„Meg tudja-e fejteni az olyan rövidítéseket, mint az EKB, EFSF, ESM, EBA és IMF?” A kérdést akár az uniós tisztségviselők brüsszeli versenyvizsgáján is feltehetnék, ám a folytatás már nem olyan unióbarát. „Úgy érzi-e, hogy az európai országok többségét régóta nem demokratikusan választott intézmények, hanem ezek a rövidítések irányítják?” A képzeletbeli tesztben mindannyiszor az Igen vagy a Nem választ lehet bejelölni, így a következő kérdésnél is: „Szavazott-e ezekre a szervezetekre?” S kegyelemdöfésként jön még két kérdés – az már ízlés vagy lelkiállapot kérdése, hogy az ember jót kacag vagy inkább szomorkodik rajtuk. „Említést tesz-e bármelyik európai alkotmány ezekről a szervezetekről?” „Mondták-e önnek az elmúlt években, hogy ezen intézmények döntéseinek »nincs alternatívájuk«?”

Akárhová kapcsolok, mindenhonnan az ömlik, hogy milyen jó spanyolnak lenni. Vagy katalánnak, baszknak, andalúznak, galíciainak. (Na, ezt nem folytatom, mert kiderül, hogy nem is olyan jó spanyolnak lenni.)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szakbizottság javaslatára Kemecsi Lajost, a szentendrei skanzen eddigi tudományos igazgatóját kéri fel a Néprajzi Múzeum főigazgatójának – tudatta szerdán a tárca egy sajtóközleményben.

Az ígértnél lassabban és több változtatással, de elkezdődött Cegléden annak az akciótervnek a végrehajtása, amit a múlt nyáron, a szélsőségesek felvonulása nyomán jelentett be a város önkormányzata a feszültségek feloldása és a hasonló események megelőzése érdekében.

Nem egészen egy év leforgása alatt másodszor mondott le szenátori mandátumáról Dan Voiculescu (képünkön), a román kormánykoalícióhoz tartozó Konzervatív Párt (PC) alapító elnöke. – Mivel érintett vagyok egy bűnvádi ügyben, úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok a mentelmi jogról – hangzott Voiculescu néhány másodperces felszólalása a hétfői plenárison. A valóságban a lépés mögött kevésbé idealisztikus megfontolás húzódik meg: a szenátor így megúszhatja, hogy a Legfelsőbb Bíróság három napon belül ítéletet hirdessen a büntetőperében.

Németh Ágnest 1985-ben Európa legjobb kosárlabdázónőjének választották. A korábbi 367-szeres válogatott játékos annak idején négy Eb-bronzérmet nyert, és gyűjteménye azóta újabb bronzzal bővült: az utóbbi medált – rendhagyó módon – a hetedik Budapesti Cirkuszfesztiválon nyerte.

A vádak szerint a világ legnagyobb doppinghálózatainak egyikét üzemeltette az ötvenhét éves spanyol Eufemiano Fuentes, aki tegnap állt bíróság elé Madridban.

Patkányt, teknősöket és gilisztákat már korábban is sikeresen küldtek fel az űrbe, de majmot – egy 2011-es elvetélt kísérlet után – most először. Hétfőn legalábbis azt közölte az iráni állami média, hogy egy felderítő típusú rakétával 120 kilométer magasba lőtték fel a főemlőst, ahonnan állítólag épségben visszatért. Teherán űrprogramja keretében ember felbocsátását készíti elő; ezt Hamid Fazeli, az Iráni Űrügynökség vezetőjének szavai szerint 2020-ra tervezik. A Nyugat azonban attól tart, hogy valójában azt készítik elő, hogy akár nukleáris robbanófejekkel felszerelt, nagy hatótávolságú rakétákat indítsanak majd.

Ötcsillagos szálloda első emelete. Azonnal látni, érezni, hogy itt valami különleges dolog zajlik. Casting, mondják az oly gyakran használt angol szóval, vagyis meghallgatás. Nem is akármilyen: most lehet bekerülni a világ első sérült emberekből álló gospelkórusába.

Decemberben látott napvilágot a hír: kiírták az első Európai CSR Díjat, amelyet az Európai Bizottság alapított, s a társadalmi felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos jó gyakorlatokat hivatott népszerűsíteni. A díjra a partnerszervezeteken keresztül kontinensünk 28 országából lehet pályázni. Az Európai CSR Díjért zajló nemzeti versenyt hazánkban a Követ Egyesület koordinálja.

A „magyar egészségügyet” úgy államosította vissza az új puha diktatúra, hogy az állam-szocialista szisztéma leváltása után sem volt egyetlen rövid időszak sem, amikor a magántőke és a magánkezdeményezés abban az azt megillető, a piacgazdasággal kompatibilis helyet megkapta volna. Sajnos, a minden jót elsöprő Kétharmad előtti kormányzatok sem vitték előre a fejlett egészségügy gazdasági háttere megteremtésének ügyét, holott már az Antall-kormány idején elfogadták azokat a törvényeket, amelyek keretet adtak volna az előrelépéshez. Annyit azért el kell ismernünk, hogy ha nem volt is haladás, legalább durva visszalépés 2010-ig nem történt. A kivétel a híres vizitdíj-napidíj jelszóval induló reformkísérlet volt, amely ellen a vérpopulista előkétharmad (bűnös szándékkal) népszavazást kezdeményezett, és amely reform az Alkotmánybíróság végzetes hibája miatt meg is bukott.