Beneda Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet vezetőjének válasza:

A nemzeti erőforrás miniszter, Dr. Réthelyi Miklós - az egészségügy területén zajló esetleges kórházkonszolidációs tárgyalások mellett - igazságossági és sürgősségi szempontok alapján osztotta szét a 2010. évi finanszírozási keretből maradt volumenkeretet. (Ezt a döntést a kórházak esetleges konszolidációjáról szóló további tárgyalásokon is figyelembe vesszük.)

Mint ismeretes, a 2010. évi OEP finanszírozási évben (2009. november 1. és 2010. október 31. közötti időszakban) a miniszternek a fekvőbeteg ellátásban váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkezett ellátási szükségletek rendezésére 80 ezer úgynevezett súlyszám állt rendelkezésére. Ennek legnagyobb részét - közel 95 százalékát - az előző egészségügyi vezetés az időarányosságot teljes figyelmen kívül hagyva 7 hónap alatt kiosztotta, így az új tárcának a kormányzati átadás-átvételt követően a finanszírozási évből hátralévő 5 hónapra vonatkozóan mindössze 4222 elosztható súlyszám maradt. A járóbeteg-szakellátás területén - hasonló indokok miatt - a biztosítható keretből, azaz az éves 2.716.000.000 úgynevezett német pontból a jelenlegi tárca 1.220.181.650 ponttal gazdálkodhat.

A nemzeti erőforrás miniszter az egészségügyért felelős államtitkár előterjesztése alapján az alábbi elvek mentén hozta meg döntését a fennmaradó minimális keret szétosztásáról.

A fekvőbeteg-ellátás területén azon fővárosi intézmények baleseti osztályai juthatnak így minimális többletforráshoz, amelyek rendszeresen kiemelt többletmunkát végeztek a jelentős fővárosi rendezvények alkalmával (pl. az augusztus 20-ai ünnepségen készenlét biztosítása), annak ellenére, hogy ellentételezést sohasem kaptak e munkájukért. A fentiek figyelembevételével a fővárosi ellátásban játszott szerepük alapján 5 budapesti intézmény jutott többletforráshoz: a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet,  a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ.

A Csurgói Kistérségben (Somogy megye 18 települését érintően) a Kanizsai Dorottya Kórház (Zala megye) a merev régiós szabályok miatt került nehéz helyzetbe. A földrajzi adottságok miatt a területen élők évtizedek óta e kórházhoz fordultak problémáikkal, azonban ott egy ideje a területi volumen feletti, el nem számolható többletet már nem tudták vállalni. Ebben a feszült helyzetben a megörökölt probléma új, általános koncepciók mentén történő tartós megoldásáig a probléma gyors, átmeneti orvoslására van szükség.

A debreceni Kenézy Kórházat 2009-ben kötelezték - egyedül nem "súlyponti" intézményként - az ismert "targoncás tragédia" után a súlyos sérültek fogadására, és másokkal ellentétben a pluszfeladathoz semmilyen többletforrást nem kapott. Így az elmaradt finanszírozás szimbolikus kompenzálása miatt részesülhet többletforrásban. A Budai Irgalmasrendi Kórház írásbeli kérését mérlegelve kap minimális akut segítséget, mivel több hónapja méltánytalanul nehéz helyzetben látja el munkáját.

A járóbeteg-szakellátás területén csupán két kórház fordult írásban többletigényével az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz, így mindkét intézmény - a tatabányai székhelyű Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza és a MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. - megkapja az indokoltan igényelt kiegészítést. Ezen a területen a rendelkezésre álló keret még nem került teljesen felhasználásra, így van lehetőség további többletforrások kifizetésére.

A fenti okok függvényében az egyes felsorolt intézmények különböző mértékben részesülnek a szeptember és október havi többletfinanszírozásban.