A Juventus viszont megnyerte az eddig a Rádió 1 által használt 103,9 MHz-es sávot, vagyis a két nagy vesztes a Klubrádió és a Rádió 1. Nekik jövő év elején át kell adniuk eddigi frekvenciájukat, de ez még nem jelenti azt, hogy a sorsuk végképp megpecsételődött volna. A Rádió 1 legalábbis pályázott még a 92,9 és a 96,4 MHz-re, ezeket várhatóan 2012 elején bírálják el. A Klubrádió viszont ezeken nem indult, és legfeljebb még abban reménykedhetnek, hogy számukra kedvező bírósági ítélet születik a 92,9-es frekvenciapályázat ügyében (ezt ők nyerték, de a médiahatóság érvénytelenítette a pályázatot, mondván, egy tulajdonos nem működtethet egyszerre két rádiót); öt vidéki frekvenciájukra is várják még a pályáztatást.

A Klubrádió lejárt budapesti frekvenciájára júliusban kiírt pályázat miatt a kezdetektől háborogtak a rádiós szakmában. A Klubrádió azt sérelmezte, hogy mintha eleve úgy írták volna ki a tendert, nehogy véletlenül nyerhessenek. Már a pályázat mottója: „kevesebb kötöttség, több magyar zene” is azt sugallta, hogy a médiahatóság nem beszélgetős műsorokat szeretne hallani ezen a hullámsávon, így eleve nem sok esélyük volt – hacsak Kuncze Gábor néha dalra nem fakad. A befizetendő díj alsó határát pedig az eddigi több mint kétszeresére emelték, a reklámpiaci válság kellős közepén.

A médiahatóság által kitalált, sajátos pontozási rendszer is a zenei műsorokat preferálta, illetve a helyi (budapesti, nem pedig az országos) közélettel foglalkozó műsorok vállalását. A műsortervvel a maximális pontszámot: 72-ből 47-et a zenei, illetve helyi közéleti műsorok 70/30, illetve 60/40 százalékos arányával lehetett elérni, további 12 pontot adhattak a „műsorterv szubjektív megítélésére”, bármit jelentsen is ez.

A Klubrádió vélhetően mégsem ezen bukott el, mivel Kiricsi Karola, a médiahatóság szóvivőjének közlése szerint a műsortervre és a rádiós tapasztalatra is a lehető legtöbb pontszámot kapta (azt nem említette, hogy a médiaszolgáltatási tapasztalatokra mindössze 3 pontot lehetett szerezni a 72-ből). A szóvivő szerint a Klubrádió „objektív vállalásai nem voltak elegendőek ahhoz, hogy nyerjen”. Kiricsi sajtótájékoztatóján nem felelt arra a kérdésre, hogy mégis milyen objektív vállalásokról beszél, annyit mondott, valamennyi értékelési szempont megtalálható a honlapjukon (az elért pontszámokat kivéve – a Szerk.).

Annyit lehet tudni, hogy a helyi közélettel foglalkozó műsorok arányát tekintve valamennyi pályázó közül a Prodo Voice Kft. tette a legmagasabb vállalást műsortervében, a magyar zenei kvótára pedig mindenki a maximumot kapta. De a szóvivő azt sem említette, hogy a Prodo Voice csak némi noszogatásra tett egyáltalán részletes ajánlatot: a Médiatanács november 23-án felszólította, hogy támassza alá pályázati ajánlatát, vállalásait, közölje, milyen arányban vállal helyi közélettel foglalkozó műsorokat, illetve hogy „ráfordításainak tervezett összegei konkrétan milyen tételekből tevődnek össze, valamint a finanszírozási tervében megjelölt tulajdonosi kölcsön milyen döntésen, illetve jogügyleten alapul, valamint hogy a tulajdonosok a működés további időszakában is kívánnak-e forrást biztosítani a pályázónak, és erre vonatkozóan született-e megállapodás vagy döntés”.

Kiricsi Karola szűkszavú tájékoztatása szerint az elbírálásnál a díjajánlat volt az egyik legfontosabb szempont, és a nyertesek 30-40 százalékkal többet ajánlottak a „kikiáltási árnál” (Kiricsi sajtótájékoztatóját ötpercesre hirdették, de még eddig sem tartott, így alig kérdezhettek az újságírók; megjelentek viszont Lukács Zoltán és Nyakó István MSZP-s politikusok, akik a Klubrádió politikai okokból való elhallgattatása ellen tiltakoztak. A sajtótájékoztató videoanyaga elérhető a www.nol. hu-n.)

