A Kúria költözne, de a gyűjteménynek nincs új helye
A néprajzi igazgatói székére három jelentkező volt: az eddigi vezető, Fejős Zoltán, aki három cikluson át irányította az intézményt, Limbacher Gábor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és Kemecsi Lajos. A pályázat már november végén lezárult, az eredmény is megszületett december folyamán, így végül is érthetetlen, hogy a minisztérium miért húzta az időt a nyertes nevének nyilvánosságra hozatalával, bár az eredmény nyílt titok volt. Hogy nem Fejős Zoltán lesz a jelenlegi kurzus választottja, az abból is érezhető volt, hogy miután december közepén mandátuma lejárt, nem őt kérték fel megbízott vezetőnek az átmeneti időszakra, hanem Szarvas Zsuzsát, az addigi igazgatóhelyettest, aki egyébként vezette már a múzeumot akkor, amikor Fejős egyéves tudományos szabadságra ment.
A pályázatok tartalmáról nem lehet tudni, ezeket még a múzeum munkatársai sem ismerik. Az intézmény csupán érdek-képviseleti szervei révén delegált három főt a pályázatokat értékelő szakmai bizottságba, akik közül az egyik delegált éppen perben áll a múzeummal. Ők egyébként a pályázatok tartalmával kapcsolatban titoktartásra vannak kötelezve. Úgy tudjuk, a döntés-előkészítő szakmai bizottság tagja volt Cseri Miklós, a szentendrei skanzen főigazgatója, Balogh Balázs, az MTA Néprajztudományi Intézetének igazgatója, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és a minisztérium néhány képviselője.
Kemecsi Lajos, az igazgatói pályázat nyertese lapunk kérdésére elmondta, folytatni kívánja az elődje által elindított programokat, köztük például a jelenkor tárgyi anyagának gyűjtésére indult, és közel tíz éve futó MaDok programot, amelybe más múzeumok is bekapcsolódnak projektjeikkel. Sőt az intézményen belül is szeretné kiterjeszteni a MaDokban való részvételt. Kérdésünkre, hogy tervezi-e esetleg korábbi munkahelye, a skanzen és a Néprajzi közötti szervezeti összekapcsolódást – erről korábban újra és újra felröppentek hírek –, határozott nem volt a válasz. Viszont az együttműködés szélesítését igen. Pályázatában arról írt, hogy szeretné jobban megmutatni a múzeum saját gyűjteményeit, mind a nemzetközi, mind a hazai állományát. Ebben külföldi múzeumi példák lebegtek a szeme előtt, legfőbb ideálja az antwerpeni MAS múzeum volt.
Kiállítási tervei is ehhez a törekvéshez igazodnak: Horvátország uniós csatlakozása alkalmából például a Néprajzi Balkán-gyűjteményéből szeretne egy „horvát” kiállítást rendezni. További tervei között szerepel a hungarikumok történetének bemutatása a XXI. századig, illetve az I. világháború népi emlékezetét feltáró kiállítás a háború centenáriumának alkalmából.
A múzeum költözés előtt áll, hiszen az épületet fokozatosan visszakapja a Kúria, így a pályázatban foglalkozni kellett a múzeum jövőbeli elhelyezésével, illetve a Kúria és a múzeum ideiglenes együttélésével is. Most úgy tudni, a Néprajzi a Városligetben felépítendő, új múzeumi negyedbe költözik majd, ahol egy teljesen új állandó kiállításnak és két-három időszaki kiállításnak, valamint a gyűjteményi raktáraknak szeretnének helyet kapni.
A negyvennégy éves új igazgató pályája Tatáról indult, tíz évig az ottani múzeumban dolgozott, majd 2003-ban a szentendrei skanzenban osztályvezető, 2007-től tudományos igazgató lett. Több néprajzi szervezet vezetőségi tagja, szakmai kiadványokat szerkesztett, egyebek mellett a Néprajzi Múzeummal közös munkája volt a hagyományos járművek országos gyűjteményi katalógusa. De részt vett a közelmúltban Pennsylvaniában végzett magyar emigrációs gyűjtésben is. Fejős Zoltánnal jó szakmai kapcsolatban vannak, dolgoztak is együtt, például egy tavalyi konferencián.
A távozó főigazgató irányítása alatt a Néprajzi Múzeum határozott irányba indult el, mind a kiállítási, mind a gyűjteményi stratégiát illetően. Fejős ötlete alapján kezdődött el a MaDok program, amelybe a Néprajzin kívül több múzeum is bekapcsolódott, gyűjtötte, feldolgozta és kiállította a jelenkor tárgyait, jelenségeit, melyek illusztrálták a társadalom változásait. Ennek eredménye volt például a 2006-ban rendezett műanyag-kiállítás. Fejős megújította a múzeum arculatát, új kiadványsorozatokat indított, például a MaDok Füzeteket, létrehozta a Tabula folyóiratot és könyvsorozatot, korszerűsítette és egységesítette a múzeum tárgykatalógusainak szerkezetét. Több bírálat érte viszont a Zelnik-gyűjtemény tisztázatlan eredetű aranymaszkjainak kiállítása, illetve a már említett egyéves kutatói szabadsága miatt. Igazgatása alatt a Néprajzi épületét alkalmasabbá tette múzeumi használatra az alagsori kiszolgálóhelyiségek kialakításával. Más kérdés, hogy néhány év elteltével a politikai szándékok már a háború előtti állapot helyreállítását, a Kúria visszaköltöztetését szorgalmazzák.
A Kúria visszahelyezésének előkészítésére a kormány Zumbok Ferenc kormánybiztost nevezte ki, aki lapunknak azt mondta: feladata a termek eredeti berendezésének és az épület műszaki állapotának felmérésére irányul. Ez hamarosan megkezdődik. A Néprajzi kiköltöztetéséről addig nyilván nem lehet szó, amíg el nem készül az új múzeumi negyed, amelynek megteremtésére hazánk az EU-tól szeretne pénzt kapni.
