S a társaság még ennél is közelebb lehetne az elit négyeshez, ha az első meccsen a Nagy László parádéja és a többiek (főként Fazekas, Sulic, Dzsamali) remeklése nyomán háromnegyed óra múltán megszerzett hatgólos előnyből sikerül megőriznie bármennyit. Ám a hajrá a németeké volt, mi több, a győzelem is, ezzel együtt: a 31:32-ről induló második felvonást megelőzően az optimizmus korántsem kincstári csupán. Hogy mekkora a várakozás, azt a „földöntúli” elszántságot tükröző nyilatkozatok mellett az is mutatja: tegnap Áder János államfő – azt követően, hogy megkoszorúzta a csapat 2009-ben meggyilkolt román játékosának, Marian Cozmának az emlékművét – szükségét érezte annak, hogy meglátogassa a nemzetközi különítmény edzését.

Mi több: két, egyaránt a hálóban kikötő protokoll-hétméteressel „fölavatta” a csapat két kapusát, Fazekast és Alilovicot. Ennél csak árnyalatnyival fontosabb információ, hogy a Veszprém kifejezetten bombaformában van, amire az előző találkozó nagy részében nyújtott produkciónál nem kell hitelesebb igazolás. Ráadásul a szakma úgy véli: a folytatásban a Kielnél kizárólag gyengébb riválisok következhetnének. Carlos Ortega tréner a német „világválogatottnál” tett múlt heti látogatás tapasztalatait összegezve kijelentette, hogy játékosai bebizonyították: a sportág legjobbjainak is képesek partnerei lenni, s „csupán apróságokon múlott, hogy nem sikerült nyerni”.

Ezzel együtt a továbbjutási reményeket illetően mértéktartó a szakvezető: szerinte fifti-fifti az esély. Császár Gábor amondó: nincs mese, Veszprémben negyvenöt helyett legalább ötvenöt percen át kell a legmagasabb szinten kézilabdázni, és úgy véli, csak akkor valósulhat meg a régóta dédelgetett álom, ha Nagy mellett még legalább ketten-hárman rukkolnak ki extraklasszis teljesítménnyel. Fazekas Nándor is a földön jár, amikor úgy fogalmaz: nem történt semmi egyéb, csak annyi, hogy „megtartottuk az esélyünket a BL-címvédő elleni párharc megnyerésére”.

A Veszprém históriás könyvében –remélhetőleg csak mostanáig – a tizenegy évvel ezelőtti menetelés jelenti a BL-csúcsot; a csapat akkor az első helyért mérkőzhetett a Magdeburg alakulatával, ám elbukott a kétmeccses döntőben. Ezt követően a hajdani Építők – amelyet a törzsszurkolók még ma is előszeretettel biztatnak ezen a néven – kétszer is (2003-ban és 2006-ban) bekerült a legjobb négy közé. Amióta azonban Final Fourt rendeznek, a nyolcnál tovább még nem sikerült jutnia a KEK-serleget két alkalommal (1992-ben és 2008-ban) elhódító dunántúli légiónak, amely annak dacára a magyar sport legeredményesebb klubcsapatainak egyike volt az elmúlt két évtizedben, hogy a legrangosabb tornán az utóbbi időben nem tudott igazán nagyot „dobni”. Kell még magyarázni, miért indokolt a „történelmi” jelző a mai kétszer félórára gondolva?

Most jön a negyedik!

A Veszprém és a Kiel már negyedszer mérkőzik meg egymással a BL 2012/2013-as kiírásában. A csoportmérkőzések során a magyar bajnok hazai környezetben 31:30-ra felülmúlta a német sztárcsapatot (megjegyzendő: ez az eredmény ma Final Fourt érne), majd súlyos, 32:21-es „ruhával” távozott Kielből. A negyeddöntő első, ismét idegenbeli mérkőzésén már jóval kedvezőbb eredmény született (32:31 a hazaiaknak). A férfi BL-negyeddöntő visszavágóinak műsora: Veszprém–Kiel (ma, 16, tv: m1, 15.55, Digisport1, 15.45; az első mérkőzésen 31:32), Barcelona–Atletico Madrid (ma, 19; 20:25), Kielce–Metalurg Szkopje (holnap, 17; 27:25), Hamburg–Flensburg-Handewitt (holnap, 18.30; 32:26).

Magasan a léc (Schuch Timuzsin)