Magyarországon is keresztülhaladt a 6. Peking–Párizs Motor Challenge, amelynek mezőnye 36 nap alatt tette meg a 14 ezer kilométeres távot. Két kategóriába sorolták a 107 autót: az egyikben az 1941 előttiek, a másikban a negyvenévesnél fiatalabbak indulhattak.
Az eredeti túra mezőnye közel sem volt ilyen népes: 1907. június 10-én öt autóban tizenegy sofőr rajtolt Pekingből: Scipione Borghese herceg negyvenöt lóerős Italával, Charles Godard 15 lóerős holland Spykerrel ment, vele utazott a túrát meghirdető Le Matin riportere is. A 10 lóerős francia De Dion Bouton-okat Collignon és Cormier autókereskedők vezették, Auguste Pons francia üzletember pedig hat lóerős, háromkerekű Contallal állt rajthoz.
A kezdetben barátságos futam öldöklő versennyé változott, ahol a résztvevők semmilyen fortélytól nem riadtak vissza. A 15 ezer kilométeres utat Scipione Borghese 62 nap alatt tette meg, és 1907. augusztus 10-én elsőként érte el Párizst. Előnyének köszönhetően még kitérőt is tett, hogy részt vegyen a szentpétervári bálon.
Ennél hosszabb lesz a jelenleg is tartó Elduro túra, amelynek észak-amerikai szakaszát a múlt héten zárták a csapatok. Nincs könnyű dolga a tizenegy nemzetet képviselő mezőnynek, mert áram ugyan sok helyen van, töltő már kevésbé, ráadásul eltérő csatlakozókkal. Az amerikai szakaszon például az európai piacra szánt Tesla-modellekkel szenvedtek a csapatok, mert nem tudták használni a gyár által telepített Super Charger töltőállomásokat. Az eltérő szabványok miatt a kínaiak autója egyéb töltőkről sem jutott energiához, csak kempingek és hotelek nagyobb teljesítményű áramforrásait használva tudott továbbhaladni. Az út során saját rekordot is jelentett a Denza sofőrje, egy feltöltéssel 458 km-t tett meg. A résztvevők fákat ültettek a kanadai Halifaxban és San Diegóban, ezek lesznek a 2020-ra tervezett Zero túra ellenőrző pontjai.
|
| Az Egyesült Államokból Kínába repülnek a Teslák |
Rafael de Mestre, a spanyol csapat vezetője és a túra kitalálója Los Angelesben elmondta, hogy a részt vevő villanyautók eddig százezer kilométert tettek meg. A csapatok különböző útvonalakat teljesítettek, a New York, San Francisco és Los Angeles közötti szakaszokon napi átlagban ötszáz kilométert villanyautóztak. Többször szélsőséges időjárási körülmények között, heves esőzésben, viharos szélben és sivatagi hőségben, Coloradóban tornádóval küzdöttek. A mezőny ellátogatott a kaliforniai Fremont-ban működő Tesla-gyárba, aztán Los Angelesből repülővel utazott Kínába, és Guanghzhouban már elkezdték az ázsiai szakaszt.
A No 1 telegram
Az 1907-es Peking–Párizs túrán részt vett Luigi Barzini, a Corierra della Sera munkatársa, aki cikkeit távírdákból küldte lapjának, a Le Matin szerkesztőségének. Az újságíró Kalgantól 300 kilométerre és Urga várostól 800 kilométerre is talált állomást. Amikor a kínai távírász a nyomtatványra ráfirkálta az 1-es számot, Barzini rákérdezett, hogy ez a mai első távirat? A válasz alaposan meglepte, mert kiderült, hogy ez az első, amit a sivatagi átjátszóállomás hétéves fennállása alatt helyben adtak fel. A szöveg tíz óra alatt jutott el a Kalgan–Peking–Szingapúr–Áden–Málta–Gibraltár–London hírláncon át a Daily Telegraph és a Corriere della Sera szerkesztőségébe.
