"Kedves Miklós!

Ezen levelet nyílt levélnek szánom, és juttatom el minden a látókörömben lévő egészségügyi menedzsmenttel foglalkozó személynek. Ugyanis sértőnek tartom azt, ahogy szervezetünket semmibe véve alakítja ki a patikapiac új szabályait. A kiskereskedelmi piac jelentős hányadát uraljuk, ettől függetlenül Ön nem kíváncsi véleményünkre, mely eredetileg nem ment neki a kamarának, hanem objektív tényezőket sorolt fel a patikapiac működésének anomáliái kapcsán. Ellentétben a kamarával, akinek a viselkedése mindvégig a 2007 után nyílt patikák működtetői ellen kommunikál, és igaztalan vádakkal bombáz nem csak tulajdonost, hanem patikáinkban dolgozó gyógyszerészt, és asszisztenst egyaránt.

A törvényjavaslat, melyet nevével jegyez, 60 éve nem látott jelenséget kelt életre. Ön a salátatörvény patikai piacot szabályozó szakaszainak értelmében jogos tulajdonától foszt meg külföldi és magyar befektetőket egyaránt. Ne óvatoskodjunk, ez az ötvenes évek államosítása! Hogy érzékeltessem döntésének súlyosságát, ennek elszenvedői lesznek magyar családok is, akik 2007 után a gyógyszerpiacba befektetve akár több patikát is nyitottak, és higgye el, sokkal jobb színvonalon működtetve, mint ahogy azt Hankó Balázs (Hankó Balázs NEFMI-ben dolgozik Szócska Miklós alatt) kommunikálja Önnek MGYK-s háttérrel. Ezen döntés az Ön nevéhez ragad örökre, és ez alól nem mentség az sem, hogy politikai erők, eszement ideológiák kényszerítették ki ezt a helyzetet. Az ötvenes években a dédnagyapám által működtetett patikát egy szép reggelen állami működtetés alá vonták. 100 százalékban. Most „csak” 51 százaléka a tét. A lépés meg van ideologizálva egy kis demagóg szakmaisággal. Mely így szól: gyógyszertár a betegeinek érdekét csak akkor szolgálja, ha maga a patikus a többségi tulajdonos a működtető társaságban. Ez az elv nem csak idejétmúlt és téves, ugyanis mindez megkövetelhető lenne szigorú szakmai protokollok lefektetésével, hanem felvet jó néhány alapvető kérdést a működtető társasággal kapcsolatban is. Ha majd kíváncsi lesz nem csak a Magyar Gyógyszerészi Kamarára, szívesen állok, állunk rendelkezésére (HGYSZ). Ha nem is kíváncsi személyesen, hát álljon itt néhány a sokból:

• Egy gazdasági társaság a jelen szabályozás alapján több gyógyszertárat is üzemeltethet, melyben minimális tulajdoni hányaddal (általában 1 százalék erejéig, ennek) vannak jelen a személyi jogos gyógyszerészek. Melyiküket tüntessem ki azzal, hogy vegye meg a fennmaradó 50 százalékot? vagy osszam el köztük testvériesen.

• Egy-egy ilyen láncban sokszor vannak gazdaságtalanul működő patikák. Azt Ön szerint majd meg akarja vásárolni a bent lévő személyi jogos?

• Melyik bank fog ehhez tőkét szolgáltatni a személyi jogosnak? Mert azért egy bank nagyon érzékeny arra, hogy háborús övezetbe ne rakja be a pénzét. Pedig itt háború lesz!

• Vagy tőkésíteni akarja a személyi jogot? És az mennyit fog érni?

• Egy patika is annyit ér, amennyit adnak érte. Én egészen biztosan csillagászati árat fogok kérni az 51 százalék fejében!

• A jogbiztonságról ne is ejtsünk szót. Ön szerint melyik az a befektető, aki egy olyan országba invesztál, ahol politikai áramlatok megfoszthatják jogos tulajdonától? Pécsi Vízmű, MAL ZRt., és most majd a patikák.

A döntését az is súlyosbítja, hogy Ön egy olyan iskola, szellemi műhely létrehozója, mely a „modern” magyar egészségügy menedzselésére hivatott.

Súlyos a rendszer működését életben tartó gyógyszer kereskedelem szabályozásában ekkora hibát elkövetni, ráadásul úgy, hogy az újraszabályozással egy szűk szakmai csoportot bíz meg. A Magyar Gyógyszerészi Kamarát. Azt a csoportot, aki 2006 végéig állta útját a kiskereskedelmi reformnak. Ellenezte a versenyt, állandó ellenzéki tömegként jelent meg minden egyes kormányzati reformtörekvés ellen, függetlenül
politikai színezettől. Monopóliumát védte.

Lássuk be, nem az állam finanszírozza kórházainkat, klinikáinkat, hanem gyógyszer nagykereskedők, gyártók. Ön azoknak készül többek között betartani, akik működtetik a rendszert. A nagykerek térnyerése a patikapiacon nem kell hogy feltétlenül rossz legyen. A patikák, kórházak, klinikák felhalmozott adósságállományát türelmesen kezelik, azáltal hogy a patikapiacon megjelentek tulajdonosként, pénzüket részben biztosítva látják.

