– Franciaországi importautó ez, kérem, makulátlan múlttal, mi csak ilyen autókat hozunk be, nem futott ez többet. Egy márkaszervizben is ugyanezt mondanák.
Hát, nem ugyanazt mondták.
A reménybeli vásárló nem sajnálta az idejét és 15 ezer forintját arra, hogy átvizsgáltassa a kocsit. A szakértő összekapcsolta számítógépét a kocsi komputerével, majd megállapította: – Egy tízest visszapörgették!
Noha fény derült a csalásra, azaz a kocsi 10 ezer kilométerrel többet futott, mint amennyit az órája mutatott, a kereskedőnek szeme sem rebbent: – Nem tudtam róla. – A szerelő szerint egy hete tekerték vissza, akkor már maguk hirdették az autót. A kereskedő csak vállat vont: – Úgysem talál olyan autót a piacon, amelyik nincs megtekerve!
Annyiban igaza volt: a trükk korántsem egyedi, ma is virágzik a kilométeróra-pörgetés a használtautó-piacon, ahol havonta 40-50 ezer kocsi cserél gazdát. A képlet a régi: a kilométeróra manipulálásával kelendőbbé tehető az autó, és az ára is növelhető. Miközben a csaló nyer, az átvert vevő többszörösen ráfizet. Egyfelől azért, mert a megvett autóért a valós értéknél többet fizet. És többek között azért is: ha a tekert óra miatt elmulaszt egy nagy szervizt, mert azt hiszi, hogy még nincs itt az ideje, az sok százezres kiadást okozó motorhibához vezethet.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az óra manipulálása forrásaink szerint megfelelő technikával csak néhány percig tartó és pár tízezer forintba kerülő – persze: illegális – művelet. Ha a hacker nem kellően felkészült, a számítógépből kiolvasható a manipuláció, de az esetek többségében nincs utólag nyoma a beavatkozásnak. Legfeljebb az autó állapotából és a szervizmúlt ismeretéből lehet következtetni az átverésre. A külföldről importált használt autók esetében azonban – becslések szerint csak az idén 160 ezer kocsit hoznak be – a futásteljesítmény még nehezebben kontrollálható. Ennek nehézségeiről sokat elárul: megpróbáltuk ellenőrizni a lapunk munkatársa előtt lebukott manipulált Volkswagent abban a franciaországi szervizben, ahol a szervizkönyve szerint utoljára átvizsgálták. Noha a sokadik telefonhívásunkra megígérték, hogy az alvázszám alapján utánanéznek a kért adatnak, végül ezt nem tették meg, és az e-mailre sem válaszoltak.
Azt, hogy a hazai használtautó-piacon kínált autók hány százalékának manipulálhatták az óráját, lehetetlen megmondani, de vannak jelzésértékű tendenciák, számok. Az ország legnagyobb, jelenleg 113 ezer használt kocsit kínáló hirdetési portálja, a Hasznaltauto.hu két éve készített elemzést a feladott szövegek alapján. Azt állapították meg, hogy
az eladásra kínált hároméves járművek átlagosan 100 ezer kilométert futottak.
Ahogy nőtt az autók átlagéletkora, arányosan úgy lassult a futásteljesítmény növekedése. Míg az első három évben 100 ezret futottak a vizsgált kocsik, addig a következő ötben már összesen csak 50 ezret. Érdekes az is: a vásárlóknál lélektani határnak számít a 100 ezer kilométer körüli futásteljesítmény, és érdekes módon épp ebben a szegmensben, a 95-99 ezer kilométert futott kocsik között volt a legnagyobb a kínálat.
A statisztikákat ráadásul már azután készítették, hogy 2013 júliusában életbe lépett a büntető törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti az óratekerést. A kaotikus helyzetről sokat elárul az is, hogy a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – bár pontos felmérésre nem hivatkozott – arról számolt be: „az importált használt gépjárművek 90 százaléka és a belföldi kereskedelemben értékesítésre kerülő példányok mintegy 50 százaléka manipulált kilométerórákkal rendelkezik.” Ezt – mondván, nincs reprezentatív kutatás – visszautasította a félszáz legálisan működő használtautó-kereskedőt tömörítő Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete, amelynek „belső felmérése” szerint csak tízszázalékosra tehető az arány.
Bár igazán látványos eredmények nincsenek, legalább valami már megmozdult a piacon. Igaz, a biztató jelek is csak arról árulkodnak, mekkora káosz volt eddig. Fodor Lászlótól, a Hasznaltauto.hu szakértőjétől tudtuk meg: azóta, hogy 2015 júniusában portáljukon kötelező lett a hirdetésekben megadni a kilométeróra-állást,
megugrott a „bevallott” futásteljesítmények átlaga – miközben a kocsik átlagéletkora nem változott.
Míg korábban a hirdetett kocsik átlaga 128 ezer kilométer volt, mára 178 ezerre ugrott ez az érték. Érdekes az is: míg tavaly az első negyedévben a 3-5 éves kocsikat átlagosan 82 ezer kilométerrel, addig idén ugyanebben az időszakban 117 ezerrel hirdették. És továbbra is jellemző, hogy az óraállásokat a lélektani határok alatt igyekeznek feltüntetni az eladók. 95-100 ezer kilométerrel például 19 százalékkal több autót kínálnak, mint a 100-105 ezres intervallumban.
