Portugese | 2009. április 1. | 22:26:19

Kedves Népszabadság!
A NYT cikkében nem az szerepel, hogy a mangalica 100 éve került a kipusztulás szélére, hanem pont az ellenkezője, hogy akkor volt a legnépszerűbb. Az állomány az I. vh. után kezdett fogyatkozni, majd a drámai csökkenés a II. vh. után következett be.

Liza | 2009. március 30. | 11:25:19

Hajrá managalica!
Kedves Tóth Péter! Nagyon drukkolok Önöknek, és kitartást a munkájukhoz.
Hátha egyszer a bürokratákra is ráköszön az igazság órája, mint ahogyan a bankárokra.

Tóth Péter | 2009. március 29. | 12:01:28

Egy fajtánál mindíg a genetikai alapokra, azaz a tenyészkocák tisztaságára és eredeti fajtastandard szerinti fenntartására kell koncentrálni és a hízókat keresztezni, vagy speciálisan előállítani ha éppen arra van igény. Éppen a csak tisztavérű hízókat előállító fajták szoktak eltűnni, pontosabban átalakulni. Ha ugyanis 18 éve nem a tisztavérű kocák változatlan fenntartását és a keresztezett mangalica és tisztavérű mangalica vegyes előállítását választjuk, hanem elkezdjük szelektálni a nekünk tetsző tisztavérű kocákat egy konkrét szempont szerint (nagyobbra, gyorsabbra nőjön, többet fialjon, több húst adjon stb.) akkor mára egy teljesen másféle állatunk lenne, nem az eredeti. Mi éppen ezt nem akarjuk. Azt akarjuk, hogy a modern piaci megfelelés és hatékonyság ne váljék a múltbéli értékek hátrányára, hanem éppen azokat is támogatva, velük kölcsönhatásban fejlődjön. Ez a szép a mangalicában. egyszerre őrzi meg a 100 évvvel ezelőtti pozitív tulajdonságokat, hogy kiküszöböli a negatív hatásokat. Na éppen ez az amit oly sokan még nem értenek ebben az országban és az állami apparátus tagjai közt.

Tóth Péter | 2009. március 29. | 11:52:24

A génmegőrzés és az árutermelés egymáshoz kapcsolódó, de fogalmilag és szakmailag különböző tevékenységek. A mangalica sertés megőrzése, fajtafenntartása, azaz a génmegőrzése mindíg tisztavérű, azaz nem kersztezett mangalica kocákkal zajlik. Ezeket a tenyészállományokat az eredeti, tehát a kb. 100 évvel ezelőtti alakban tartjuk fenn, soha sem változtatunk rajtuk. Minél több ilyen eredeti mangalica koca van, annál biztosabb a fajta fennmaradása. Azonban a génmegőrzés nem jelenti azt, hogy ezzel a kb. mostani 8 ezer kocával évente 80 000 ugyanilyen hízót is állítunk elő, mert ennyi nem biztos, hogy kell, illetve, hogy kell-e és milyen kell, az a piac szerint időben és térben is eltér. Ezért ahízóelőállítás már liberalizált, piackonform, ami azt jelenti, hogy minden génbanki tisztavérű koca minden malaca mangalicaként kel el, függetlenül attól, hogy a kna milyen fajtájú volt, vagy hogyan tartották. Ez adja a mangalica fajta sikerét, hiszen így a tenyésztők akképpen őrzik meg a fajta eredeti tulajdonságait a tenyészkocáikban, hogy azt és úgy tudják termelni, ahogy a vevőjük éppen kéri. Ez agyakorlat felel meg egyébként a más országos sikeres őshonos fajtáinál is alkalmazottaknál (pl. amerikai berkshire, spanyol ibérico stb, de atöbbi ország mangalicatenyésztési gyakorlatának is. A tisztavérű hízókat előállító tenyészetek pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, csakúgy mint abio gazdák, azaz alapban minden anyai vonalú mangalica hízó mangalica, de ők használják a "tisztavérű" (pure blood), vagy "bio" bővítményt.

staropramen | 2009. március 29. | 09:46:34

Tőth Úr!
Minden tiszteletem az Öné a fajta megmentéséért tett erőfeszítéseiért.
kérem mondja el, hogy pl egy keresztezett fajta esetében a jogok kit és meddig illetnek meg, illetve hogy áll ez a szelekció esetében? Ha nagyon akarnánk ugye akkor az Ön által végzett minkát akár szelekcióval végzett fajtaelőállításként is felfoghatnánk.Ez járhatatlan út?

