lapom

lapom

Volt konfliktus?

Az alábbi interjút még január elején készült a politikussal a Medical Tribune című szakmai lap felkérésére. Talán hozzáad valamit a mostani...

Az alábbi interjút még január elején készült a politikussal a Medical Tribune című szakmai lap felkérésére. Talán hozzáad valamit a mostani kórházigazgatós és városházi konfliktushoz.

A főváros egészségügyi intézményeinek átalakítását fejben már lejátszotta, így nyugodt szívvel fogott új feladatba Pesti Imre, amikor a miniszterelnök felkérésére elvállalta a fővárosi kormányhivatal felállítását. Hogy valójában mekkora hatalmat kapott a főváros felett, az majd csak az önkormányzati törvény újraírásakor derül ki. Addig még meg kell küzdenie mintegy másfél tucatnyi – köztük az ÁNTSZ és egészségpénztár - területi hivatal összefésülésével.

Bukott, vagy előre lépett?

– Egyik sem: „visszautasíthatatlan” feladatot kaptam a miniszterelnöktől. S miután ez összeférhetetlen a korábbi munkámmal, így lemondtam a főpolgármester-helyettesi tisztségről. Ennyiről, és nem többről van szó. De ha muszáj ezt értékskálára helyezni, előléptem…

Valóban?  Legutóbb épp a Medical Tribune hasábjain ugyanis azt mondta: ha nem sikerül a budapesti kórházakat holdingba szerveznie, lemond. Anélkül nem akar a fővárosi egészségügyben részt venni. Holding még nincs, le is mondott, igaz, kapott új feladatot. Nem sikerült?

– Miért ne sikerülne? A fővárosi kórházak integrált egységbe szervezése elkezdődött. A megvalósításhoz már nincs feltétlenül szükség a közreműködésemre. Nem szeretnék a kérdés alól kibújni, de jelen pillanatban nem az az elsőrendű, hogy valós holdingként vagy csak holdingszerűen működnek-e a fővárosi kórházak? Fontosabb, hogyan történhet meg az integráció. Az ehhez szükséges első lépéseket a közgyűlés decemberben meg is tette, újraélesztette az egészségügyközpont zrt-t, elindította a népegészségügyi programot, és nem utolsó sorban áldását adta arra, hogy megkezdődjön a fővárosi kórházak integrációja. A helyemre jelölt Szentes Tamás pedig garancia arra, hogy a főváros egészségügyi ellátásának színvonala csak jobb lehet.

Távozásának azért van egy másik olvasata is, hiszen nem csak ön kapott új feladatot a kormánytól, de pártja másik erős egészségpolitikusa, Mikola István is. Kivonták önöket az országos egészségpolitika csatársorából, ezzel megtisztítva a terepet a Szócska Miklós által tervezett rendszer megvalósításához, vagy épp ellenkezőleg újabb határjelző cölöpöket állítottak az államtitkár útjába?

– A helyzet ennél egyszerűbb: azt gondolom mindenki kapott egy feladatot, de az ön gondolatát sem vitatni, sem folytatni nem szeretném. Mikola István a nemzetközi gyógyszergyártók egykori elnökeként, a nemzetközi kórházszövetség volt vezető tisztségviselőjeként miért ne kaphatna egy uniós intézményben feladatot? Jómagam, pedig ugyan korábban nem szereztem nagyon mély kormányhivatali tapasztalatot, most szert tehetek erre. Az a feladatom, hogy szervezzem, honosítsam meg a modern közigazgatást a fővárosban. Nem biztos, hogy ennek az az olvasata, hogy takarítás történt…

A frakcióban azért mégiscsak főként Mikola István és Pesti Imre lehetett az ellensúlya a „kívülről érkező” egészségpolitikai elképzeléseknek…

– A Semmelweis Terv vitairat, ennek megfelelő volt mindkettőnk hozzáállása is. Vagyis vitatkoztunk Szócska Miklóssal, de ez baráti és konstruktív vita volt. A Fidesz választási programja a nevemhez kötődik. Tehát bőven volt felhatalmazásom a kritikához. De mindettől függetlenül azt gondolom, hogy az egészségügyi kormányzatnak a frakció támogatását kell megnyernie, és nem egy vagy két egészségpolitikusét.  Egyébként úgy látom: bizonyos elemei a Semmelweis Tervnek támogathatók. Nem gondolom, hogy a személyem megnyerése lenne az egyetlen eszköz a program megvalósítására.

