Új feleség, vagy csak arcplasztika
A modell felújításánál ugyanis a mérnökök nem söpörtek le mindent az asztalról: egy sereg eddig is jól bevált dolgot megtartottak, ám szinte mindenen javítottak valamenynyit. Szilárdabb és biztonságosabb lett a karosszéria, miközben a futómű igen sokat javult: a kanyarokat sportosan véve is komfortos marad az autózás. Nyoma sincs kitörési kísérleteknek, s ezzel együtt az ezerhatszáz köbcentis, 110 lóerős benzines motor ennek a kategóriának a legjobb arcát mutatja: takarékos, mégis erősnek hat, még némi extra nyomatékot is érezni.
A Mazda 3 tágasságával korábban sem volt probléma, e tekintetben még sikerült rádobni egy picit, pedig a tengelytáv (2640 mm) és a szélesség (1755 mm) ugyanakkora maradt, mint a korábbi modell esetében. Ahogy például a nagy konkurens Golf esetében, igen visszafogottan nyúltak a külsőhöz - bár a hármas külseje dinamikusabb, ám olyan elemek segítségével, amelyek még a konzervatív vevőkör ízlésébe is beleférnek -, annál többet változott a műszaki tartalom és a belső miliő.
A GPS-megjelenítő monitort a műszerfal jobb felső részétől eltolva helyezték el, ennek köszönhetően nem kell lenézni a konzolra, elég csak fél szemmel arrébb pillantani, miközben a tekintetünk az úton marad. Ráadásul az egész menü a kormányról irányítható, s kis tanulás után gyerekjáték a kezelése. Ebben a kategóriában ritka jelenség egyetlenegy elemnek az ilyen átgondolt kidolgozása.
Érdekesebb jelenség a 2,2-es dízel erőforrás, amely 150 és 185 lóerős változatban kerül az autóba. Utóbbi kipróbálásakor arra figyelhetünk fel, hogy az út elején alig mutat magából többet, mint egy 1,6-os dízel. Amint melegedni kezd, előveszi a harapós arcát: még a leghidegebb vérű autóst is megbizsergeti az a nyomaték, amit a kocsiban érezni egy gázadásnál. Az eddigi sikermotor egyébként, az 1,4-es kiesett a kínálatból, s egyelőre csak manuális váltóval rendelhető, ám pár hónap múlva érkezik az automata is. Az új hármas négyféle felszereltségi szinttel kerül a szalonokba.