lapom

lapom

Indul kórházak újabb castingja: a pénz a tét

Igencsak próbára teszi a kormány kétharmados támogatottságát, ha valóban megpróbálja megyénként egy-egy intézménybe integrálni a helyi...

Igencsak próbára teszi a kormány kétharmados támogatottságát, ha valóban megpróbálja megyénként egy-egy intézménybe integrálni a helyi a kórházakat. Bár 2012-ben sikerült 16 intézményt összevonni egy-egy nagyobb intézménnyel, ám ezt is csak hosszú harc, sok kompromisszum árán sikerült meglépni.

A mostani átalakítás azzal, hogy központi szerephez juttatná a kormányzat a megyei intézményeket, alku tárgyává tenné az ágyszámok nagytöbbségét, szakmai szerkezetét és fenntarthatóságát.

Hogy lesz szolgáltatás csökkentés az szinte biztosra vehető. A lefaragni való kapacitások mennyisége abból is sejthető, hogy főleg így kívánja a kormányzat az adósság újratermelődését meggátolni. Azt pedig tudjuk, hogy a költségvetés eddig a kórházi teljesítmény 15-25 százalékát hagyta fedezetlenül.

 

Több a kérdés, mint a válasz – mondja az egyik legtapasztaltabb kórház vezető, aki elvben nem vitatja, hogy a megyei kórházból „könnyebben” lehet ellátást szervezni, mint egy fővárosi íróasztal mögül. Csakhogy az integrációra kiszemelt intézmények városokban vannak, amelyeknek van kormánypárti politikusa, aki meg nem szeretne népszerűségéből a választókörzetében veszíteni.

A legutóbbi integrációt 2012-ben Szócska Miklós, az előző államtitkár vezényelte, akkor az új kórházi szerkezetre vonatkozó javaslatot az államtitkárság próbálta szigorú és védhető szakmai szempontokra építeni, de több helyen visszakozásra kényszerültek. Azaz több intézményt nem sikerült se becsukni, se integrálni. Így a tervezett két tucat helyett mindössze 16 helyen szűnt meg vagy szűkült csak egy-egy szakmára az aktív kórházi ellátás.

Büntetnek a választók

A kórház funkciókat vesztő települések jó részén a választók legutóbb az önkormányzati választásokon büntettek: így cserélte le korábbi kormánypárti polgármesterét függetlenre vagy jobbikosra például Kalocsa, Ózd, Tapolca, Siófok. (A kalocsai kórház elvesztette önállóságát, Ózdon az orvoshiány miatt be kellett zárni olykor egy-egy ellátást, Tapolca elvesztette aktív ágyait, Siófokon pedig megakadt a kórház rekonstrukciója.)

A tervezett átalakítás megúszhatatlan komolyabb feszültségek nélkül – állítják kormányzati források. Még csak a tervekről hallani, de már most rengeteg feszültség, tisztázatlan kérdés van: így például nem tudni, hogy a megyei nagy kórháztelephelyeken fölálló új szervezetnek milyen hatásköre lehet. Azok a városok és kórházi vezetők, akiknek még nemrég azt ígérték, hogy megmaradhat az intézményük és nagyobb vezetői önállóságot kapnak, csalódottak és ezt nem biztos, hogy annyiban hagyják. Lobbierejük, befolyásuk próbája a színfalak mögött már megkezdődött. S miután egyelőre azt sem tudni, hogy a kormányban pontosan hol, ki hozza meg az egészségpolitikai döntéseket, nincsenek könnyű helyzetben a kórházukért küzdők.

(Úgy tudjuk: miniszterelnökség és a szakállamtitkárság között máris vita van arról, hogy kell-e és ha igen, mekkora önállóság a főigazgatóknak.)

Az is tény, hogy az intézmény összevonások nagy része már lezajlott: Pécsett, Szegeden az egyetemi és a városi intézmények fúziója megtörtént. Debrecenben még nem, ott még külön működnek az egyetemi klinikák és a Kenézy kórház. Azaz az egyetemek és a megyei kórházak között a hatáskör elosztás már csak néhány helyen - a fővárosban és Debrecenben okozhat esetleg feszültséget. Az is lehet, hogy ez a probléma meg is oldódott, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a hétvégén Hódmezővásárhelyi közgyűlésén alakuló ülésén ugyanis arról beszélt, hogy önállósítaná orvosi egyetemeket. Nagy kérdés, hogy mi lesz a fővárosban ahol tucatnyi kórház és ugyanennyi egyetemi klinika működik. Forrásunk szerint egy-egy nagyobb városi kórház sem valószínű, hogy könnyen föladja az önállóságát, példaként Siófokot említette. Mint mondta: kizárt, hogy a kórház menedzsmentje önként integrálódjon a kaposvári megyei kórházhoz.

Sinkó Eszter rendszerelemző közgazdász szerint az is nehezen érthető miért éppen megyei integrált rendszer jönne létre, hiszen még a szocializmus alatt is önállóak maradhattak a városi kórházak. Mi következik ebből, kérdésre a szakember azt válaszolta, hogy sok-sok probléma és feszültség. Miután a kórházak erősen forráshiányosak, az erősebb kórház viszi majd el a pénzt a kisebbektől. Ez pedig ellátási feszültségekhez vezethet, a betegek nehezen férhetnek hozzá az indokolt ellátáshoz.  Emlékeztettet arra, hogy Lázár János miniszter tavasszal még azt mondta: a kis kórházak bebizonyították a maguk létjogosultságát, kérdés, hogy mindez most, hogyan fér össze a megyei integrált rendszer koncepciójával.

Mint mondta: ha a kormány folytatja a 2010-ben elkezdett államosítást és mindent teljesen állami kézből akar megszervezni, akkor ez nem biztos, hogy jó irány. Sok evidencia ugyanis nem támasztja alá, hogy ez az út jó irányba visz. A szakember hiányolta a megismerhető koherens szakmai programot, amelyből kiderülhet, ki mit akar, mi mire jó.

Hozzátette: Szócska Miklósnak, a korábbi államtitkárnak volt egy Semmelweis Terve, amiről vitatkozni lehetett. Az angol NHS (nemzeti egészségügyi szolgálat) is most tette közé az öt évre szóló programját, amely összeállításában nagyon komoly szervezetek működtek közre, többek között a betegszervezetek is. Jó lenne, ha ezt a példát Magyarország is követné a programalkotásban.

 

 

 

 

2014.11.17 15:11

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.