Úri passzió – nemes száguldással
Miközben tízezrek vándoroltak az Újvilágba az egyre nyomasztóbb munkanélküliség miatt, és vízre bocsátották az első magyar csatahajót, az Árpádot, 1901-ben a Royal Szállóban megkezdte működését a Királyi Magyar Automobil Club, melyet természetesen nemesek vezettek: elnöke gróf Szapáry Pál volt, a sportbizottság élén gróf Zichy Béla állt.
A KMAC rendezvényei közé tartoztak a legendás versenyek: a svábhegyi mezőny sem egyszerű polgárokból verbuválódott, mert egy átlagautó is drága volt, hát még amelyikkel győzni lehetett. A kor legsikeresebb márkájával, egy Bugattival tartotta a körrekordot gróf Zichy Tivadar. A 25 éves Esterházy Antal herceg is győzni akart, ezért 1928-ban vett egy francia kocsit. Az arisztokrata autós történetét Kozelka z Hrivic Zsolt, az Esterházy család sajtófőnöke juttatta el szerkesztőségünknek. Esterházy Antal Pál, galántai herceg Esterházy Miklós Pál és dénesfalvai Cziráky Margit grófnő második fiúgyermekeként született 1903. július 22-én, Lékán. A magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett diplomája fiókba került, mert jobban érdekelte a vadászat, lovaglás, síelés és vitorlázás, de leginkább az autó. Bugattijával 1925-ben második lett a KMAC jubileumi túráján, majd egy évvel később szerepet vállalt az Angol beteg című film alapjául szolgáló figura, Almásy László Núbiai-sivatagot átszelő autós kalandjában.
Aztán barátja, Zichy Tivadar csábította az egyre szervezettebb hazai autósportba. Ekkor Almásy Steyrrel, Zichy pedig másfél literes Bugattival rótta a hegyi pályákat. 1927. október 8-án a Svábhegyen Esterházy Antal herceg is beállt a sorba, de 1928. április 29-én a Tát és Nyergesújfalu közötti friss betonúton tartott rekordpróbán Mercedesével alulmaradt vetélytársaival szemben. A győztes Wolfner László Steyrének 181,49 km/órás tempójától jelentősen leszakadva, 155,57-et futott, de túlzottan nem vette szívére ezt a fiaskót. Néhány nap múlva Zichyvel a franciaországi Molsheim városába ment: a Bugatti főhadiszállásáról két vadonatúj kék versenyautót hoztak haza 1928 májusában, június 2-án és-3-án már Rakamaz és Nyíregyháza között álltak rajthoz. Esterházy herceg Zichy és Delmár Walter után a harmadik időt érte el, csakúgy, mint a Magyar Túraút bajnokságon, aztán Antal herceg meggyőző előnnyel nyert Parádon, és a budai Gugger-hegyi futamon. A fiatal herceg és a gróf is két-két győzelemmel, vetélytársuk, a tapasztaltabb Delmárk Walter négy második hellyel várta a folytatást.
A bajnoki címet eldöntő Svábhegyi összecsapás után Zichy Tivadar, Esterházy Antal és Delmár Walter lett az éves összesített sorrend is. Zichy és Esterházy külföldi sikerei miatt a Bugatti-gyár mindkettőjüknek fél gyári státuszt ígért, ám a gazdasági világválság szertefoszlatta álmaikat. 1929. április elsején a Cote d’Azurön Esterházy Antal herceg elindult az akkor már nem gyári kék színű, hanem a Nemzeti Nagy Díjakon kötelező piros-fehér-zöld fényezésű Bugattival, ám műszaki hiba miatt kiesett. Júniusban a Sopron fölött a Brennbergen második, a Gugger-hegyen harmadik lett, szeptemberben a Svábhegyi futam tréningjén bukott, és gyógyulása után visszavonult ozorai birtokára. Barátja és versenyzőtársa, Zichy Tivadar decemberben elárvereztette Bugattiját.