A frekvenciája bizonytalansága miatt jó ideje nehéz anyagi helyzetben lévő Klubrádió, információnk szerint, nem tudta túllicitálni az Autórádiót, a kikiáltási árnál alig többet ajánlottak, míg az Autórádió 65-70 milliót.

A 95,3-as sávra a kikiáltási ár nettó 53 millió, a 103,9-esre 39 millió, a 89,5-ösre pedig 92 és fél millió forint volt, így könnyen kiszámolható, hogy a 7 éves jogosultságra az Autórádió hozzávetőlegesen összesen félmilliárd, a Juventus legalább 350, a Prodo Voice több mint 800 millió forintot ígért. Az állam tehát hét év alatt több mint másfél milliárdot kasszírozhat – ha a nyertes adók valóban tudnak majd fizetni. A rádiós piacot ismerő forrásaink szerint ilyen piaci helyzetben, a válság éveiben, amikor a teljes rádiós piac éves reklámbevétele a nyolcmilliárd forintot sem éri el; amikor sorra mennek tönkre a zenei adók a fővárosban is (eddig a SztárFM, a RiseFM, a Roxy és a Radio Café kényszerült befejezni az adást), legalábbis vakmerőnek tűnik a nyertesek díjajánlata. A két országos kereskedelmi rádióadót, a Class FM-et és a NeoFM-et éppen amiatt (is) támadta a pályázaton kiütött Danubius és a Sláger, hogy irreálisan magas – az éves árbevételük felének megfelelő összegű – díjajánlatot tettek. Ehhez képest a Neo idén már negyedévente kért és többnyire kapott is részletfizetési, halasztási kérelmet a médiahatóságtól.

Meglehet, az új fővárosi adóknak több szerencséjük lesz.

Tüntetés a Pollack Mihály téren

A Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt is tiltakoznak civilek ma délután a Pollack Mihály téren. A demonstrációt eredetileg a Lomnici-ügy miatt az MTV előtt másfél hete éhségsztrájkolók melletti szolidaritási akcióként és a tisztességes tájékoztatásért hirdették meg.

A Prodo Voice Studio háttere

A Prodo Voice Studio idén júliusban alakult, 50 millió forintos tőkével. Vezérigazgatója a jászalsószentgyörgyi lakcímű Kiss Anna, többségi tulajdonosa a szolnoki lakcímű Gerardus Petrus Jacobus Ligtenberg. A külföldi üzletember az online cégnyilvántartási adatok szerint Szolnok térségében korábban több cipőipari vállalat vezetője volt.

Szíven szúrt sajtószabadság

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke: „Orbán Viktor miniszterelnök betiltatta a Klubrádiót. Ezt a döntést ugyanis a kormányfő beleegyezése, politikai felhatalmazása nélkül nem hozhatta volna meg a Médiatanács. Egy olyan sajtóorgánumot hallgattattak el, amelyik mindig tudta, hogy mi a különbség a szervilizmus és a sajtószolgálat között. Az MSZP a végsőkig elmegy a tiltakozásban, mert a magyar sajtószabadságot szíven szúrták e döntéssel. Az MSZP követeli, hogy a médiahatóság semmisítse meg a döntést, írjon ki új és tisztességes pályázatot, ismertesse meg a nyilvánossággal a döntéshozatalt és a győztesként kihirdetett pályázatot.”

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke: „Becsuktátok a Klubrádiót. A demokratikus Magyarország egyik utolsó hangját. Mert nem bírjátok a nem általatok ellenőrzött nyilvánosságot. Mert azokat szeretitek, akiket meg lehet venni, akiket meg lehet félemlíteni, meg az önkéntes párthülyéket, a hátsó fertályotokba most bekéredzkedő volt párttitkárokat, munkásőröket. A tudósítást meghamisító köztévét szeretitek. A valóság kiretusálását. És ha nem a Klubrádió hangján lehet mindezt elmondani, akkor elmondjuk máshol. Mert a rádiót elhallgattathatjátok, de az országot nem.”

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese: „A Médiatanács gyalázatos döntést hozott, amikor elvette a Klubrádió fővárosi frekvenciáját. Ezek után egyértelmű, hogy a testület nem a sajtószabadság, hanem a Fidesz oldalán áll. A döntést „kizárólag a Fidesz és a Fidesz nómenklatúrájához tartozó gazdasági háttércsoportok érdeke határozta meg. A kormány gyengeségét mutatja, hogy képtelen tolerálni az ellenzéki véleményeket. Világossá vált az is, hogy a médiatörvény még az Alkotmánybíróság által megsemmisített passzusok nélkül is súlyosan veszélyezteti a sajtószabadságot.