Feszültségek a Mazsihiszben
A Mazsihisz berkeiben régóta léteznek személyi ellentétek, de sokáig sikerült házon belül tartani a konfliktusokat. Nem egészen két évvel ezelőtt azonban nyilvánosságra került, hogy súlyos visszaélések történtek a Kozma utcai izraelita temetőben. Némelyek saját zsebre dolgoztak, a rendőrségi eljárás még most is tart.
A „temetőügy” óta a Mazsihisz felbolydult méhkashoz hasonlít, egyik botrány követi a másikat. A folyamat betetőzéseként a szervezet közgyűlése a tavasszal váratlanul megbuktatta Feldmájer Péter elnököt. (Akit aztán, hasonlóképpen váratlanul, a tisztújításon alelnökké választottak.)
Heisler András, a mostani elnök nem akar személyeskedni. Nevek említése nélkül, általánosságban mondja: a Mazsihiszben mind kevésbé érvényesültek azok a belső ellenőrzési mechanizmusok, amelyek az átláthatóságot és a szabályos működést szolgálták volna. A feszültségek egyre nőttek, és egyszer csak kitörtek, mint a vulkán.
A Mazsihisz átvilágítására azért is szükség van – hangsúlyozza –, mert az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a szövetség életében. A rendszerváltáskor a Mazsihisz évi 70 millió forinttal gazdálkodott, ma már mintegy 3,5 milliárddal – érzékelteti Heisler András, hogy a szövetség működési struktúrája nem feltétlenül tartott lépést az intézményrendszer kiépülésével, az állami források növekedésével.
Az átvilágításhoz a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) is csatlakozik. A vizsgálat így a teljes Síp utcai központot érinti, kiterjed a működésre és a gazdasági tevékenységre, a Mazsihisz által fenntartott egészségügyi, szociális, oktatási létesítményekre is. A szövetség történetében példa nélküli átvilágítás rendkívül szerteágazó, összetett feladat – állapítja meg Heisler András. A Mazsihisz és a BZSH vezetőségének jóváhagyásával különbizottságot hoztak létre az átvilágítás irányítására, a munka elvégzésére meghívásos pályázatot írtak ki. Több forduló után egy ügyvédi iroda és egy könyvvizsgáló cég maradt versenyben, arról, hogy melyikük kapja a megbízást, még ebben a hónapban döntés születik. Heisler szerint az átvilágítás – ha minden jól megy – november közepén kezdődhet, és várhatóan négy hónapon át tart.
Az átvilágítás költsége mintegy 15-20 millió forint lesz. A Mazsihisz milliárdos költségvetéséhez képest nem tűnik soknak, de abból kiindulva –mondja Heisler András –, hogy minden forintnak megvan a maga helye, ez jelentős összeg. Ugyanakkor reméli, hogy a vizsgálat olyan következtetésekre jut, amelyek révén az átvilágításra elköltött pénz egy éven belül megtérül.
Bár a temetői botrány után semmi sincs kizárva, a Mazsihisz elnöke nem számít rá, hogy fény derül újabb gazdasági visszaélésekre. (Ha mégis, akkor hivatalból kötelességük lenne feljelentést tenni.) Heisler András a vizsgálattól inkább azt várja, hogy a Mazsihisz, a BZSH és az intézmények működését és pénzfelhasználását ésszerűbbé lehet tenni. Az elnök kijelentette: a Mazsihisz közgyűlésének tagjai miden részletre kiterjedően megismerhetik majd az átvilágítás eredményét, a főbb megállapításokat pedig nyilvánosságra hozzák.
Választási fordulatok
Gazdasági jellegű vádak a Mazsihisz nyáron tartott rendkívüli tisztújító közgyűlésekor is előkerültek. Az elnöki poszt egyik esélyesének Horovitz Tamás, a debreceni hitközség vezetője számított. A választás előtt Feldmájer Péter, a leváltott elnök szétküldött egy több mint harmincmillió forintos liftberuházásról szóló dokumentumot. Az ügyletet Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, valamint Horovitz Tamás cége hozta tető alá 2009-ben. Feldmájer szerint a szerződést a Mazsihisz vezetősége nem hagyta jóvá: a kivitelezést a cég nem a megfelelő színvonalon végezte el, szabálytalanságok történtek, a Mazsihiszt anyagi veszteség érte.
Horovitz és Zoltai egyaránt visszautasította a vádakat. Nem tudni, hogy a gyanúsítás mennyiben befolyásolta a közgyűlés tagjait. Ami tény: Feldmájer végül visszalépett Heisler András javára, aki már az első fordulóban megszerezte a szavazatok többségét. (Cz. G.)
