Keserves év elé néz az egészségügy 2012-ben. A jövő évi költségvetés tervezet adatai szerint nem lesz pénz a bérek rendezésére, de még az ágazatot terhelő adó és járuléknövekedés ellensúlyozására sem. Az utóbbira a legóvatosabb szakértői becslések szerint is legalább 70 milliárd forint volna szükség.

Ha a parlament is jóváhagyja a kormány szerdai ülésén elfogadott számokat jövőre 1746,6 milliárd forint bevétellel és 1759,6 milliárd forint kiadással valamint 13 milliárd forint hiánnyal számolhat az E-Alap. Úgy tudni: a főösszeg aligha változhat, de némi finomításra még lesz lehetőség, mert a költségvetés benyújtása előtt még egy magas szintű egyeztetésre sor kerül. Látszólag ugyan mintegy 300 milliárddal több pénz van a kasszában, mint tavaly volt, a gyakorlatban azonban ez nem többlet, pusztán a profil tisztítás címén az E-Alapba áttett rokkantsági ellátásokra fordítandó összeg. A tervek szerint a rokkantsági ellátásokat a jövőben a táppénz módjára az E-Alapból finanszíroznák. Az ellátottak a nyugdíjkorhatár elérése után sem nyugdíjat, hanem ezt a táppénz-szerű járadékot kapnák.

A kormány jövőre két százalékkal emeli az áfa és egy százalékkal az egyéni egészségügyi hozzájárulásokat, plusz adóval terheli a balesetbiztosítókat. A jövőben nekik a balesetet okozók egészségügyi ellátásait is meg kellene téríteniük, e jogcímen 27 milliárdos bevételre számít a kormány. További 30 milliárdot várnak a népegészségügyi termékadóból.

A bevételi oldalon összességében 130 milliárdos járuléktöbblettel számolnak az előkészítők, ám a központi költésből állami hozzájárulásként már jóval kisebb, a tavalyi 636,9 milliárddal szemben már csak 446 milliárd forint jut az egészségügynek. A különbséget szakértők – az alap saját lábra állításával – magyarázzák. Ebben azonban a költségvetés készítői nem elég következetesek: mert a rokkantnyugdíjak átsorolásával több tízmilliárddal kisebb összeget csoportosítanak át a nyugdíjbiztosítási alapból, mint amennyibe a járadékok kifizetéséhez szüksége van. És változatlanul az E-Alapból fizetik a gyermekgondozási díj több, mint 91 milliárdját, s e kifizetések nyugdíjjárulékát is, további 22 milliárd forintot.

Egyértelműen, jól látszik, hogy a Széll Kálmán Tervben elvárt, a jövő gyógyszer-, és táppénzköltésekből megtakarítandó 80 milliárd forint már nincs is ott az elkölthető sorokon.

A háziorvosok lényegében egy fillérrel sem kapnak többet, mint amennyit az idén elkölthető 81 milliárd forint volt. A kórházi és a járó beteg kassza mintegy 56 milliárd többlettel számolhat, az idei 561,7 milliárd forintos kiadással szemben.  A pluszból néhány százmillióval nő a mentésre-betegszállításra fordítható keret. Lapunk más forrásból úgy tudja: a mentők például jövőre egyetlen új mentőautó beszerzésére kapnak forrás, miközben több mint száz vár leselejtezésre.

Ha a parlamenti vita alatt sem változnak meg a számok, akkor abból következik, hogy a Fidesz egyre távolabb kerül választási ígéreteitől, miszerint rendbe teszi az egészségügyet.  A 2012-es költségvetési terv szerint lényegében az 1990-es esztendő szintjén finanszírozza a kormány az egészségügyet, miközben azóta, drasztikus változás történt a gyógyítás-technológiában,  ma már sokkal korszerűbb, de drágábban működtethető eszközökkel dolgoznak az orvosok, ápolók. Ha csak az 1990-es esztendő óta keletkezett infláció ellensúlyozására vállalkozna a kormány, úgy legalább 250 milliárd forinttal kellene növelnie a jelenlegi ráfordításokat. Ennek pedig éppen az ellenkezője történt, pénzt von ki az ágazatból.

A frusztrációra és még nagyobb elkeseredettségre lehet számítani – de erről már Sinkó Eszter közgazdász, a Medical-Tribune című szaklap szerdai konferenciáján beszélt. Ő is azt állította a 2012 sok tekintettben rosszabb, és nehezebb éve lesz az egészségügynek, mint az idei volt. Jelezte: nemcsak az a baj, hogy a kormány nem figyel az egészségügyi, szakmai szervezetek jajkiáltásaira, de jövőre már arra 89 milliárd forintra sem lehet számítani, amivel az önkormányzatok eddig kipótolták a működtetéshez szükséges forrásokat. Az államosítás után nem érdekük, hogy bármennyit is költsenek a szakrendelőkre, kórházakra. A közgazdász azt is kiszámolta: a kormánynak mindössze 40 milliárd forintjába kerülne, ha a közvetlen betegellátásban résztvevő orvosok bérét havonta nettó 100 ezerrel, a szakdolgozóknak pedig nettó 50 ezer forinttal megemelné. Már ugyanis ekkora összeg is sokat segíthetne az érintettek megtartásában.