Királyok Sevillában
Az uralkodó is eljött megnézni a királyt: János Károly a tribünről szemlélte, amint „kollégája”, a spanyol tenisz koronás alakja a szó átvitt értelmében és a valóságban is földre küldi vetélytársát. Nadal könnyed győzelemmel adta meg az alaphangot. Nem túlzás: tényleg megrogyasztotta ellenfelét: amásodik szett ötödik játékában a becsülettel küzdő, szorgosan talpaló huszonhét esztendős Juan Monaco nem bírta a megpróbáltatásokat. Jó harcoshoz hűen némi kapitányi és orvosi segítség után megrázta magát, s ott folytatta, ahol abbahagyta: derekasan állta az ütéseket... Nem irigylésre méltó ez a helyzet, hiszen mindent megtett, hogy fogást találjon a spanyolon, ám fikarcnyi esélye sem volt a győzelemre. A világrangsor 26. helyén álló argentin mindössze négy játékot kapart össze magának a szinte önkívületben játszó, hatszoros Roland Garros-nyertes mallorcai ellen.
Hol vannak már a kétkedő hangok, a londoni vb-ről két vereséggel hazakullogó, idény végi kimerültségre panaszkodó Nadalt féltő vélemények? A volt világelső lehengerlő formában s a válogatott meccse ken tőle megszokott felfokozott hangulatban teniszezett. Hét esztendővel ezelőtt, amikor bemutatkozott a spanyol Davis Kupa-csapatban, még kikapott a cseh Jiri Novaktól, ám azóta, bárkivel hozta is össze a sors, nem vesztett meccset, pedig nem „mazsolák”, hanem a világ legjobbjai szerepeltek ellene. Tizenkilenc mérkőzés óta tart a győzelmi sorozata.
Most röpke 146 perc kellett 6:1, 6:1, 6:2 arányú diadalához, mely jóvoltából a spanyol együttes 1:0-ás vezetésre tett szert. Valljuk meg, nem is ez a találkozó volt a DK-döntő pénteki programjának nagy kérdőjele; Nadal meccsnyerését talán még az ellenoldal kapitánya, Tito Vazguez is fixre vette. Ha táplált reményeket – s miért ne tette volna? –, akkor a 2009-es US Open-bajnok, a csuklóműtétje után immár az ATP-rangsor 11. helyére visszakapaszkodó Juan Martin del Potro sikerében bízott. Hiszen az már a sevillai párharc előtt borítékolható volt, hogy Nadalt lehetetlen lesz „elkapni”, így a dél-amerikai válogatott csak akkor válthatja valóra reményeit, ha „hozza” a párost, s a hazaiak második számú játékosa ellen mindkét argentin nyerni tud. Elméletben „lezongorázható” e terv, a megvalósításban azonban némi nehézséget jelenthet, hogy a „gyengébbik” spanyol az ötödik helyen áll a világranglistán...
Ezzel együtt az első összecsapásnál jóval kiegyenlítettebb csatát ígért a David Ferrer–Del Potro találkozó, mely első kiadásunk zárta után ért véget. Szombaton 16 órakor a párosok mérik össze tudásukat (az előzetesen leadott Lopez, Verdasco, illetve Nalbandian, Schwank névsoron – a szabályok szerint – a meccs délelőttjén még változtathatnak a kapitányok), vasárnap 13 órától pedig előbb a Nadal–Del Potro, majd a Ferrer–Monaco egyes zárja a programot. Az összeállításon még itt is lehet variálni, feltéve hogy lesz még értelme a változtatás taktikai fegyverét is bevetni a kupagyőztesnek járó salátástál elnyerése érdekében...