Akkor ezzel azt is állítja: megoldódott a konfliktus, amelyben ön egységes integrált budapesti intézményrendszerhez ragaszkodott, szemben az államtitkárral, aki több fórumon is jelezte: egységes, az állam által megszervezett ellátórendszerben gondolkodik, és nem támogatja a holdingosító önkormányzati törekvéseket, a különutas megoldásokat…

– Volt konfliktus?  A Semmelweis Tervben leírt elképzelés, amelyben a főváros három részegységre bomlik a betegutakra vonatkozik. Mi pedig a kórházak egységes működtetési formájára tettünk javaslatot. Az elképzelésünk nem gátja Szócska Miklós tervének, sőt még alkalmasabbá teheti a főváros kórházait arra, hogy az új egészségpolitikai igényeknek megfeleljenek.

Ezzel azt is mondja, hogy végre van politikai döntés arról, hogy milyen programot valósít meg az egészségügyben a kormány?

– A Semmelweis terv vitájának lezárásával lesz.  Az örökölt gazdasági helyzetben ennél több nem is volt várható az egészségügyi kormányzattól. Ennek ellenére az egészségügyi ágazat nem lett vesztese a 2011-es költségvetésnek, bár a jelenlegi lehetőségeink igen szűkek. Az Orbán-kormány előtt két út volt: Magyarország újabb hiteleket vesz fel és gazdaságilag kiszolgáltatottá válik, vagy megpróbál önálló utat járni és visszaszerzi pénzügyi függetlenségét. A Fidesz-kormány az utóbbit választotta.

Az eddig is látható volt, hogy az egészségügy mégsem a prioritásuk, de mikor válhat azzá?

– 2012-ben véleményem szerint további jelentős források kerülhetnek a szektorba.

Kitarthat addig az orvosok, a betegek bizalma?

– Muszáj, hogy kitartson. Az a feladat, hogy ezt a bizalmat megtartsuk, bár nem vagyok napi kapcsolatban az államtitkársággal, de azt gondolom, erről szól az a munka, amit most Szócska Miklós végez.

Kínos magyarázkodni a választóknak, megérteném, ha emiatt vállalta volna el az új tisztséget…

– Félreértett. A Fidesz soha nem hazudott, nyíltan megmondtuk, mást találtunk a választások után már „birtokon” belül, mint azt előtte gondoltuk. Az én történetem pedig nagyon is egyszerű: a fővárosi kormányhivatal élére javasoltam személyeket, végül a miniszterelnök azt kérte, hogy én vállaljam ezt a feladatot. Kihívásnak éreztem az új szerepkört. Azt gondoltam: a főváros kormány-hivatalát a semmiből felépíteni, történelmi feladat. A főváros egészségügyi intézményeinek átalakítását a fejemben már lejátszottam, túl vagyok rajta. A megvalósításához sincs szükség feltétlenül az én kreativitásomra.

Milyen viszonya lesz a kormányhivatalnak a fővárosi önkormányzattal. Jól gondolom, hogy Tarlós István főpolgármester főnökévé vált?

– Ez túlzás, a kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol a fővárosi önkormányzat felett.

Ez egyben azt is jelenti, hogy például a fejlesztésekről, a nagyobb horderejű ügyekről ön nélkül nem nagyon lehet majd döntenie a fővárosnak?

– Ennek részleteit még nem látom át. Most a közigazgatási rendszer átalakításának a kezdetén vagyunk, melynek része lesz majd egy új önkormányzati törvény is.

Most ki az ön főnöke?

– Kinevezni és felmenteni e tisztségből a kormányfőnek van jogosítványa, szakmai ügyekben egyeztetnem kell az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőivel, Szabó Erika államtitkárral és Navracsics Tibor miniszterrel. Ez az egyeztetés rendszeres. Nyilván, ha később kialakul a napi rutin, már nem lesz szükség a napi találkozókra. De hogy értse a problémát, a most integrálódó mintegy 16 hivatal mindegyikében más munkakultúra volt. A megváltozott helyzethez való alkalmazkodás nem kis kihívást jelent az érintett munkatársaknak. Mindenki keresi az íróasztalát, próbálja megoldani az új körülmények között a feladatát, a lakosság mind hatékonyabb kiszolgálását.  Remélem ez az átmeneti időszak nem tart tovább néhány hónapnál…

Összevontak egy csomó hivatalt. Ön átlátja már, hogy mindez hogyan működik?