A felhalmozott adósság nem az Önök által űzött külföldi tőke, a nagybefektetők, „disznó offshore lovagok” hozadéka. Ön elhiszi Hankó Zoltánnak (MGYK alelnök) , hogy a kis patikák három év alatt adósodtak el? Leírom többedszer, hogy a degresszív árrés kiürülése, a helytelen gyógyszer-gazdálkodás (a gyógyszerész társadalom pontosan amiatt, mert mellét döngetve egészségügyi szakembernek tartja magát, köszönőviszonyban sincs a készletgazdálkodással, szigorú pénzügyi fegyelemmel) , a Mikola-féle 850 ft (1998-2002) limit miatt, az alacsony árrés miatt (amit a gyártóktól
kell lecsípni). A tőkeerős befektetők által generált verseny egyben erősített ezen a tendencián, ez kétségtelen. No de erre nem az a válasz, hogy akkor elvesszük tőled azt, ami a tiéd, azért mert te tőkeerős nagybefektető vagy, és ráadásul nem is gyógyszerész! Hovatovább nem magyar!

A kórházak tulajdonának 51 százalékát mikor tervezi átadni magyar orvosoknak? Mert
én csak olyan kórházba vagyok hajlandó ezentúl befeküdni, amelyben magyar orvos tulajdonos. Fontos hogy magyar legyen! Külföldi által működtetett intézménybe be sem teszem a lábam. Nem tudom megállni! Legyen szíves házának, nyaralójának 51 százalékát tulajdonjogát átadni részemre, én ugyanis jobban fogom szolgálni a magyar érdeket.

A salátatörvény másik nagy hibája, hogy megtiltja a patikai marketinget. Annak ellenére, hogy Európa felvilágosult részén, de még Grúziában is, a gyógyszer-kiskereskedelmet a képen értelmezik, amiről az valójában szól. Egy kereskedelmi tevékenység, mely egészségügyi szolgáltatások csomagjait nyújtva versenyez a betegekért. Felejtsük el, hogy a patika egészségügyi intézmény! Mindez csupán az orvosi egyetemet elvégezni nem képes kisebbségi komplexussal megvert gyógyszerészek kapaszkodója. Nem tudom ugyanakkor, miért nem lehet arra büszkének lenni, hogy valaki jó kufár? Egészségügyi
felkészültséggel.

A harmadik nagy hiba, amelyet Ön, közel húsz év menedzseri tudás felhalmozásával elkövet az, hogy szóba áll a rendszert konzerválni akaró paternalista, paraszolvenciát életben tartó szakmai kamarákkal. Azon a címen, hogy a szakmai etikát valakinek a kezében kell tartania. Rendkívül nagy hiba. A szakmai kamarák kiiktatása a döntéshozói mechanizmusból az egyike a kevés jó döntésnek az előző rezsimből. Ha úgy vesszük, érdemes az ellenségünktől tanulni. Más kérdés, hogy már eleve az is szomorú, hogy nálunk egy ellenkező oldali nézet nem építő vitákba csúcsosodik, hanem ilyen Ön által jegyzett, a napokban törvényi erőre emelkedő leszámolásokban.

A fentieket figyelembe véve ugye nem veszi sértésnek, ha a döntésem az, hogy nem óhajtok szellemi műhelyében a továbbiakban gondolatokat megosztani. Gyűjtsék csak szorgalmasan a szellemi tőkét, majszolgassák kicsit, üljenek rajta, majd pedig hozzanak meg ilyen, és ehhez hasonló demagóg döntéseket. A felhalmozott tudást pedig szerintem adják oda a szomszéd fűszeresnek. Ugyanakkor csatolom többedszer a HGYSZ álláspontját a törvényjavaslatával kapcsolatban, és linkelem a GVH jelentését a patikapiac felméréséről. (Amennyiben valaki a másik oldalra is kíváncsi! Figyelmetekbe ajánlom még a Blikk, Metropolban, a Népszabadságban megjelent hirdetéseinket.)

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=9&m5_doc=6776&m251_act=1

Addig is, mi töretlenül harcolni fogunk! Nem tartjuk elfogadhatónak az 51 százalékot a mi magánvagyonunkhoz való jogunk érdekében.

Nem tartjuk elfogadhatónak a patikai marketing eme drasztikus korlátozását a
betegeink érdekében.

Nem tartjuk elfogadhatónak a kamarai kötelező tagság visszaállítását! Az
etikai alapon leszámolásba fog kezdeni az újonnan nyílt patikák személyi
jogosai közt!

Csoporttársaimnak további sok sikert kívánok tanulmányaikhoz! De már én is
látom. Itt forradalmat nem lehet csinálni, csak maszatolni. Mert az a jó a
benne ülőknek.

Üdvözlettel Harmatha Levente, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének végzős hallgatója, a Sipo-patikák tulajdonosa."