Tóth Péter | 2009. március 28. | 14:24:22

Alapvetően nem azért kell kilincselni, hogy támogassák, vagy jobban támogassák a mangalicát, mint más országok az ő saját fajtáikat. Nekem azért kell harcolnom, hogy a magyar bürokraták ne hozzák nehezebb helyzetbe, egyáltalán ne nehezítsék a sorsát. Ha nem szólnak bele munkánkba a magyar bürokraták az már épp elég is, akkor tudunk fejlődni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a magyar szabályozás jóval szigorúbb, mint bárhol máshol, és az egyébként Brüsszelben már megítélt és minden más tagországnak könnyen hozzáférhető támogatásokat éppen a magyar állami apparátus alakítja olyan szigúra, hogy me nem is férünk hozzá. Egyébként éppen azok a 20 éve a hatóságoknál ülő emberek, -konkrétan ismerem őket - akik bennünket bonyolult rendeleteikkel gátolnak, segítették az osztrákokat és így az amerikaiakat hozzá a mangalicatenyésztéshez. Ennél többet már tényleg nem mondhatok, és maradjunk abban, hogy én is szabad piacgazdaság híve vagyok, nem szeretem ha támogatnak, de azt sem ha gátolnak valamiben. Amíg a mezőgazdasági apparátus a központi tervutasítás szellemében igyekszik irányítani a termelést és a vevők igényeit nem veszi figyelembe, addig senki se reménykedjen abban, hogy ismét agrárnagyhatalom leszünk. Figyelmüket köszönve búcsúzok, Tóth Péter

mumus_3 | 2009. március 28. | 13:54:48

ilyen alapon magyar szürkemarha hust fognak arulni az usa milliomosoknak,amit böleny helyett legeltetnek az amerikai szabadterületen.monnya ma valaki hogy a magyar szürke marha az magyar,es a magyarok penzt kernek erte,megha usaul beszel is

mumus_3 | 2009. március 28. | 13:50:45

minden tiszteletem Toth Peternek a munkajahoz!
egyetlen ellenvelemenyem hozza,hogy nem kene kilincselni hozza.egyenlöre ugy nez ki,hogy szabadgazdalkodas van.ami amugy is megy(a bürokraciat leveve)ahhoz nem kene meg allami tamogatasert is kilincselni.csinalj egy malacot,adj neki enni,mikor diszno lesz add el japanba vagy ahova akarod.a spanyolok pl.többszöröseert tovabbadjak.de miert kellett hagyni,hogy a parszazas allommanyhoz a többi orszag is hozzajusson,es ök szakitsak le a hasznot?

Tóth Péter | 2009. március 28. | 13:34:45

A helyzet azért sokkal bonyolultabb, mint amit egy -egyébként sem teljesen egészében és jól - lefordított külföldi cikkből ki lehet olvasni. Tény, hogy a mangalica 1990-1991-ben majdnem kihalt, de főleg azért mert nem volt piaca. A mangalica ízét, minőségét újra felfedező spanyol, osztrák, japán és egyre inkább magyar fogyasztók mentették meg a fajtát és nem hatóságok. Az is tény, hogy mind mai napig az állam a mangalica magyar, vagy nemzetközi piacra jutását nem támogatja, sőt szakértői, bürokratái inkább ellenzik azt. Naponta kell velük szélmalomharcot vívnom és még néha azt is megtapasztalnom, hogy ők inkább kiveszejtenék a fajtát, vagy külföldre vigyék, csak nehogy a Magyarországon működő gazdáknak legyen jó. De figyelem, ebben semmi nem változott a változó poltikai korszakokban. Én 18 éve, ugyanarról és ugyanolyan eredménytelenül vitatkozok egy-két -ráadásul személy szerint is ugyanazon - bürokratával, mindegy volt éppen az MDF, MSZP,Kisgazdák, Fidesz, vagy megint az MSZP adta a minisztereket és mindegy volt, hogy éppen az utolsó darabokat szedtem össze a tulajdon kezemmel, vagy most száztonnaszámra exportálnám húsukat a spanyol, japán, vagy amerikai piacra. De ez már egy másik cikk anyaga lenne. Tóth Péter mangalica tenyésztő, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke.

nemistudom | 2009. március 28. | 13:34:25

mumus: tényleg marhaságot beszél. Az 1 %-át sem érteni.