– Ismerkedem vele. A 124 milliárd forintból, amiből az új rendszer működik18-20 milliárd jut a közép-magyarországi kormányablakok működtetésére. Az összegből a korábbinál hatékonyabban kell majd az állampolgárok ügyeit intézni. Úgy vélem, ez hosszú távon hatékony lesz és akár két számjegyű költségcsökkentést is hozhat. Egyelőre 29-féle ügyet lehet a kormányablakoknál elintézni, ezek többségét (például az elektronikus ügyintézéssel kezelhető ügyeket) saját hatáskörben intézi a hivatal, további hétfajta (zömében pénzbeli családtámogatásokkal kapcsolatos) probléma megoldásában közreműködünk, és nyolc esetben pedig tájékoztatást tudnak adni, de a szükséges dokumentumokat befogadjuk és munkatársaink segítenek az ügyintézésben. Ez utóbbiak közé tartozik a gyes, a gyed vagy az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyek.

Az egészségbiztosító mellett a legtöbb kritika az ÁNTSZ integrációját érte. Ez ellen egyebek mellett azzal érveltek, hogy a járványok illetve a közegészségügyi katasztrófák megelőzése csak erős, egységes szervezettel lehetséges…

– Mint minden változás, ez is váltott ki túlzó aggodalmakat. Az ÁNTSZ tevékenységei közül – szerintem – egyedül a járványügyi feladatok azok, amelyek valóban speciális kezelést igényelhetnek. Ennek azonban az új közigazgatási integráció sem lesz akadálya. Egy járvány felszámolásában több hivatalnak is együtt kell működnie, most ezek nem széttagoltan, hanem egy szervezetben fognak intézkedni, ami egy esetleges járvány felszámolását nem gátolják, hanem elősegítik. Az egyeztetések, értelmetlen viták és akadékoskodások száma fog csökkeni a létrejövő új kormányhivatalokban.

A taj-szám kezelésére továbbra is csak az OEP jogosult, a kormányhivatal nem. Ezt az „apró” problémát hogyan sikerül orvosolniuk?

– A szakmai feladatok összehangolása a központi hivataloknál marad, a működtetés a kormányhivatalok feladata.

Ezt nem pontosan értem. Az ügyintéző láthatja, ha akarja más adatokkal össze is kapcsolhatja az adatokat, és ez mégsem aggályos…?

–  Megfelelő szakmai előkészítés előzte meg a kormányablakok létrehozását, de meg kell érteni, - sőt egy kis jóindulatot is kérünk - hogy ilyen történelmi léptékű átalakítás, amely a polgárokért zajlik, nem megy zökkenőmentesen, sok nehézség a működés közben jön majd elő. De én szívesen belevágok a feladatba és remélem, néhány hónap alatt gördülékennyé tudjuk tenni a rendszer működtetését. Senki sem mondta, vagy gondolta, hogy 16 hivatal összevonása varázsütésre és problémamentesen történik. Türelemre és konstruktív alkalmazkodásra kényszerít a helyzet valamennyiünket, de cserébe az állampolgárok kapnak egy olyan rendszert, ahol gyorsan, és szakszerűen intézhetik az ügyeiket, bárhol is lakjanak.

Hogy fog ez működni?

– Bemegyek egy kormányhivatalba és elmondom, hogy például szeretnék a házamról egy hiteles tulajdoni lapot kérni, a gyest rendezni és a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseimre is választ szeretnék kapni.  Az ablaknál lévő ügyintéző pedig mindebben segít, sőt a megfelelő űrlapok kitöltéséhez is segítséget nyújt majd. S amikor ezeket beadtam, a határozatokat, a válaszokat záros határidőn belül meg is kapom postán.

Például, ha az egészségbiztosítással kapcsolatban megmondom a taj-számom és önök továbbítják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz az ügyem?

– Nem, saját hatáskörben intézkedik a kormányhivatal.

Azt mondja, hogy akkor most megszűnt az OEP, mint önálló országos hivatal?

– Nem, az OEP látja el a szakmai irányítást, de az ügyfelek kiszolgálása az általam vezetett és irányított kormányhivatalban történik.

Ön milyen kapcsolatban van az egészségbiztosítónál dolgozókkal?

– A kormányhivatalhoz tartozók munkáltatója vagyok.

Mit mondhat ugyanennek a dolgozónak az OEP főigazgatója?

– Ő a szakmai feladatokkal kapcsolatban tehet javaslatot.

Ha ön nem ért egyet majd valamely szakmai elvvel, akkor mi van?

– Jelezhetem az OEP és a KIM felé, majd közös döntés születhet, egyet nem értés esetén a minisztériumé a végső szó.

De ellenőrzi majd, hogy az a feladat, amit az ön dolgozójának az OEP főigazgatója kiadott, jó-e? Milyen jogosítványai lesznek, mint főispánnak?

– Most január ötödike van, két napja dolgozom, most ismerkedem a dekoncentrált szervezetek vezetőivel, illetve az irányításuk alá tartozó hivatalokkal.

 

2011.02.08 06:02

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.