Orbán Viktor leszögezte: „Amit teszünk, az pontosan illeszkedik abba a tervbe, hogy a sportot stratégiai ágazattá emeljük. Egyúttal Magyarország történelmi adósságot rendez akkor, amikor – a kabinet döntése nyomán –meghagyja, illetve befejezi a Népstadiont, és felépít benne egy új arénát. S nem csupán az Eb-kandidatúrával, hanem például a birkózás és az úszás világbajnokságának megrendezésével hazánk benevezett a világ országainak abba a körébe, amely nagy sportrendezvényeket szeretne megtartani. A szerdai kormányülésen határozunk arról: a sor folytatódhat-e az Universiade vendéglátói jogának megpályázásával is.”

A kormányfő később – kérdésre válaszolva – azt mondta: „A futballról ne a miniszterelnök beszéljen.” Aztán mégis tett néhány megállapítást a labdarúgásról, noha annak állami támogatása – mint említette – „Magyarországon nem egyértelmű dolog”. Pedig – hangsúlyozta – „mi nem a profi futballt, hanem az ifjúságot és az épülő stadionokkal a nézőket támogatjuk”. Bevallotta ugyanakkor: „A kormány nem tudja megváltani a labdarúgást.” Itt kitért a válogatott bukaresti blamázsára, és szerinte a 3-0-ás vereséghez kétféleképpen lehet közelíteni: „Vagy beletörődünk ebbe, vagy a kudarc még több munkára sarkall bennünket.”

Orbán nemcsak magának a labdarúgásnak a problémáit érintette, hanem határozottan kijelentette: „A stadionokban sem civilizálatlan magatartásnak, sem rasszizmusnak nincs helye. Egyebek közt azért sincs, mert szeretnénk kivinni a gyerekeinket a meccsekre.” Ezzel Platinihez is kapcsolódott, hiszen az UEFA ura rövid megszólalásában a rasszizmus elleni zéró toleranciáról beszélt, és hozzátette, hogy e küzdelemben az MLSZ – melynek pályázati szándékát üdvözölte – szerinte eltökélt partner. „Csak a szövetség jelezze nekünk, ha úgy véli, jogszabály-változtatásokra is szükség van” – fordult Csányi felé a miniszterelnök.

A tájékoztató végén Orbán Viktor és az MLSZ elnöke aláírta azt a létesítményfejlesztési programot, amelynek értelmében 2016-ig negyvenmilliárd forintot fordítanak a pályák komfortosabbá tételére, illetve felújítására. Mindez (huszonhét első és másodosztályú klub sporttelepén kívül) ezer pályára vonatkozik, és – amint azt a kormányfő hangsúlyozta – a stadionépítésekről szóló korábbi kormánydöntéseket nem érinti. Megjegyezte: „A rendszerváltás szégyene az, ami főként a fővárosban történt megannyi pálya privatizációjával, illetve megszűnésével. Budapest nélkül nincs futball.”

Egyet lehet érteni: az FTC, a Honvéd, az MTK, az Újpest, hát még a Vasas mai kiadását és a hazai labdarúgás „eredményeit” figyelembe véve tényleg úgy látszik, hogy Budapest nélkül nincs futball. Ha lesz, talán nem csupán Eb-meccseket, hanem harmadik fordulós európai selejtezőket is rendezünk.

Az idén ilyen nem jutott nekünk.

Összefogtak: Csányi Sándor és Orbán Viktor