A patikusokat választotta a fideszes egészségpolitika a betegek helyett, amikor úgy döntött írmagját is kiirtja a gyógyszer kiskereskedelemben a versenynek. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár első intézkedései közt függesztette fel a patikaliberalizációt.
Miért baj ez?
Mert törvényszerű, hogy a védett piacon a profitnövelés legegyszerűbb eszköze a szolgáltatások szűkítése. Azaz a jövőben kevesebb alkalmazottal, a most megszokottnál rövidebb ideig is lehet majd gyógyszert árusítani. Így több maradhat a tulajdonos zsebében, a beteg meg majd megszokja, hogy akkor menjen a patikába, ha az nyitva tart és nem akkor, amikor ráér. A verseny megszüntetésével nincs többé aggodalom, mert senki nem nyithat majd rá a meglévőre egy másik patikát, s ha csak nincs genetikai kényszere erre a patikusnak, nem kötelezi semmi arra, hogy szolgálatkészebb, kedvesebb, törődőbb legyen, mint a szomszéd a gyógyszerésze.

Kifejezetten kedvelem a saját gyógyszerészemet a solymári Auchan-ban. Mehetek hajnalban, este tízkor, vasárnap, ő vagy munkatársai biztosan ott vannak. A lehúzott roló sem akadály, hogy odaadja azt, amire csak szükség van. Lehetek bármilyen mogorva, nyűgős, ő akkor is mosolyogva kérdi: hogy vagyok, régen nem látott, és ezt akkor is így tudja, ha azon héten már sokadszor ugrottam be valamiért. Ismeri az odajárók zömének a nyűgjeit, kérdés nélkül is mondja: mit, mikor, vagy mit, mivel ne. Ha kell a kedvemért, megszerzi a kutya gyógyszerét, vagy lepakolja az összes színes kencét a polcról… Valószínűleg ez a hölgy mindig, egész életében – a patikaliberalizáció előtt is – ilyen volt fajtámbeli örültekkel. Most mégis félek rákérdezni, tényleg ő kérte? Az ő kedvéért számolja fel a kormányzat a patikaliberalizációt?

Kötve hiszem
De ha mégis, akkor sem értem, hogy Szócska Miklós miért a patikusokat választotta, tízmillió potenciális gyógyszerszedő helyett.
És persze nagy kár, hogy így döntött!
Kár, mert ha összevetjük a 2007-es gyógyszertári piacnyitás utáni helyzetet, azt megelőzővel egyértelmű, hogy a betegek mindenképpen nyertesek.  Van este, hétvégén is nyitva tartó patika. Már senki sem kényszerül ügyeleti időben a lázas gyerekkel szakadó esőben arra várni, hogy a gyógyszerész egy kis ablakon át az utcára kiadja azt, amire nagyon szükség van.

Az őstörténet

Az új patikaműködtetési modellt a Molnár Lajos-féle tárca a Gazdasági Versenyhivatal 2003-as elképzeléseire építette. Ebben eredetileg a gyógyszertár alapítást adminisztratív korlátozások nem akadályozzák, ellenben az egészségügyi prioritások (pl. területi, időbeli hozzáférés, megfelelő választék) érvényesítését, valamint a verseny fennmaradását, a túlzott koncentráció megelőzését külön szabályozási elemek (területi és nyitvatartási időhöz kötődő támogatások, minimális kiskereskedelmi árrés, sajátos összevásárlási korlátok) garantálták. Ám ebből az új rendszerből néhány, a GVH által javasolt garanciális elem kimaradt: mint például a garantált árrés, ügyelet és készenlét finanszírozása), de a szabályozás ezzel együtt is kiállta az alkotmányosság próbáját. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hiányzó garanciális elemek rendszerbe illesztésével, illetve egyes szabályozási elemek finomhangolásával nem lenne kívánatos javítani az ellátási garanciákon – sőt ezt a GVH is elismeri.

A liberalizáció melletti érvek
A kialakított modell életképes. A piacnyitás lendületét még a gazdasági válság sem tudta megtörni: 2009-ben is tovább nőtt a gyógyszertárak, s ezáltal a gyógyszertári piacon foglalkoztatottak száma. A GVH adatai szerint az első két évben csaknem háromezer új munkahelyet teremtett a patikaliberalizáció, ezen belül négyszáznál is több gyógyszerész, és ezeregyszázzal lett több asszisztens a patikákban. Már ez önmagában kedvező a betegeknek, de az államnak is.

A liberalizáció ellenes gyógyszerészi érvek szerint viszont a kisebb településeken élők ellehetetlenülnek, mert ott tönkremennek a patikaüzemeltetők.

Mindezt a GVH adatai is igaz, kicsit árnyaltabban, de igazolják: A gyógyszertárak számossága – a megtérüléssel nem kecsegtető kistelepüléseket kivéve – a falusi gyógyszertárakat érintő területi alapú támogatásoknak köszönhetően azonban ezekben a községekben is alig volt gyógyszertárbezárás.

Elismerik a dinamikus verseny hatására egyes gyógyszertárak veszteségesekké váltak, s a tulajdonosok ezek bezárására kényszerültek. Ezzel együtt is közel 400 gyógyszertárral több van ma, mint 2007 előtt volt. Azaz a betegnek nem kell több kilométert bóklásznia, mire patikát talál.
A 2010. március közepéig kiadott 494 gyógyszertári működési engedély mellett 126 engedély került visszavonásra úgy, hogy ebből egyenlegében – a korábbi mintegy hétszázból – összesen hattal van kevesebb az 5000 fő alatti településeken, miközben már az 5-10 ezer lakost számláló helyeken negyveneggyel több a gyógyszertár, mint a piacralépést adminisztratívan korlátozó rendszerben.

Az üzletközpontokban, forgalmas helyszíneken működő gyógyszertárak nyitvatartási ideje lényegesen hosszabb, ami megkönnyíti a vények beváltását az esti órákban és hétvégén is. Sok helyen, a patika tulajdonosok bővítették a szolgáltatásaikat például a házhozszállítással. Bővült a gyógyszertárak saját web-es online eladási csatornája, s mintegy 600 gyógyszertáron kívüli értékesítő helyen is lehet már vénynélküli szerekhez jutni.