A piac estleges tisztulásához a hozzáértők szerint egyelőre csak közvetve lehet köze a Btk. változásának: bár a büntetés elrettentő hatása érvényesülhet, biztosan tudható, hogy a szigorítás utáni egy évben – bizonyíték híján – senkit sem ítéltek el óratekerés miatt.
Azt nem tudni, hogy hány esetben indítottak nyomozást, az ORFK legalábbis három nap alatt sem tudott választ adni erre a kérdésre.
A hatóság visszafogott hatékonyságáról sokat elárul egy konkrét eset. Tízéves autóját cserélte újra egy ügyfél a márkakereskedésben, ahol beszámították 417 ezer kilométert futott kocsiját. Ezt aztán 800 ezer forintért továbbadták, majd néhány hét múlva ugyanazt az autót már 1,199 millió forintért hirdették 163 ezer kilométeres óraállással. Ezt olvasva az új és használt kocsikat is forgalmazó, negyedszázados Autó Máté Kft. ügyvezetője, ifjabb Máté Márton gépjármű kilométerszámláló-műszer által jelzett érték meghamisítására hivatkozva 2015 márciusában feljelentést tett a rendőrségen. Ám más hasonló ügyekhez hasonlóan itt sem történt semmi. A szakember szerint a hatóságok nem tudják értelmezni a törvényt, és bizonyíthatóság hiányára hivatkozva tologatják az aktákat.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Hosszú távon az is segítheti a piac megtisztítását, hogy 2012 januárjától a járműnyilvántartásban rögzítik a kocsik futásteljesítményét a forgalomba helyezésekor, a műszaki vizsgák és a honosítási eljárások idején. Így visszamenőleg ellenőrizhető, mikor, mennyit futott az adott kocsi. A rendszer működik, de még nem teljesen hatékony: az adatbázisban csak 2012-től szerepelnek az óraállások, ráadásul a külföldről behozott autók esetében már csak az esetlegesen visszatekert állapotot rögzítik. Ezzel együtt tény, hogy a rendszer hasznos és jól működik. A tavaly október óta elérhető online adatlekérdező szolgáltatást 84 ezer alkalommal használták az ügyfelek.
Az már más kérdés, hogy történt olyan eset is, amikor épp a csalók miatt létrehozott adatbázis babrált ki a gyanakvó autóvásárlóval. Az érdeklődő – átveréstől tartva – 25 ezer forintért bevizsgáltatta a kiszemelt kocsit egy szakértővel, aki mindent rendben talált. A vevő azért a biztonság kedvéért lekérdezte a járműnyilvántartóból is az autó paramétereit.
Meglepetésére kiderült: a kocsi óraállása a 2013-as adatrögzítéskor 80 ezer volt, 2014-ben pedig 60 ezer.
Bár az eladó előbb döbbenten bizonygatta, hogy nem tekerte vissza az órát, és alighanem adminisztrációs hiba történt, a vevő elállt a vételtől. Kár volt. Mire kiderült, hogy tényleg csak elütötték az adatrögzítők az óraállást, már megvette más az ő pénzén vizsgált, ellenőrzött autót.
Importált bajok
A használtautó-import a 2002-es százezer darabról 2005-re tízezernél kevesebbre esett, mivel akkor még jól fogytak itthon az új kocsik. Aztán beütött a válság, ami miatt az új autót vásárlók száma 2009-ben ötvenezerre zuhant. Márpedig aki nem vett újat, az nem adta el a régit, vagyis megszakadt a cserelánc, és kiapadt a használt-kocsi-forrás – emiatt pedig újra nőtt az igény az importált használtakra.
Tavaly már 125 ezer kocsit hoztak be, az idei előrejelzések pedig 160 ezerről szólnak, ami épp kétszerese lesz az új kocsik számának. A kínálat így is elmarad a kereslettől, ami persze drágulást hozott. Ennek elsődleges oka, hogy az osztrák, német és olasz használtkocsi-piacot megszállták a román, bolgár, szerb, ukrán és lengyel nepperek is, amit nemcsak az autópályák trélerkonvojai, de a statisztikák és beszerzési források szűkülése és az árak emelkedése is jelez. Vagyis egyre öregebb és rosszabb állapotú kocsikat lehet kapni a korábban megszokott árakon. Nyolc éve a használt importautók 75 százaléka hatévesnél fiatalabb volt, ma 75 százalékuk tíz évnél öregebb.
Noha az országnak eközben nem lehet érdeke olyan adórendszer, amely a környezetet erősen szennyező autók tömeges behozatalára és üzemeltetésére ösztönöz, ma épp ez tapasztalható. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke elmondta: a magyar szabályozás ellentmondásos, mert annak alapján végeredményben minél régebbi és minél több káros anyagot bocsát ki egy jármű, annál kedvezőbb a teljesítményadó díjtétele. Az elnök szerint az lenne a helyes, ha az új és tisztább üzemmódú autókra kellene kevesebbet, a régiekre többet fizetni. A tényleges kibocsátási értéknek megfelelően kellene megszabni az adót, ami valamennyi zöldrendszámos autó esetében nulla értéket jelentene. A belső égésűek kategorizálása pedig már nemcsak szakmai és környezetvédelmi, hanem politikai kérdés is, ahogy korábban a kétüteműek korlátozásának lehetősége is az volt.
