk révén bőven megtérülnének. Logikus lenne, hogy ezzel a módszerrel hasonló tározók falának lehetséges mozgását is megvizsgálják. Grenerczy Gyula két hetet áldozott erre a munkára - a szabadidejéből.

Az ajkai timföldgyár zagytározójának átszakadt gátja - a pénz is kifolyt?
Devecser, 2010. október 5. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójának átszakadt gátja. 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki a gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben. MTI Fotó: Varga György
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.