mumus_3 | 2009. március 28. | 13:30:27

helyesbites,ha valaki nem erti
szlovak sonkavevö=szlovaksonka vevö

mumus_3 | 2009. március 28. | 13:22:57

gondoltam hogy marhasagokat beszelek.ezert fognak a vilagon mindenhol mangalicat tenyeszteni,es tanyeronkent 34 dollart fizetni erte.mera magyarmarha nagyparaszt nehogyma penzt adjon a zsebeböl,hogy csak az öve legyen.akkor inkabb vilagörökseg.ö meg termeljen disznohust a multiknak 200 penze kilojat.akinek meg van mangalicahusa,az ne fizessen adot,mer az ma közös.esetleg kerjen egy kis tamogatast.minden szlovak sonkavevötöl az adoja 1 szazalekat

nemistudom | 2009. március 28. | 13:01:47

staropramen | 2009. március 28. | 12:59:23

Tóth tenyésztő úr mondta ezt, meg a 198 disznót ( ami azért megdöbbentő szám ). Az újkori földosztásra még magam is emlékszem: emiatt vannak újzsellérek és újföldesurak falun.

staropramen | 2009. március 28. | 12:59:23

Nemistudom
Ez így igaz bár a mangalica génállományára ez már sajnos alig vonatkozott.Annak idején a génmegőrzés kérdését az Antall kormány mezőgazdasági mindenttudói 27-ed rangú kérdésként kezelték.A cél a földek kiosztása volt, függetlenül annak közvetlen és közvetett hatásaitól.

staropramen | 2009. március 28. | 12:58:56

mumus
marhaságokat beszélsz, de szombat délben ez már elmegy.

staropramen | 2009. március 28. | 12:56:55

Nemistudom
Ez így igaz bár a mangalica génállományára ez már sajnos alig vonatkozott.Annak idején a génmegőrzés kérdését az Antall kormány mezőgazdasági mindenttudói 27-ed rangú kérdésként kezelték.A cél a földek kiosztása volt, függetlenül annak közvetlen és közvetett hatásaitól.

mumus_3 | 2009. március 28. | 12:53:48

a genallomany az echte magyar.a haszon meg oridzsi aki elöbb gondokodik.most edd meg a vilag legdragabb sp. serrano sonkat.miutan a nemtuommijjen vallalkozo nem akart a gy.f.nek adot fizetni,mer az o.v.monta hogy csak lopni akarnak.oszt ha levedtek vona a mangalicat tutti magyarnak,akkor talan orszagon belül maradt vona az a sok piz.de ezt a nep nem erti meg.az o.v. -nek meg lehet hogy mangalica vot az annya

nemistudom | 2009. március 28. | 12:46:07

Az azért nem nevezném minőségi újságírásnak, hogy
teljes egészében lefordítunk egy cikket.
http://www.nytimes.com/2009/04/01/dining/01pigs.html?pagewanted=2&_r=1&hpw

De ha már megtette, akkor kár volt kihagyni Tóth úr nyilatkozatából azt, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok megszűnésével ( ne feledjük 1990-91-et írunk! ) eltűntek a génállományt biztosító intézmények is.

Akkor tehát az állam a saját tulajdonát hagyta tönkremenni!

bgabor | 2009. március 28. | 12:42:34

Itthon a kétlábú disznó tenyészik csak, főleg ha párttag!

staropramen | 2009. március 28. | 12:34:45

Tikus
Láttál te már disznót egészben?Szerinted mennyi tölgyerdő van ma magyarországon a Bakonyon kívül?Az akácosokban , fenyvesekben meg nem lehet disznót makkoltatni, merthogy nincsen makk.
A cikk világos és érthető.Ez a fajta abszolut külterjes tartású kevés szaporulattal, nagy tömegekben már csak akkor lesz tartható , amikor visszaköltöznek a vizahalászok a Szigetközbe.

Tikus | 2009. március 28. | 11:03:51

A kormány, és minden más hivatal felelőssége abban áll, hogy olyan szabályozást hozzon, ami nem folytja meg az igyekvő embert. Idevágó példa: ahhoz, hogy valaki a saját erdejében a saját disznóit makkoltassa, nem lehet engedélyt szerezni. Miért is nem?

Hammada Fleet | 2009. március 28. | 10:32:35

kartonos | 2009. március 28. | 09:26:48
Miért, szerinted a kormánynak lett volna a dolga, hogy üzletet csinál? A Gyurcsányt az ilyen magadfajták pontosan azért cseszegetik, mert sikeres üzletember volt. Most akkor ez erény vagy nem erény?

kartonos | 2009. március 28. | 09:26:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hammada Fleet | 2009. március 28. | 09:09:58

Nem baj, a magyar gazdáknak viszont van fejőstehén Állam Bácsi, ami az amerikai gazdáknak nincs (beeeee).