A háromszoros magyar bajnok kosaras mostanában a Magyar Cirkuszcsillagok című produkcióban lép fel idehaza. Férje, Dittmár Roland ötlötte ki a mókás produkciót, amely a kettejük közti magasságkülönbségre épül, a ház ura ugyanis több mint fél méterrel alacsonyabb nála. A cirkuszi show-ban Németh hevesen udvarolva rabolja el választottja szívét, a való életben viszont Dittmár barátainak tréfája nyomán ismerkedett meg a párjával. Az artista a Szovjetunióban tartózkodott, amikor itthoni társaságának tagjai írtak neki egy levelet, és arról értesítették: megtalálták számára az igazit. Amikor kilenc és fél hónap elteltével hazatért, a Keleti pályaudvaron már várta a barátok „jóindulatából” odaküldött Ágnes. Csak miután bemutatkoztak egymásnak, eszméltek rá, hogy rossz vicc áldozataivá váltak.

A hecc azonban jobban sikerült a vártnál: szerelem, majd házasság lett belőle. (Lányuk, Enikő jövőre érettségizik.) Dittmár cirkuszi család sarja, Némethet pedig magával ragadta a vándormutatványosok világa. „Huszonkilenc éve vagyunk együtt Rolanddal – mondja. – Már aktív sportoló koromban is felvetődött az ötlet, hogy a cirkuszi porondon is próbára tegyem magam, ám kezdetben ódzkodtam ettől. Kosaras pályafutásom befejezése után azonban válaszút elé kerültem: vagy otthon maradok az akkor ötéves kislányunkkal, míg a férjem körbeutazza a világot, vagy vele tartunk mi is. Az utóbbi mellett tettem le a voksom.”

A premierek előtt van benne drukk, akár hajdanán a nagy mérkőzéseket megelőzően. „Nagy különbség ellenben, hogy a cirkuszban nem egy csapat tagjaként szerepelek, hanem csak ketten állunk a közönség előtt, így nagyobb a felelősség – teszi hozzá. – Közös vonás viszont a kosárlabdával, hogy azt a mimikát, amellyel korábban annyi edzőt felbosszantottam, a produkció során kiválóan hasznosítom.”

A több mint félméteres magasságkülönbség? Ágnes – és a tények – szerint köztük ez nem okozott problémát, sőt párválasztásukkal (akaratukon kívül) segítettek másoknak is.

„Hajdanán, amikor karácsonyi ajándékként gyűrűt vásároltam a feleségemnek, az eladónő váratlanul megölelt. Kiderült: a hölgy fia és barátnője a tízcentis magasságkülönbség miatt szakított. Majd mindketten láttak bennünket a tévében, és újra egymásra találtak. Én ugyancsak jól jártam: az ékszert árengedménnyel kaptam...” – meséli Dittmár.

Németh nem mulaszt el emlékezni sportkarrierjére sem. „Későn, tizennégy éves koromban ismerkedtem meg a kosárlabdával; a felfedezésemben persze a 194 centis magasságom játszotta a főszerepet. Bátor Vilmos, a KSI edzője talált rám Veszprémben, és a szüleim – némi hezitálás után – elengedtek kosarasnak a fővárosba – eleveníti fel a kezdeteket a nagyszerű játékos, aki a BSE-ben, a Schióban és (egy évig levezetésképpen) az FTC-ben is szerepelt.

Mivel válogatottsági rekorder, a legszebb emlékei a nemzeti csapathoz kötődnek. „Két esztendővel az első mérkőzésem után már a válogatottal edzettem. Olyan együtteshez tartoztam, amely 1983 és 1991 között négyszer nyert bronzérmet az Európa-bajnokságon. Az első dobogós helyezés azért volt különösen szép nekem, mert a magyar válogatott hosszú idő után először került az első háromba; az utolsó meg azért, mert a csapat legidősebb játékosaként kellett helytállnom, és az eredmény azt bizonyította: sikerült. Nagy diadal volt még az 1983-as Ronchetti Kupagyőzelem a BSE-vel.”

A center csodálatos pályafutásával kapcsolatban felvetődik a kérdés: napjainkban az emberek tudják-e vajon, hogy a porondra lépő hölgy a nyolcvanas évek meghatározó kosárlabdázója volt a kontinensen? „Ma már itthon se nagyon emlékeznek rá – válaszolja Németh. – A mostani budapesti premier előtt egy újságíró megkérdezte: sportoltam-e valaha? Szemlesütve válaszoltam, hogy igen...”

Majd kis szünet után megjegyzi: „De így van ez rendjén.” Amúgy ő maga sem követi már a sportág eseményeit, mert nagyon elfoglalt, és rengeteget utazik. A hazai kosárlabdázás centenáriuma alkalmából tavaly ősszel tartott ünnepségre szóló meghívóját is csak januárban olvasta el. A ceremóniát szeptember 22-én, a magyar kosárlabda napján és Németh születésnapján rendezték.

Na igen, mikor máskor született volna a magyar női kosárlabdázás legendája?

Párosan szép