Börtön jár 2013 óta a kilométeróra manipulálásáért, de ez nem sokat ér a csalók ellen. Három év alatt csupán három ügy zárult vádemeléssel.
Noha 2013 júliusában életbe lépett a büntető törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a járművek kilométerórájának manipulálását, visszatekerését, a csalóknak nem kell különösebben félniük a lebukás utáni felelősségre vonástól. Ezt jelzik legalábbis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vonatkozó adatai, amelyekről a Népszabadság kérésére három hét után tudták tájékoztatást adni.
Az ORFK-tól kapott, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából származó adatok szerint 2013-ban, a szigorítás évében egyetlen eljárás sem indult kilométeróra-manipulálás miatt. 2014-ben már 19 ilyen bűncselekményt „regisztráltak", de abban az évben nem akadt egy sem, amelyik vádemelésig jutott volna. 2015-ben már 72 hamisításra derült fény, s ebben az évben már volt eredmény, igaz, meglehetősen szerény. Tavaly három ügy vádemelésig jutott. Az idén júliusig 41 bűncselekményt regisztráltak, de újabb vádemelés nem történt.
A nem éppen fényes statisztika annyiban nem meglepő, hogy a Btk.-szigorítás nyomán sem változott: továbbra is elsősorban feljelentés, bejelentés nyomán indul eljárás. Mint azt az ORFK kérdésünkre elmondta, „a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmények nyomozására nem alakult nyomozócsoport." Így viszont az esetek túlnyomó része titokban marad. Ha valaki még a vásárlás előtt – például egy szervizben, alapos átvizsgálás során – deríti ki, hogy „pörgetett" az óra, egyszerűen eláll a vételtől, aligha tesz feljelentést. A csalásra sok esetben egyáltalán nem vagy csak hónapokkal, netán évekkel a vásárlás után derül fény, akkor pedig már hiábavalónak tűnhet a feljelentés.
