galéria megtekintése

Száguld a magyar autóipar, de a visszaesés az egész országot magával ránthatja

15 komment

Ábrahám Ambrus

A hazai autóipar hatalmasra nőtt az elmúlt években. Utánajártunk, mekkora valójában a súlya, fenntartható-e a modellje, és hosszú távon segít-e a magyar gazdaságnak.

A Mercedes legújabb, egymilliárd eurós beruházása után újra fókuszba került az autóipar hazai gazdaságban játszott szerepe. Rendre felvetődik, valóban a járműgyártástól ­függ-e a gazdaság teljesítménye, hogyan teljesítenek az autógyárak, illetve munkaerő-piaci káoszt okozna-e az üzemek esetleges elköltözése.

A járműgyártók munkavállalóinak 76 százaléka fizikai foglalkozású
A járműgyártók munkavállalóinak 76 százaléka fizikai foglalkozású
Veres Viktor / Népszabadság

Szijjártó Péter a Mercedes beruházásának bejelentésekor leszögezte: a hazai ipari termelés 30 százalékát a járműgyártás hozza. A KSH tavalyi jelentése alátámasztja a külügyminiszter szavait: a szektor termelési értéke 7833 milliárd forint volt az elmúlt évben, ami valóban 30 százaléka a magyar ipar által megtermelt 26 002 milliárd forintnak. Vagyis az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, illetve beszállítóik ennyit hoztak össze. Ha a járműgyártás eredményét a második helyen álló, számítógépeket és elektronikai termékeket gyártó vállalkozások teljesítményével vetjük össze, akkor is hatalmas differenciát látunk: 2945 milliárd áll a 7883 milliárddal szemben.

 

Az autóipar produkciója dicséretes, ám kockázatokra is rámutat. Azt jelzi, hogy ha bármi miatt visszaesik az autóipari termelés, az a gazdaságot is visszavetheti. Nem csupán azért, mert az autóipar meghatározó az ipari termelésben, hanem azért is, mert az ipari termelés meghatározó a nemzetgazdaságban. Magyarország az élmezőnyben szerepel az Európai Unió országai között az ipar több mint 27 százalékos részesedésével az összes bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásában. Az uniós átlag 19 százalék.

Aktuálisan nem okoz gondot, hogy a járműipar hatása kiemelkedően nagy a GDP alakulására. Hiszen az elmúlt évben nőtt a termelés. Sőt, a Magyarországon előállított személygépkocsik 523 ezres darabszáma minden rekordot megdöntött.

Ám a csúcs árnyékában kevésbé biztató adatot is találni: 2015-ben a járműgyártás beruházásainak volumene 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen visszaesésre rég nem volt már példa. Ezért különösen fontos az Audi és a Mercedes bejelentett fejlesztése.

Aminek több okból örülhet a kormány is. Az autóiparra ugyanis egy másik területen is fontos szerep hárul. A folyó fizetési mérleg évek óta többletet mutat, ami annyit tesz, hogy többet exportálunk, mint amennyit importálunk. Így ha lassan is, de javul az ország megítélése a külföldi befektetők körében. Az iparág vállalkozásai már két évtizede – főként a tartós exportkereslet miatt – szinte minden évben számotte­vően növelték termelésüket. Ezt a fejlődést csak a 2008-as válság okozta visszaesés akasztotta meg. Az a krízis persze a teljes globális gazdaságot visszavetette.

Az általános fenyegetésnél speciálisabb kihívás az autóipari trendek változása, az elektromos autók terjedése. Ha e modellekre gyorsan nő a kereslet, az hátrányosan érintheti a hagyományos modellekre épülő magyarországi autóipari termelést. Erre rövid távon nincs esély, ám szakértők arra figyelmeztetnek, a kereslet változása gyorsabb lehet a most vártnál.

Gyors váltásnál pedig a hazai kapacitás egy része is feleslegessé válhat.

Ez súlyosan érintené a magyar háztartásokat, mivel a szektorban csaknem 93 ezer ember dolgozik. Ennél az iparban csak az élelmiszer-ágazatban dolgoznak többen: ott 96 ezer embert alkalmaznak. Ugyanakkor érdekes, hogy bár sokan kapnak munkát járműgyártóktól, sokan is elégedetlenek. Úgy tudjuk, több olyan vállalkozás is akad, ahol a munkavállalók sztrájkba léphetnek, ha rövid időn belül nem teljesítik a követeléseiket. Ágazati forrásunk szerint az érintett cégek 5-6 ezer embert foglalkoztatnak. Márpedig egy ekkora mértékű munkabeszüntetés önmagában elég lehet ahhoz, hogy nyomot hagyjon a GDP-n.

Mercedes-gyár Kecskeméten. Húzóágazat
Mercedes-gyár Kecskeméten. Húzóágazat
Veres Viktor / Népszabadság

Ráadásul nagy cégek is vannak a listán, így egyes részlegek leállása az átlagosnál is nagyobb kárt okozhat. Ezt mutatják az adatok: a járműgyártásban az egy alkalmazottra jutó termelés tavaly elérte a 84 millió forintot, míg a számítógépiparban ez a szám 70 millió, az élelmiszer-ágazatban 29 millió volt.

Az autóipari elégedetlenség elsőre lehet érthetetlen, hiszen az ágazatban a bruttó hazai átlagbér 315 212 forint, míg a számítógépek gyártásában dolgozók körében csupán bruttó 287 169 ezer forint. Ugyanakkor nyugat-európai összevetésben már lesújtó a szám: a német VDA autóipari szakmai szervezet kimutatása szerint

az ottani munkások négyszer, ötször annyi pénzt is megkereshetnek, mint magyar kollégáik.

Általános bírálat az is, hogy a termelés idetelepítésével összeszerelő üzemmé válik az ország, mert közben a kutató, fejlesztő részlegek nem vagy ritkán költöznek Magyarországra. Az biztos, hogy a járműgyártók munkavállalóinak 76 százaléka fizikai foglalkozású, ez az arány még a hazai iparban átlagos 73 százalékot is meghaladja. Ha így marad, akkor a magyar járműipar minden kormányzati örömködés ellenére menthetetlenül a bérgyártói szinten ragadhat meg.

Ezt a strukturális problémát egy ideig biztosan elfedi az Audi és a Mercedes beruházása. Így most még a csúcsok jönnek: ha nem rázza meg globális válság az iparágat, a hazai autógyártás éves szinten a 800 ezer darabos álomhatárt is átlépheti.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.