Idén a gyógyító-megelőző ellátásokra várhatóan 789-790 milliárd forintot költhetnek. A célra eredetileg az E-Alapban 757,6 milliárd forint volt. Ebben az összegben benne van a kórházi érdekvédő szervezetek által az előző kormánytól 2009-ben kiharcolt plusz egy havi teljesítményfinanszírozás is. Ehhez adódik a január és március hónapban biztosított hangulatjavító eseti kereset-kiegészítés összesen 10,7 milliárd forintja és a jelenlegi kormány által konszolidációra szánt 27,5 milliárd forint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési körirata a gyógyító-megelőző ellátásokra 2011-ben 734,1 milliárd forintot tervezett. Ha ez az összeg marad, reálértéken 90-100 milliárddal is kevesebb jut az egészségügyre jövőre. Mindez átfogó egészségpolitikai intézkedések nélkül, vagy működésképtelenné tenné az intézményeket vagy a jövő évi hiányt duzzasztja óriásira, mert ebből a pénzből már az idén sem jöttek ki az intézmények.  Az összeget viszont a Pénzügyi Államtitkárság azzal indokolta: egyelőre nem látják az ágazat átalakításával kapcsolatos koncepciót, így nincs is miért növelni az egészségügyi közkiadásokat

A második - Donkáné szerint valójában irreális -­  változat lényegesen különbözik az előzőtől. Az eltérésekből viszont kiolvasható egyfajta egészségpolitikai stratégiai. Bár ez a verzió nem számol az eseti bérkiegészítések 10,7 milliárdjával, de 12 hónapra elosztva adottságnak tekinti a kórházaknak juttatott egy havi, előző évi többletet. Ami azonban a legizgalmasabb, hogy kalkulál 100 milliárdnyi többlettel, fejlesztéssel is. Ebből az összegből a háziorvosi ellátásra jutó összeget12 százalékkal, a védőnőknek 30 százalékkal, a fogászati kasszát 55 százalékkal növelné. A betegszállításra, a mentésre és az otthoni szakápolásra egyaránt 30 százalékkal szán többet a javaslat. De tíz százalékkal nagyobb összegből működhetnének a művese állomások, további mintegy 20 százalékkal a laboratóriumok, és 14 százalékkal bővülne a járó beteg szakellátás (benne CT-MRI) vizsgálatokra szánt keret, valamint tíz százalékkal több pénzből működhetnének a kórházak is.

Oberfrank Ferenc szerint amennyiben az előbbiek ténylegesen az egészségügyi kormányzat elképzeléseit tükrözik, az szakítást jelentene a korábbi finanszírozási gyakorlattal, mert a kórházak helyett a háziorvosokat preferálná a rendszer.

Donkáné Verebes Éva állítja: a költségvetési tervezetek közül a harmadik a legrealistább javaslat. Ebben az "optimista" változatban 785-790 milliárd közé tervezik a gyógyító-megelőző ellátások jövő évi költségvetését. Ez lényegében megegyezik a 2010. évre várható módosított előirányzattal. Ha ezt megkapja az ágazat, az a jelenlegi egészségügyi államtitkárság sikere, és egyben azt is jelentheti, hogy mégis priorítás az egészségügy kormányzat számára. A végső megítélés azonban nem ettől, hanem az átfogó átalakítás várva-várt koncepciójától és az ahhoz szükséges politikai támogatáson múlik.

Szócska Miklós államtitkár hétfőn a Fidesz-frakciónak beszél először arról, hogy milyen elvek mentén alakítaná át az egészségügyet 2011-ben. Lapunk úgy tudja: a szerkezet átalakítás egyfajta iránya már kiolvasható a hamarosan parlament elé kerülő salátatörvényből. Ebben nemcsak a patika-alapítás feltételeit szabják újra, de eltörlik a súlyponti kórház terminolóiáját, és a törvényben eddig rögzített kapacitásokat is. A jövőben 2013-ig évente igazíthat az egészségpolitika az ellátórendszeren.

Szócska Miklós egy konferencián beszélt arról is a finanszírozási struktúrával kapcsolatban, hogy előírják majd például a beszerzési társaságok megalakítását. Szerinte ezekre azért s szükség lesz, mert most a kisebb kórházak rosszabb tárgyalási pozíciójuk miatt akár 30 százalékos "felárat" is kénytelenek fizetni. A jövő finanszírozásában jelentős szerepet játszhatnak az ösztönző rendszerek, a jól gazdálkodó intézmények megtakarításaikat szabadon felhasználhatnák majd.