Vincze Béla

Népszabadság - Szántó György

Amint arról beszámoltunk, harminc napra felfüggesztette Vincze Béla egri pincészetének értékesítését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítő Igazgatóság (OBI). A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a természetesnél több glicerint találtak a 2005-ös év borásza három bormintájában. A borászok azért nyúlnak - tiltott módon - a glicerinhez, hogy a bort testesebbé tegyék. A szolid glicerinezés nem rejt veszélyt a bort fogyasztóra, sőt javíthat a nedűn. A szakemberek szerint az egri bikavér glicerintartalma 7-9 gramm literenként, a szóban forgó mintákban azonban több mint 21,6 grammot találtak a laborban.

Vincze Béla lapunknak a szakmai hírnevét könnyen csúffá tevő bikavérről elmondta, hogy baráti szívességet tett azzal, hogy a nevére vette az Egervin Zrt. jogutódjaként működő Integrált Borgazdasági Zrt.-től származó bort. (Azt nem tudni, hogy a bikavér valójában melyik pincészetben készült). Ezt Vincze egy szőlőtermelő barátja kapta, akinek ezzel adta meg a cég a korábbi szőlőszállításért fennálló tartozását. Az egyelőre meg nem nevezett barátnak azonban nem volt jövedéki adóraktári engedélye (erre a borforgalmazás miatt szükség lenne), ezért Vincze szívességből nevére vette a bort, ami nem az ő pincéjében van. Vincze az állítja: butaságot csinált, mert anélkül járult hozzá a bor "nevesítéséhez", hogy tisztában lett volna annak előéletével. Ettől függetlenül a felelősséget vállalja. A betyárbecsületre hivatkozva egyelőre sem a pincészeteket, ahol a borok vannak, sem azok mennyiségét nem kívánja megnevezni. Saját pincéjébe szerinte nem került glicerinezett bor, ennek ellenőrzése egyébként most folyik. Amint kézhez kapja az OBI határozatát, fellebbez. De azt sem tartja kizártnak, hogy ez a hamisítási ügy véget vethet borászkarrierjének.

Kocsi Emília OBI-igazgatóhelyettes az MTI-nek elmondta, hogy a kiküldött ellenőr a Vincze-pincészetben nem találta meg azt a 250 hektoliteres tételt, amelyből a rossz minta érkezett. Vincze Béla azt állította, hogy a bor két másik pincészetben található. Ezt követően mintát vettek mindkét pincészetnél, illetve abból a borból is, amelyet Vincze Bélának a beküldött tétellel megegyező ellenmintaként palackban kellett tárolnia. Előbbiekben nem, utóbbiban viszont újra glicerintöbbletet mutattak ki a vizsgálatok, ezt követően zárták be a pincészetet - ismertette a részleteket Kocsi Emília. Hozzátette: a származási bizonyítvány valóságtartalma is megkérdőjelezhető, hiszen a hegybírónak meg kellett volna győződnie arról, hogy az értékesítésre váró bor valóban megtalálható-e a pincében. Ez utóbbi körülmény felveti az okirat-hamisítás gyanúját. Az OBI a további lépésekről akkor dönthet, ha jogerőre emelkedett a szeptember 22-én kelt, a pincészet bezárásáról szóló határozat. Ez 15 nap. Ezt követően akár büntetőfeljelentéseket is tehet az igazgatóság, a minőségvédelmi bírság pedig literenként háromezer forint lehet. Vagyis a 250 hektoliter esetében 75 millió forint - mondta az igazgatóhelyettes.

Tarsoly József egri hegybíró lapunknak beszámolt arról a csütörtök délutáni hegyközségi ülésről, ahol áttekintették a rendelkezésre álló borkísérő dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amelyek a mintavételezés idején születtek. A grémium egyhangúlag megállapította, hogy a mintavételezéskor a hegybírók szabályosan jártak el. Egyúttal arra az álláspontra jutottak: ha az ügy lezárultával megállapítják, hogy a borász hibázott, netán részt vett a hamisításban, a hegyközség által kiróható legmagasabb büntetéssel, 200 ezer forinttal és az "egri" név használatának három évre történő eltiltásával sújtják.

A lapunk által megkérdezett borászok szerint az eset a legrosszabb időpontban robbant ki. Különösen az Eger környéki szőlőtermelők és borászok számára kellemetlen, hogy hamisítás híre vetül egy neves egri borászra akkor, amikor még a termelési költségek sem térülnek meg a szőlőárakban, és kevés a vevő a borra. Ráadásul korábban Sümegi Józsefnek, a Magyar Borakadémia elnökének pincészetét záratták be időlegesen borhamisítás miatt.

A borászvilágot ismerők szerint ezek után sokan vélekedhetnek úgy, hogy nemcsak az egyszerű bortermelők, hanem a szakma elitje is átlépi időnként a szabályosság határát. Egy kis répacukrozás, évjáratok tilalmas összekeverése vagy borvidékek közötti illegális borszállítás - megannyi "bocsánatos bűn". Csakhogy a magyar borokkal versengő külföldi konkurencia ilyet nem csinál - igaz, arrafelé liberálisabbak a technológiai előírások, amelyek olyat is megengednek, ami nálunk már hamisításnak számít -, a csalást pedig a szőlész-borász szakma és a hatóság megtorolja.

Magyarországon más a helyzet, mert a szőlőtermelők és a borászok érdekei gyakran távol állnak egymástól. Erre lehet példa az olasz importbor, ami jó a borásznak, mert majdnem annyiért kap elfogadható minőségű kész bort, amennyiért magyar szőlőt, amiből egy év múlva lehet bora és pénze. Változtatásra váró helyzet az is, hogy Magyarországon ugyanaz a hatóság - az OBI - vizsgál, elemez, mint amelyik büntet. Ez is közrejátszik abban, hogy egyfajta szakmaetikai válság robbant ki, amikor Sümegi József a nyáron fennakadt a vizsgálaton. A két eset után egy harmadik neves borász botlása már az egész szakma becsületét rengetheti meg. Többen vélik úgy, hogy a tisztújításra készülő borakadémia lehet a reform színtere. A Vincze-ügy végére azonban mielőbb pontot kellene tenni, legalább azzal, hogy kiderítik: ki öntött glicerint a borba.

Olcsó a tokaji szőlő

Október harmadikán kezdődik a nagyszüret Tokaj-Hegyalján. A legnagyobb felvásárló idén is az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt., amely cukorfoktól függően 45-70 forintot fizet a szőlő kilójáért, az aszú átvételi árát hétfőn határozzák meg. Kiss István, a cég vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: azért kezdik a megszokottól hetekkel korábban a szüretet, mert a száraz idő miatt rohamosan csökken a szőlő létartalma. Elképzeléseik szerint körülbelül 80-85 ezer mázsányi termést vásárolnak fel attól a mintegy kétezer termelőtől, akikkel szerződésben állnak. Terveik szerint pályáznak lepárlási támogatásra is, amely segítségével további termelői körnek tudnak segíteni a szőlő értékesítésében. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: nagyon kevés aszúszemre számítanak, mert hiányzik az aszúképződéshez szükséges eső és köd. Becslések szerint a tavaly leszedett 16 ezer mázsa aszúnak idén jó ha a harmada megterem idén. Az elnök úgy véli: összesen körülbelül 270-280 ezer mázsa szőlő várható a borvidéken. Erre valószínűleg lesz elég felvásárló. (Bódisz Attila)