Djokovics–Murray: ötórai tea
A döntők közül egyet már pénteken lejátszottak (az orosz Kuznyecova, Zvonarjova kettős nyerte a női párost), ám – érthetően – a férfi elődöntő volt a fókuszban. Sokan azt gondolták, hogy a tavaly három Grand Slam-tornát nyerő világelső szerb ász nem sokat vacakol „az örök lúzer” Murray legyőzésével... Erre mi történt?! A két teniszező csaknem öt órán át űzte-hajtotta egymást a tavalyi döntő „újrajátszott” meccsén, s noha a győztes személyét illetően valóban nincs változás, a mérkőzés képe egészen mást mutatott, mint egy esztendeje. Ezúttal Djokovics 1:2-es szettállásról tápászkodott fel, s noha a döntő szettben 5:2-nél kétlabdányira volt a meccsnyeréstől, a skót egyáltalán nem adta olcsón a bőrét, s 5:5-nél újból esélyt harcolt ki magának. Reménykedhetett is, hiszen Djoko adogatásánál 15:40-et mutatott az eredményjelző. A szerb azonban – sokadszor a találkozón – megrázta magát, s az erőnlétről meg a koncentrációról szóló csatában, ha nehezen is, nyerni tudott. Ezzel együtt könnyen ráfizethet arra, hogy az ausztrál éjszakai thriller rengeteg energiáját felemésztette. A vasárnapi rivális – ellentétben a korábbi két ausztráliai finalista vetélytárssal (2008: Tsonga, 2011: Murray) – a legragyogóbb állapotban kezdheti a döntőt, hiszen Nadal csodálatos mérkőzésen verte az elődöntőben Federert, s most elérkezettnek látja az időt, hogy elégtételt vegyen Djokovicson a tavalyi hatos verési szériáért (benne a wimbledoni és a US Open-döntőért).
Még mindig sok szó esik a másik elődöntőről, hiszen Federer öt hónapja veretlen volt, Kvitova pedig húsz meccsből tizenkilencet nyert meg mostanáig. A középpontban azonban a döntősök állnak. Marija Sarapova azt mondta: őt igazából nem érdekli, hogy a győztes hétfőtől a világranglista élére kerül, számára az az igazi öröm, hogy visszatért a Grand Slam-finalisták közé. „A huszonöt esztendős orosz szépség eddig ötször játszhatott GS-döntőt, s 2004-ben Wimbledonban, két évvel később a US Openen, újabb két év elteltével pedig Ausztráliában már magasba emelhette a győztesnek járó díjat.
A hatodik nekifutásnál e tapasztalat feltétlenül lélektani előnyt jelenthet, ám volt már arra példa, hogy az „újonc” teniszező megtréfálta az esélyest: hogy mást ne említsünk, a tavalyi wimbledoni döntőben Kvitova szinte ismeretlenül lepte meg Sarapovát.
A fehérorosz Viktorija Azarenka most először Grand Slam-finalista, ám egy hellyel előrébb áll a világrangsorban, mint Sarapova. Egymás elleni mérlegük 3:3. A szombati mérkőzés a hangos tenisz legjobbja címről is dönt: Sarapova a beatzenekarok hangerejét közelítő 105 decibelnyi sikolyaláfestéssel üti meg a labdákat, és Azarenka sem adja alább 96 decibelnél.
Ő egyébként mégsem első ízben játszik Grand Slam-döntőt. Az Australian Open 2005-ös viadalán már tornagyőzelmet ünnepelhetett: 6:2, 6:2-re nyerte a juniorverseny döntőjét.
Szávay Ágnes ellen.
Férfi elődöntő: Djokovics (szerb)–Murray (brit) 6:3, 3:6, 6:7, 6:1, 7:5.
Döntők. Nők: Azarenka (fehérorosz)–Sarapova (orosz), magyar idő szerint szombat reggel 9.30 órától. Férfiak:
Djokovics (szerb)–Nadal (spanyol), vasárnap, 9.30.